Hidratáció - Folyadékigény különböző életkorokban

A megfelelő folyadékellátottság fontos eleme az egészség megőrzésének, hiszen minden sejtünk felépítéséhez és minden szervünk normál működéséhez hozzájárul. Szerepe van a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, továbbá kiemelkedő jelentősége van a testhőmérséklet szabályozásában.

Tekintve, hogy a víz a test összes szervének optimális működéséhez alapvetően szükséges, már az enyhe mértékű kiszáradás is hozzájárul több betegség, például a vesekövesség, a székrekedés, számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásához. A megfelelő folyadékellátottság azonban nemcsak a fizikai egészségre, hanem az agyműködésre, a hangulatra, valamint a szellemi teljesítőképességre (pl. koncentrációs és tanulási képesség) is pozitív hatással van.

Testünk víztartalma nagymértékben változik az életkorral, hiszen az újszülöttkorban mérhető 75 százalékról felnőtt korra 50-55 százalékra csökken. Ugyanígy különbségek vannak az egyes életkorokban megfelelő folyadékbevitel vonatkozásában.

Folyadékigény kisgyermekkorban

Mire figyeljünk?

A felnőttekhez képest a csecsemők és a gyermekek testének víztartalma jelentősen magasabb, éppen ezért érzékenyebbek a kiszáradás szempontjából. Számukra a folyadékbevitel nemcsak az elveszített víz pótlása miatt fontos, hanem a növekedés vízigényének kielégítésére is.

Gyermekek, de főként a csecsemők esetében az előzőekben említett érzékenységhez még kommunikációs nehézségek is párosulnak, illetve a figyelmük is könnyen elterelődik, pl. játék közben, a szomjúságról. A kiszáradás veszélyét gyermekkorban tovább növeli az esetükben nagyon gyakran fellépő, pl. vírusos, illetve bakteriális fertőzésekhez, táplálékintoleranciához társuló hasmenés vagy hányás. A gyermekkori kiszáradás jeleinek korai felismerése sok esetben nagy kihívást jelent a szülőnek, gondozónak a már előzőekben említett érzékenység és a kommunikációs nehézségek miatt. A különböző mértékű dehidratált állapot jeleit, tüneteit foglalja össze az 1. táblázat.

1. táblázat: A különböző fokú kiszáradás jelei, tünetei gyermekkorban

Megfelelően hidratáltnak tekinthető az a gyermek, akinél a testtömeg csökkenés 3 százaléknál alacsonyabb mértékű, illetve normális testi tüneteket mutat. Enyhe-közepes mértékű kiszáradásról beszélünk, ha a tömegvesztés 3-9 százalék közötti, súlyos kiszáradás esetén a tömegveszteség meghaladja a 9 százalékot. Csecsemők, tipegők esetén gondolni kell a kiszáradásra azon esetekben is, ha a kutacsok (a csecsemő koponyájának puha alkotórészei, amelyek a fejtetőn, a fej oldalsó és hátsó részén, a koponyavarratok találkozásánál helyezkednek el) besüppednek és/vagy kevesebb pelenka fogy a megszokottnál.

Az enyhe-közepes kiszáradás gyermekeknél otthoni körülmények között, általában a megszokott étrend és szájon át történő folyadékpótlás (50 ml/testtömeg kg) mellett még kezelhető. Az ennél súlyosabb mértékű kiszáradás azonban már kórházi ellátást igényel.

Mennyit igyunk?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a 0-8 éves gyermekek számára megállapított vízbeviteli referencia értékek a következők.

2. táblázat: Vízbeviteli referenciaértékek 0-8 éves gyermekeknek

A táblázatban szereplő vízmennyiségek magukba foglalják az italokkal és ételekkel együttesen elfogyasztásra javasolt mennyiséget.

Mit válasszunk?

A hat hónapnál fiatalabb, kizárólag anyatejjel táplált csecsemők folyadékigényét a szoptatás önmagában fedezi, így esetükben általában még nagy melegben sincs szükség arra, hogy vizet is kapjanak. A tápszerrel táplált, 6 hónapnál kisebb babák és a 6-12 hónapos csecsemők esetében szükséges lehet a tápszer, illetve az egyéb táplálék kiegészítése vízzel.

A víz és a tej/tápszer mellett a nagyobb gyermekek folyadékbevitelét színesíthetik a különféle egyéb italok, például valódi gyümölcs- és gyógynövény teák, tejalapú italok, hígított gyümölcs- és zöldséglevek. Figyeljünk arra, hogy az italokat csak kismértékben édesítsük, ahol lehetséges, pl. ízletes gyümölcsteák esetében, az édesítőszert teljesen hagyjuk el.
Hányás, hasmenés esetén a gyógyszertárban beszerezhető orális rehidráló folyadék adása javasolt.

Tippek, tanácsok

• Kínáljuk folyadékkal a gyermekeket, mielőtt elengedjük őket játszani, és rendszeresen emlékeztessük őket az ivásra.
• Tartsunk folyamatosan készenlétben olyan innivalót, amit a gyermek szívesen elfogad. Minden ital, a víz mellett a tej és tejes italok, a zöldség- és gyümölcslevek, és egyéb innivalók is hozzájárulnak a gyermek vízigényének kielégítéséhez.
• Az italok mellett számos élelmiszer víztartalma is beleszámít a vízfelvételbe. Nagy víztartalommal rendelkeznek többek között a zöldségfélék, gyümölcsök, a levesek, raguk, pudingok, jégkrémek, mártások.

Iskoláskorú gyermekek, serdülők folyadékigénye

Mire figyeljünk?

Iskolás és serdülőkorú gyermekeknél a folyadékbevitelnek, a kisebb gyermekekhez hasonlóan, fedeznie kell nemcsak a fellépő veszteséget, de a fejlődő szervezet vízigényét is.

Kevésbé ismert tény, hogy az optimális folyadékellátottságnak lényegi szerepe van a megfelelő szellemi teljesítmény elérésében, vagyis az, hogy a gyermek optimálisan hidratált-e, hatással lehet az iskolai teljesítményére is. A jó folyadékellátottság befolyásolja az agyműködést, ugyanis optimális hidratáltság esetén az agysejtek bőségesen hozzájutnak friss, oxigénben dús vérhez. Ugyanakkor a dehidratált állapot negatívan hat a szellemi teljesítményre. Tudományos kutatások eredményei szerint enyhe mértékű kiszáradás esetén (ami 2-4 százalékos vízdeficitet jelent), romlik a rövidtávú memória, a figyelem és a matematikai képességek. Továbbá megfigyelték az éberség és a koncentráció csökkenését, valamint a nagyobb mértékű fáradtság jelentkezését is. Ennél kisebb mértékű folyadékhiány esetén (pl. ha néhány óráig nem iszunk) nem találtak hasonló összefüggést. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a szellemi teljesítményt sok egyéb tényező, pl. a stressz, fáradtság stb. is befolyásolja, emiatt nehézségekbe ütközik önmagában a dehidratáció hatásának vizsgálata.

Mennyit igyunk?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a 9-18 éves gyermekek számára megállapított vízbeviteli referencia értékek a következők.

3. táblázat: Vízbeviteli referenciaértékek 9-18 éves gyermekeknek

Mit válasszunk?

A folyadékfogyasztás gerincét az ivóvíz alkossa, ezt színesíthetik kis mennyiségben az egyéb italok, pl. zöldség- és gyümölcslevek, smoothiek (összeturmixolt friss vagy fagyasztott gyümölcsök), turmixok, teák, tej és tejes italok. A fenti táblázatban szereplő vízbeviteli javaslat szintén magában foglalja a magas víztartalmú ételekkel, élelmiszerekkel elfogyasztott vízmennyiséget is.

Tippek, tanácsok

• Gondoskodjunk már reggel, az iskolába indulás előtt a gyermekek megfelelő folyadékbeviteléről. Egy francia és egy olasz kutatás szerint a 9-11 éves gyermekek közel kétharmada már dehidratált állapotban kezdi reggel az iskolát.
• Legyen mindig a gyerekek keze ügyében elérhető folyadék a nap során folyamatosan. Készítsünk a táskába kis üveg ásványvizet, vagy töltsünk meg egy termoszt, palackot innivalóval.
• Az étkezéseknek különös jelentősége van a folyadékfogyasztás szempontjából is, ugyanis az evés stimulálja a szomjúságérzetet, ezáltal plusz folyadék elfogyasztására ösztönöz. Továbbá egy átlagos összetételű európai étrendben a napi vízfogyasztás jelentős része, 20-30 százaléka származik az ételekből, élelmiszerekből.
• Tanítsuk meg a gyermeket arra, hogy önállóan is meg tudja állapítani, eleget ivott-e. A vizelet mennyisége és színe megfelelő iránymutatást nyújt ehhez.

Felnőttek folyadékszükséglete

Mire figyeljünk?

A szervezet megfelelő és folyamatos folyadékellátottsága fontos alapfeltétele a fizikai és mentális egészségnek, jó teljesítőképességnek. Egy friss, orvosok és ápolók részvételével végzett megfigyeléses vizsgálatban 88 egészségügyi szakember folyadékellátottságát vizsgálták. A kutatás eredményei szerint a résztvevők 36 százaléka volt dehidratált a műszak elején, ez az arány a munkaidő végére pedig 45 százalékra emelkedett. Megfigyelhető volt ugyanekkor a folyadékhiánnyal küzdők esetében a szellemi teljesítőképesség csökkenése.

Másrészt már az enyhe fokú (a testtömeg 1-2 százalékának megfelelő vízdeficit), hosszabb időn át fennálló kiszáradás is összefüggésbe hozható számos betegség, pl. vesekövesség, cisztás fibrózis, húgyúti fertőzések, asztma, székrekedés, magas vérnyomás, egyes érrendszeri betegségek, stroke és zöldhályog kialakulásával. Pillanatnyilag nem meggyőzőek bár, de egyes kutatási eredmények felvetik a hólyag- és vastagbélrák, illetve a kiszáradás közötti kapcsolat lehetőségét. Az viszont tény, hogy a megfelelő folyadékellátottság segít ezen állapotok kockázatának csökkentésében.

Mennyit igyunk?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a felnőttek számára megállapított vízbeviteli referencia értékek a következők.

4. táblázat: Vízbeviteli referenciaértékek felnőtteknek

Mit válasszunk?

A javasolt folyadéktípusok megegyeznek az iskolás- és serdülőkorú gyermekek esetében leírtakkal. A változatos italválasztásnak fontos szerepe van abban, hogy valóban el is fogyasszuk az ajánlott mennyiséget. Az alkoholos italok közül az alacsony alkoholtartalmú sörök (mérsékelt mennyiségben) vehetnek részt a szervezet vízigényének kielégítésében, a magas alkoholtartalmú italok, köztük a rövid italok inkább folyadékveszteséget okoznak.

Tippek, tanácsok:

• Egészséges embereknél a megfelelő folyadékellátottság rendszeres folyadékfogyasztással általában biztosítható.
• Kövessük nyomon szervezetünk hidratáltságát! A vizelet színe és mennyisége jó iránymutatást ad arról, hogy eleget iszunk-e.

Folyadékbevitel időskorban

Mire figyeljünk?

A megfelelő folyadékbevitel jelentősége még inkább megnő időskorban, hiszen a kiszáradás esetükben súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat. A 85-99 évesek hatszor nagyobb gyakorisággal kerülnek kórházba folyadékhiány miatt, mint a 65-69 évesek. A kiszáradás növeli a vesekövesség, szájüregi betegségek, székrekedés, csökkent agyi funkciók, az elesés, illetve az ebből adódó törések előfordulását. Egy friss kutatásban az időskori dehidratáció gyakoriságát és következményeit vizsgálták 200 kórházi ellátásra szoruló idős részvételével. A vizsgálat eredményei szerint az idősek 37 százaléka már a kórházi felvétel pillanatában kiszáradt állapotban volt. A dehidratált idősek 62 százaléka két nappal később, a kórházból történő elbocsátásukkor is dehidratált maradt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a vízdeficittel küzdő idősek hatszor nagyobb eséllyel haláloztak el a megfelelően hidratált társaikhoz képest.

Az időskori dehidratációnak számos oka van: a szomjúságérzet csökkenése, a vesék koncentrálóképességének romlása, ami a folyadékveszteséget növeli, az ízérzékelés és étvágy csökkenése is negatívan hat a folyadékbevitelre, az idősekre jellemző gyengébb memória, mozgáskorlátozottság, krónikus betegségek, valamint egyes gyógyszerek hatása mind-mind növeli a kiszáradás kockázatát.

Mennyit igyunk?

Az idősek számára ajánlott napi folyadékbevitel megegyezik a felnőtteknél leírt mennyiségekkel.

Mit válasszunk?

A fent említett élettani folyamatok, pl. az ízérzékelésben bekövetkező változások miatt az idősek esetében még nagyobb jelentősége van a változatosságnak, mind a kínált italok ízének, színének, hőmérsékletének vonatkozásában. A változatosság bizonyítottan növeli a bevitt mennyiséget. A szomjúságérzet csökkenése miatt időskorban még inkább felértékelődik a magas víztartalmú élelmiszerekkel, ételekkel elfogyasztott vízmennyiség jelentősége.

Tippek, tanácsok

• Gondoskodjunk folyamatosan az idősek által könnyen elérhető, elfogyasztható, változatos és bőséges innivalóról.
• Vegyünk figyelembe minden olyan változást, pl. új gyógyszer alkalmazása, ami hatással lehet az idősek folyadékháztartására.
• Emlékeztessük rendszeresen az időseket a folyadékfogyasztás fontosságára.

Tovább

• Hidratáció: Miért fontos odafigyelni a megfelelő folyadékpótlásra?
• Folyadékpótlás kisgyermekkorban
• A kiszáradás fegyelmeztető tünetei

(Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)