A D-vitamin túladagolásáról

Közismert, hogy a D-vitaminnak milyen fontos szerepe van a betegségek megelőzésében, és számos pozitív hatása ismert. Szedését azonban nem ajánlott előzetes tájékozódás nélkül elkezdeni, hiszen zsírban oldódó vitaminként a D-vitamint is túl lehet adagolni.

Cikkünkből megtudhatja, mikor merülhet fel a D-vitamin túladagolásának veszélye, hogyan állapítható meg a D-vitamin-hiány, mennyire van belőle szükség, és hogyan kell megfelelően kombinálni a kalcium, magnézium és K-vitamin szedésével.

A D-vitamin leginkább a csonterősítő hatása miatt ismert, hiszen elősegíti a kalcium bélből történő felszívódását, részt vesz a kalcium csontokba való beépülésének folyamatában, gátolja a csontritkulást és erősíti az immunrendszert. Ugyanakkor alig van olyan betegség, amely kialakulásában ne játszana szerepet a D-vitamin hiánya.

A D-vitamint olyan gyulladáscsökkentő hatású vitaminnak tekintik, amely önmagában elegendő a legtöbb krónikus panasz enyhítésére (mivel ezek általában krónikus gyulladásos folyamatokhoz társulnak). Sajnos azonban nagyon kevesen tudják, milyen mértékben kell a D-vitamint szedni, illetve hogyan kell azt a kalcium, magnézium és K-vitamin bevitellel összehangolni.

A D-vitamin nem igazi vitamin

Míg a valódi vitaminokat élelmiszerek útján juttatjuk a szervezetünkbe, a D-vitamint a napfény UV-B sugárzásának hatására a test is elő tudja állítani. Közép-Európában azonban ez leginkább csak az áprilistól szeptemberig tartó időszakban működik, az év hátralevő részében a nap túl alacsonyan van ahhoz, hogy elegendő UV-B sugárzást küldjön a Földre.

Éppen ezért, ahhoz, hogy a téli időszakra is elegendő D-vitamin készletünk legyen, a meleg hónapokban több időt kell a szabadban tölteni. Sokak számára azonban ez sajnos kivitelezhetetlen, hiszen a modern életmód miatt szinte az egész napot az irodában, szobában töltik. Nem csoda, hogy a magyar lakosság jelentős része D-vitamin-hiányban szenved a téli időszak végére.

A D-vitamin zsírban oldódik

A D-vitamin az A-, E- és K-vitaminnal együtt a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Ez két dolgot jelent:

1. A D-vitamin bélből történő felszívódásához mindig szükség van valamennyi zsírra.
2. A D-vitamin (ellentétben a vízben oldódó vitaminokkal) elraktározódik a szervezetben.

Mindezek előnye, hogy nem szükséges naponta szedni, hiszen a jól feltöltött D-vitamin raktárból a szervezet akár hetekig vagy hónapokig is elegendő mennyiséghez jut. A hátránya viszont, hogy a zsírban oldódó vitaminok túladagolhatók. Míg a vízben oldódó vitaminok esetén a többlet a vizelettel távozik, a zsírban oldódó vitaminok túlzott mennyiségű fogyasztása túladagoláshoz vezet.

Ha a D-vitamint kávéval, vízzel vagy gyümölcslével veszi be, akkor annak felszívódása meglehetősen alacsony lesz: mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mindig kell hozzá egy kis zsírt is fogyasztani, ami lehet például avokádó, mandula, olívaolaj vagy kókuszolaj is.

Milyen D-vitamin-dózis vezet túladagoláshoz?

A túladagolás kockázata csak akkor áll fenn, ha táplálék-kiegészítő formában, magas dózisban és hosszabb távon fogyasztják. Európában a javasolt maximális dózis napi 2 000 nemzetközi egység, ám a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a 10 000 NE hosszú távú bevitele sem hordoz kockázatot. Az Oman Medical Journalban megjelent kutatás szerint túladagolás a napi 50 000 NE bevitelnél, és a szervezet magas kalciumszintje (hiperkalcémia) esetén fordulhat elő.

Ideális esetben a D-vitamin szintnek a vérben 100 ng/ml érték alatt kell lennie, 300 ng/ml-től viszont egyértelműen mérgezésről, túladagolásról beszélhetünk.

D-vitamin-túladagolás - Lehetséges Naptól vagy élelmiszertől?

Mivel a D-vitamin élelmiszerben alig található meg, az élelmiszer általi túladagolás nem lehetséges. Az is jó hír, hogy szinte sosem lehetséges a napsugarak általi D-vitamin-túladagolás sem. A szervezet nyilvánvalóan védekezik, és megakadályozza a D-vitamin bőrön át történő termelését, mikor annak kielégítően magas a szintje a szervezetben. Egy napsütéses nyári napon ezért a szervezet ritkán jut hozzá több mint 10 000 NE D-vitaminhoz, és ez is csak akkor lehetséges, ha egész nap bikiniben napozik.

Csak az extrém napfénynek kitettség (pl. egész évben forró égövön tartózkodás, és közvetlen napsugárzás) esetén lehet káros következménye a szervezetben termelődő D-vitamin adagnak, de ebben az esetben is csak akkor, ha egyidejűleg K₂-vitamin hiánnyal és kalciumtöbblettel jár.

A túladagolás tünetei

A D-vitamin túladagolása táplálkozással vagy napfényen való tartózkodással tehát nem lehetséges, kizárólag étrend-kiegészítők szedése miatt alakulhat ki hipervitaminózis. Ennek következtében az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• gyomorpanaszok,
• hányás, hányinger,
• hasmenés,
• gyengeség,
• súlyosabb esetben törékennyé válnak a csontok, megemelkedik a vér kalciumszintje (hiperkalcémia), valamint a lágyszövetek elmeszesedése és vesekőképződés veszélye állhat fenn.

Fontos, hogy más vitaminokkal, ásványi anyagokkal hogyan kombináljuk

D-vitamin és K₂-vitamin

A D-vitamin szedése mellett fontos odafigyelni a megfelelő K₂-vitamin bevitelre is. A K₂-vitaminnak a szervezetben két fontos feladata van. Egyrészt szabályozza a vérrögképződést, hogy ne vérezzünk el a legkisebb seb miatt sem. Másrészt a K-vitamin a vérben lévő kalciumfelesleget a csontokba irányítja, ezáltal biztosítva azt, hogy a kalcium ne kerüljön a véredény falára vagy ne vesekő formában jelenjen meg.

Mivel a D-vitamin elősegíti a kalcium felszívódását, a D-vitamin bevitele növeli a felszívódó kalcium mennyiségét is. A K₂-vitamin hiány ezáltal a kalcium helytelen eloszlásához vezethet a szervezetben.

Az ajánlott K₂-vitamin dózis a D-vitamin kiegészítéssel jelentősen változik:

• 100 μg K₂-vitamin szükséges, ha a D-vitamin bevitel nem haladja meg a napi 2 500 NE mennyiséget.
• 200 μg K₂-vitamin szükséges, ha a D-vitamin bevitel magasabb, mint napi 2 500 NE.

Amennyiben személyre szabottan szeretné a K₂-vitamint adagolni, 2-3 mikrogammot kell testsúlykilogrammonként számolni. Ne feledje azonban, hogy a K₂-vitaminhoz ételeinken keresztül is hozzájuthatunk, ezért ha elegendő mennyiséghez jut az étrend által, az első néhány hétben csak a D-vitamin kiegészítőre lesz szüksége.

Fontos, hogy azok, akik véralvadásgátlót vagy egyéb, K-vitaminnal kevésbé tolerált gyógyszert szednek, beszéljenek orvosukkal, mielőtt a készítmény alkalmazását elkezdenék!

Kapcsolódó K-vitamint tartalmazó élelmiszerek, és a K-vitamin további hatásai

D-vitamin és magnézium

Mivel magnéziumra van szükség a D-vitamin aktiválásához a szervezetben, a D-vitamin bevitel megfelelő magnéziumellátást igényel. Egy felnőtt napi magnéziumigénye kb. 400 mg. Aki élelmiszerekkel ezt a napi magnéziummennyiséget beviszi a szervezetébe, az akár 5 000 NE D-vitamin kiegészítőt is szedhet. Ha azonban valaki ennél több D-vitamint szed, fontos, plusz magnéziumot is vigyen be a szervezetébe, aminek ajánlott mennyisége az étrend magnéziumtartalmától függően 200-300 mg.

Kapcsolódó A magnéziumhiány és a túladagolás tünetei

D-vitamin és kalcium

A D-vitaminra sokan úgy gondolnak, mint „a csont-vitaminra”, ezért gyakran kalciummal együtt alkalmazzák. Ennek azonban csak bizonyos esetekben van értelme, mint például a változókorban, mikor csökkenteni kell a csontritkulás kockázatát, vagy mikor az osteoporosis már jelen van, és a csonttörések kockázatát kell csökkenteni. Ugyancsak javasolt, ha az étrend alacsony kalciumtartalmú, és kevesebb, mint napi 1 000 mg kalciumot tartalmaz.

Ha azonban elegendő mennyiségű kalciumot visz be a szervezetébe, elegendő csak a D-vitamin szedése. Különösen a nagy mennyiségű D-vitamin bevitel nem igényel további kalciumot, mert azzal nő a hiperkalcémia kockázata.

Kapcsolódó A kalcium hiányának tünetei és veszélyei

D-vitamin pótlása előtt érdemes ellenőriztetni a D-vitamin szintjét

Mielőtt bármilyen D-vitamin készítmény alkalmazásába kezdene, fontos, hogy tisztában legyen szervezete D-vitamin szintjével. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy túl keveset szed majd belőle, és így nem fog hatni, vagy épp túl sokat, amivel feleslegesen terheli a szervezetét.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Zentrum der Gesundheit
Lektorálta: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos