A brokkoli élettani hatásai

A napjainkban divatos szuperélelmiszerek egyik tipikus képviselője a brokkoli. Érdemes közelebbről megvizsgálni, hogy a neki tulajdonított előnyös hatásokkal kapcsolatban milyen bizonyítékokkal rendelkezünk.

A brokkoli a többi káposztaféléhez hasonlóan C- és K-vitaminban igen gazdag: tíz deka nyers brokkoli a napi adagot fedezi mindkettőből.

A brokkoli jóval specifikusabb hatásai a mirozináz-glukozinolát rendszerekhez kötődnek. A glukozinolátok kéntartalmú oldalláncból és cukorból álló, kisméretű molekulák, amelyet a mirozináz enzim hasít két részre. A brokkoliban többféle glukozinolát található, ezek egyike a glukorafanin. Ennek hasítása során keletkezik a biológiailag aktív rafanin, illetve a hozzá hasonló szulforafán. Mivel az ép növény a mirozinázt és a glukorafanint különböző sejtekben tárolja, az enzim a glukorafaninnal csak a sejtek sérülésekor találkozik, ekkor indul be az aktiválási folyamat. Ez a rendszer a növényvilágban egy meglehetősen elterjedt védekező mechanizmus.

Hogyan védi az egészségünket a brokkoli?

Antibiotikus hatás

A rafanin, amely a brokkolin kívül retekben és a vöröskáposztában is megtalálható, számottevő antibiotikus hatással rendelkezik. A kutatások is igazolták, hogy gátolja egyes vírusok, baktériumok és gombák szaporodását.

Pajzsmirigyproblémák

Jól ismert az is, hogy a rafanin gátolja a pajzsmirigyben a tiroxin és a kalcitonin termelődését. Emiatt a retket az orosz népi gyógyászatban a struma kezelésére használják. Ugyanakkor a rafanin gyógyításban történő alkalmazását korlátozza, hogy terápiás adagokban komoly mellékhatásai vannak.

Oxidatív stressz

A mirozináz enzim másik terméke, a rafaninhoz kémiailag hasonló szulforafán, amelynek legfontosabb, gyógyászatilag figyelemreméltó hatása az Nrf2 gátlása. Az Nrf2 egy olyan fehérje, amely számos antioxidáns és a sejt méregtelenítő folyamataiban résztvevő enzim termelődését szabályozza, amelyek csökkentik az oxidatív stressz és az általa okozott károsodás mértékét.

Fokozott oxidatív stressz tapasztalható öregedéskor, valamint több betegség kialakulásában is, például érelmeszesedésben, Alzheimer-kórban, krónikus obstruktív tüdőbetegségben. Ismert az NRF2 jótékony hatása ezen betegségek megelőzésében, illetve a szöveti károsodás mértékének csökkentésében. Ily módon az NRF2 új gyógyszercélponttá vált, 2013 óta forgalomban van az Nrf2-aktiválásán alapuló gyógyszer, és jelenleg is több gyógyszerjelölt – többek közt éppen a szulforafán – áll klinikai kipróbálás alatt.

Daganatok

Az egyik legfontosabb terápiás terület, amelyen intenzív kutatás zajlik, a rosszindulatú daganatokkal kapcsolatos. A szulforafán többféle daganat vonatkozásában számos laboratóriumi és állatkísérletben mutatkozott jótékony hatásúnak. Prosztatadaganatban, vastagbélrákban és májrákban is ígéretes eredményekre jutottak. Fej-nyaki daganatban jelenleg is zajlanak klinikai vizsgálatok a korábbi pozitív eredmények alapján.

Koleszterinszint

Egy másik terület a vér koleszterinszintjének csökkentése. Korábbi vizsgálatokból és állatokon szerzett tapasztalatokból tudható volt, hogy a brokkolit, a brokkolikivonatot vagy káposztaféléket is tartalmazó étrend mellett csökkent a vér LDL-koleszterintartalma. Az LDL-koleszterin tartósan magas szintje jelentős szerepet játszik az érelmeszesedés és a hozzá kapcsolódó szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. Egy új vizsgálatban pedig a hagyományos brokkolit hasonlították össze egy különösen magas glukorafanintartalmú brokkolihibriddel egészséges önkénteseknél. A hagyományos brokkoli is csökkentette a vér LDL-koleszterin-szintjét, az új hibrid mellett azonban még nagyobb csökkenést tapasztaltak.

Vírusfertőzések

A szulforafán a vírusok elleni küzdelemben is segítségünkre lehet. Egy 2016-ban közölt, kettős vak, placebokontrollált vizsgálatban nemdohányzó kísérleti alanyokat fertőztek meg élő, gyengített influenzavírusokkal. Ahogy az várható volt, az influenzavírusok már egy-két nap után összetett folyamatokat indítottak el a placebocsoportban, amelyre az immunrendszer gyengülése volt jellemző. Ezt a folyamatot azonban a brokkolikivonat sikeresen gátolta, vagyis javította a szervezet védekezőképességét.

Neurodegeneratív megbetegedések

A szulforafán oxidatív stresszben mutatott kedvező hatásai és az Nfr2-aktiválása fontos előny lenne számos neurodegeneratív megbetegedésben, így stroke-ban, Alzheimer-kórban, Parkinson-kórban, traumás eredetű agy- és gerincsérülésekben. E területen egyelőre laboratóriumi kísérletekben és állatmodellekben szereztek pozitív tapasztalatokat.

Ízületi gyulladás

Állatkísérletekben, illetve emberi porcsejtekkel végzett kísérletekben a szulforafán gyulladáscsökkentő hatásúnak bizonyult, ami a szulforafánt – és a brokkolit – az artrózisos panaszok kezelésének egy ígéretes jelöltjévé teszi.

Asztma

Egy érdekes és további kérdéseket felvető klinikai kísérletben asztmás betegeket vizsgáltak. Azt találták, hogy a betegek 60%-ánál a szulforafán javította a hörgők provokált összehúzódását, ami az asztma kórfolyamatának egy fontos mozzanata. A betegek 20%-ánál nem történt változás, míg egy további 20%-nál a szulforafán rontotta a hörgők reakcióját. Az ellentmondásos eredmények miatt további vizsgálatokra van szükség.

Autizmus

Egy néhány évvel ezelőtt végzett kettős vak, placebokontrollált klinikai vizsgálatban 13 és 27 év közötti autistáknál különböző viselkedési és szociális tesztekkel vizsgálva a szulforafán javította az autizmusra jellemző, normálistól eltérő viselkedési mintázatokat. A javulás addig tartott, amíg a betegek a szulforafán kezelés alatt álltak. Bár a tanulmányt érték bírálatok az alkalmazott vizsgálati módszerek miatt, ennek nyomán további kutatások indultak, amelyek remélhetőleg tisztázzák a felmerült kérdéseket.

Szembetegségek

A brokkoli a glukorafanin mellett más glukozinolátot is tartalmaz, többek között glukobrasszacint, amely a glukorafaninhoz hasonló, és szintén a mirozináz enzim aktiválja. Az aktív molekula az indol-3-karbinol, amelyről egy nemrégiben befejezett laboratóriumi kísérletben kimutatták, hogy gátolja azokat a sejten belüli stresszreakciókat, amelyek az időskori makuladegenerációban, retinitisz pigmentózában (festékes szemideghártya-gyulladás), illetve a diabéteszes retinaelváltozásban játszanak szerepet.

Egy másik glukozinolát a progoitrin, melyből a mirozináz közreműködésével goitrin keletkezik. Ez a rafaninhoz hasonlóan gátolja a pajzsmirigyben a tiroxinképződést. Normális étrend mellett ez a hatás elhanyagolható, a nyers káposztafélék túlzásba vitt fogyasztása azonban már problémákat jelenthet. Hipotireózisban, azaz pajzsmirigy alulműködés esetén a keresztesvirágú zöldségek, többek között a brokkoli fogyasztása kerülendő.

Nem mindegy azonban, hogyan készítjük el a brokkolit. Egyik fontos összetevője, a C-vitamin köztudottan hőérzékeny, és a főzés során a szulforafán is hamar bomlani kezd. Ha tehát a gasztronómiai szempontok mellett az egészségre gyakorolt hatásokat is szeretnénk figyelembe venni, akkor a főzés helyett inkább pároljuk gőz fölött, vagy még inkább fogyasszuk nyersen.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István