Jetlag - Az időutazók betegsége
frissítve:
A repülőgép rövid idő alatt több időzónán is áthaladhat. Az emberi szervezet alkalmazkodási és kompenzációs mechanizmusai így nem jutnak szerephez, aminek eredményeképpen biológiai óránk teljesen felborul.
Mi váltja ki a jetlaget?
A jetlag vagy más néven időzóna-betegség lényege, hogy az alvási periódusok felborulnak, a nappalok-éjszakák egymást követve ugyan, de hirtelen teljesen más ütemben érkeznek. Szervezetünk napi ritmusát 5-6 órányi eltérés már komolyan megzavarja. Nagyjából három nap szükséges a teljes alkalmazkodáshoz.
Az ember szervezetének működése nagyban függ az aktív-inaktív periódusok, illetve az alvás-ébrenlét egységének szabályozásától. A szervezet napi ritmusát nevezi a szaknyelv cirkadián ritmusnak. Az agy egyik speciális része (tobozmirigy) termeli a melatonin nevű hormon természetű anyagot, amely többek közt bioritmusunkért is felel. Sötétedéskor jelzi a szervezet számára a pihenés idejét, míg világosban aktiválja annak működését. Szervezetünk képes a fényviszonyoknak megfelelően a melatonintermelés átütemezésére, ehhez azonban fokozatosságra, időre van szüksége.
Ezen túlmenően szervezetünk működésének napszaki ingadozását befolyásolja a külső hőmérséklet is, mely egy hosszú utazás után szintén a kiindulási hely adottságaitól teljesen eltérő lehet - ez még jobban összezavarja biológiai óránkat. Ehhez járul hozzá a hosszú repülőút miatt elfásult testünk és szellemünk elnehezültsége, a repülőgép fizikai tényezőinek hatása (hőmérséklet, páratartalom, stb.).
A jetlag tünetei
Az időzóna-betegség tünetei jelentős átfedést mutatnak az alvászavarok tüneteivel: az alvás felszínesebb, kevésbé pihentető, az alvási idő nem megfelelő hosszúságú. Nappal az utazó nagyfokú fáradtságot érez, gondolkodása beszűkülhet, jelentkezhet letargia, vagy ingerlékenység is. A vérnyomás megemelkedhet, a vérnyomáscsökkentő terápia felborulhat. Sportolók esetén a teljesítmény átmenetileg visszaesik.
A tapasztalatok szerint a nyugati irányba való utazást a szervezet sokkal jobban tolerálja és az átállás hamarabb megtörténik, mintha kelet felé, például Európából Ázsiába utaznánk. Nyugat felé utazva a nappal ugyanis megnyúlik (mikor nálunk 22 óra van, az időmérők Londonban még csak 21 órát mutatnak), keleti irányban viszont a megszokottnál hamarabb köszönt be az éjszaka.
| Hosszú távon is jár negatív következménnyel a jetlag? |
| Állatkísérletek szerint a krónikus jetlag, azaz a hosszabb időtávon keresztül heti többször kialakuló időeltolódás esetén a szabályos ciklushoz való visszatérést követően egy hónappal is csökkent a tanulási és memóriateljesítmény. A kísérletben négy héten keresztül, heti kétszer tettek ki hatórás időváltásnak szíriai hörcsögöket. Amint arra számítani lehetett, az állatok az időeltolódás alatt a kontroll egyedekhez képest rosszabbul teljesítettek egyes tanulási gyakorlatokat. Meglepetésre azonban ez a zavar fennmaradt egy hónappal a ciklushoz való visszatérést követően is. A jetlages állatokban az agyban, főként a hippokampusz területén kevesebb új idegsejt képződött. (MTI) |
Hogyan lehet védekezni az időzóna-betegség ellen?
Léteznek tablettás készítmények, melyek segíthetnek az átállásban. Ma már kaphatók melatonintartalmú étrend-kiegészítők, ezek fogyasztását azonban a hatóságok nem javasolják. Sok ellenőrizetlen készítménynél biztonságossági aggályok merültek fel, továbbá a melatoninbevitel megzavarhatja a szervezet természetes alkalmazkodóképességét.
Sokan kísérleteznek enyhe nyugtató-altató hatású szerek bevételével is, ám ezek nem segítenek a ritmus helyreállításában, sőt, mellékhatásaikkal hozzájárulnak az egyébként is nehéz helyzetben lévő utas nehézségeinek súlyosbításához.
Kisebb mértékben készülhetünk a jetlagre 2-3 nappal az utazás előtt is azzal, ha az esti lefekvést vagy a reggeli ébredést az időeltolódás irányának megfelelő irányban kissé előbbre, illetve későbbre időzítjük. Mindezt természetesen kis lépésekben, és csak fokozatosan.
Megérkezés után felgyorsíthatjuk az alkalmazkodást azzal, ha napirendünk alkalmazkodik az új körülményekhez. Ha nappal érkezünk, töltsünk minél több időt a természetes fényben. Ha napközben akarjuk pótolni az alvást, azzal csak elhúzzuk az átálláshoz szükséges időt.
A jetlag tüneteit lehet ugyan csökkenteni, ám legcélszerűbb, ha tisztában vagyunk létezésével és jelentkezése nem ér minket váratlanul. Érdemes úgy tekinteni a jelenségre, mint a repüléssel járó szükséges nehézségre, ami három nap alatt többnyire elmúlik - ezért távoli tájakra ennél rövidebb utakat ne szervezzünk, ha tehetjük.
A sok pihenés, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása (ami ne alkoholtartalmú legyen), a kímélő ételek, és a könnyű testmozgás mind gyorsabb átálláshoz segíti a szervezetet és utazásunkat hamar igazi kikapcsolódássá vagy eredményes üzleti úttá varázsolhatja.
Ez is érdekelheti Utazási betegség: hogyan lehet megelőzni?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit
