Distressz a munkahelyen: Ön is érintett lehet

Kevesen gondolnák, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, az ezzel összefüggő halálozást másfél-kétszeresére növelheti a negatív stressz, amely gyakran a munkahelyi környezetből ered. Mind munkaadókként, mind pedig munkavállalókként sokat tehetünk azért, hogy a minket érő stressz ne legyőzhetetlen ellenséggé váljon.

A szervezet reakciója a legkülönfélébb külső ingerekre a stressz, amelynek kialakulását és mértékét nagyon sok minden befolyásolja. Nem mindegy, hogy az adott stressz jótékony, építő és serkentő hatású vagy éppen ellenkezőleg, rossz, azaz distressz. Ha azt érezzük, hogy nem tudjuk befolyásolni az adott konfliktust, nincs megoldás a problémára, kialakul a kontrollvesztés érzése, amely elhúzódó, nagymértékű stresszreakciót eredményez.

Mit okozhat a distressz?

Számos vizsgálat igazolta az elmúlt évtizedekben, hogy a nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (szorongás, depresszió, pánikbetegség, kiégés), valamint szomatikus, testi tünetek, megbetegedések rizikótényezője.

Tipikus tünetegyüttes a hasi görcsökkel, puffadással, hasmenéssel járó irritábilis bél szindróma (IBS), amely nagyon gyakran valamilyen krónikus stressz hatására jön létre.

A szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és az ezzel összefüggő halálozást másfél-kétszeresére növelheti a negatív stressz, amely gyakran a munkahelyi környezetből ered, ezért nagyon fontos feltérképezni a pszichoszociális kockázatokat a munkahelyeken, és nem elegendő például vérnyomáscsökkentő, koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket adni a betegnek, mert ezek ugyan tüneti kezelésre megfelelőek, de ott marad a valódi ok – figyelmeztet dr. Stauder Adrienne pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatócsoportjának vezetője.

Munkahelyi stressz: globális probléma is lehet

A túlzott mértékű, egészségügyi kockázattal járó distressz kialakulásában általában több tényező együtt játszik szerepet: ide sorolható például a kockázati tényezők magas mértéke és a védőtényezők hiánya. Veszélyeztetettebbek azok a munkavállalók, akik túlóráznak, hajtanak, de nem kapnak kellő anyagi és erkölcsi elismerést, mint azok, akik hasonlóan sokat dolgoznak, azonban megbecsülik és elismerik a munkájukat, támogató környezetben vannak, igazságos a feladat-jutalom eloszlása. Az ő esetükben nem alakul ki magas feszültségszint.

Sokan úgy gondolják, az egyetlen járható út, ha otthagyják a munkahelyüket. Nem szükséges azonban ennyire drasztikusan értelmezni a környezeti tényezők megváltozását. Kiváló példa erre Éva esete: állásváltoztatással próbált megoldást találni a problémájára, de mint később kiderült, bevonzott egy ugyanolyan karakterű főnököt, ráadásul testi panaszai is jelentkeztek.

A pszichiáter azt mondja: a túl hosszú munkaidő nem csak az egészségre lesz ártalmas, hanem csökkenti a teljesítményt, növeli a hibák mértékét, befolyásolja a vállalat nyereségét. A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forintra tehető.

Stresszes az élete? Van kiút

A stressz kezelésében a pszichoszomatikus szemléletet célszerű követni, ez a szakmai irányelvekben is így szerepel. Tehát ha panasz esetén háziorvoshoz, foglalkozás-egészségügyi orvoshoz vagy pszichológushoz fordulunk emésztőszervi panaszokkal, fejfájással, szívpanaszokkal, kimerült állapotban, nagy valószínűséggel elhangzik majd az a kérdés is: „Stresszes az élete?”. Innen elindul egy összetett folyamat, amelynek célja, megtalálni és kezelni a stresszhatásokat.

A Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára előírja a pszichoszociális kockázatok felmérését a kollégák között, ez a megelőzés leghatékonyabb eszköze. Dr. Stauder Adrienne munkacsoportja kidolgozott és összeállított egy kérdőívet a nemzetközi tapasztalatok alapján, amelyet bárki kitölthet: így átfogó képet kaphat a munkahelyi pszichoszociális stressztényezőiről, az aktuális stresszterheléséről és egyes egészségi kockázati mutatókról.

Relaxáció, stresszkezelés, készségfejlesztés…

Nagyon fontos hatékonyan kezelni azokat a helyzeteket, amelyek a feszültséget okozzák.

Egyrészt a munkaidő és a munkamennyiség optimális keretek között tartásával elkerülhető a túlterheltség. A feszültségcsökkentésként javasolt feltöltődés pedig alapvetően javítja az ellenálló-képességünket a stresszhelyzetekkel szemben, legyen az sport, jóga vagy éppen relaxáció. Akár a munkahelyen is alkalmazható egy 3-5 perces relaxációs gyakorlat, amely könnyen elsajátítható.

Dr. Stauder Adrienne vezetésével, a Williams Életkészségek Program keretében szerveznek a mindennapokban is jól alkalmazható stresszkezelő és kommunikációs készségfejlesztő tréningeket cégeknek, munkahelyi közösségeknek, egyéneknek. A program célja olyan készségek megismerése és elsajátítása, amelyek elősegítik a mindennapi stresszhelyzetek és konfliktusok kezelését, fejlesztve a résztvevők kommunikációs készségét és önismeretét. A program magyar változatát a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet munkatársainak közreműködésével dolgozta ki a Selye János Magyar Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társaság.

Igény van a tréningre a munkahelyek részéről, egyrészt a törvényi kötelezettség miatt, másrészt belátták a nyitott és felelősségteljes cégvezetők, hogy megtérülő befektetésről van szó: ha nincs munkahelyi stressz vagy ha van is, de könnyen kezelhető az elsajátított eszközökkel, akkor jobb a hangulat, elégedettek a munkatársak, hatékonyabb a munkavégzés – mondja a pszichiáter, aki úgy véli: a családi és baráti támogató háttér megléte is segítség az egyénnek, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről, nyugodtan osszuk meg szeretteinkkel, és tanuljuk meg észre venni a jó és szép dolgokat. A tréningen erre is vannak nagyon jó gyakorlatok.

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg