Funkcionális élelmiszerek
frissítve:
Az egészségmegőrzés mára külön tudományággá nőtte ki magát, melynek egyik eleme a korszerű táplálkozás lett. A nemzetközi trendeknek megfelelően megszületett a funkcionális élelmiszer fogalma, melyek fogyasztásával nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megóvásához.
A funkcionális élelmiszer - a European Commission Concerted Action on Functional Food Science meghatározása szerint - a megfelelő táplálkozás-élettani hatásokon felül más pozitív hatást is gyakorol a szervezetre: az egészséget növeli, a közérzetet javítja és/vagy csökkenti bizonyos betegségek kockázatát.
A meghatározás szerint kizárólag élelmiszerek tartozhatnak a kategóriába, tabletták és kapszulák nem.
Előírás még, hogy a szóban forgó élelmiszer a hétköznapi táplálkozási szokások integráns részét alkossa, és hatása a megszokott napi mennyiség elfogyasztása mellett is megmutatkozzon.
Tágabb értelemben számos élelmiszer lehet funkcionális, ám a kifejezést legtöbbször valamilyen dúsított formával kapcsolatban használjuk. Legtöbbször vitaminokkal, pre- és probiotikumokkal és egyéb esszenciális alkotókkal dúsítják a termékeket, melyek így azonos mennyiséget elfogyasztva kedvezőbb élettani hatásokat váltanak ki.
Hogyan lesz egy élelmiszer funkcionális?
Ahhoz, hogy egy terméket a funkcionális élelmiszer kategóriába lehessen sorolni, az Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztető Szakhatóság jóváhagyása szükséges, ami csak akkor történik meg, ha az adott funkcionális élelmiszer és a megjelölt kórállapot közötti kölcsönhatást a gyártó megfelelő tudományos bizonyítékokkal támasztja alá. Ez biztonságos szakmai hátteret jelent a vásárlóknak, akik így biztosítékot nyernek az élelmiszer valódi jótékony hatása felől.
Az FDA a bizonyítékok és hatások alapján evidenciakategóriákat állított fel, ahová besorolta a termékeket az alapján, hogy a fogyasztás és a várható biológiai hatás elérése közt milyen erős ok-okozati összefüggés mutatható ki (nagyon erős, közepesen erős, erős, gyengétől közepesen erősig, gyenge).
| Mire is vagyunk allergiásak? |
| Az ételallergia és az étel-intolerancia diagnózisának nagy nehézsége, hogy nemcsak az étel fő alkotórészére lehet valaki allergiás, hanem az elkészítés során felhasznált anyagokra is (fűszer, tartósítószer, állagmegőrzők). Mivel a nagyüzemileg előállított félkész- és késztermékek sokféle adalékanyagot tartalmaznak, ráadásul a legkülönbözőbb megjelenésű és ízű termékekben is előfordulnak azonos adalékok, a velük szembeni allergiát nagyon nehéz megkülönböztetni általános emésztőrendszeri betegségektől. |
Néhány példa a funkcionális élelmiszerekre
A teljes kiőrlésű zabkészítményekben található béta-glükán oldható rost csökkenti a koleszterinszintet. Amennyiben a napi elfogyasztott béta-glükán szint eléri a 3 grammot, úgy nagyon erős evidenciaszintről beszélhetünk.
A szójafehérje csökkenti a koleszterinszintet (napi 25 grammnál nagyobb mennyiség fogyasztása nagyon erős evidenciaszintet jelent). A szója egyéb kedvező hatásai közé tartozik egyes daganatok előfordulásának a csökkentése, a csontsűrűség növelése, a menopauza tüneteinek enyhítése.
Az áfonyaitalok proantocianidineket nagy mennyiségben tartalmazó formái csökkentik a húgyúti fertőzések gyakoriságát, a lefolyást enyhítik (közepes evidencia).
A paradicsom magas likopintartalmának köszönhetően csökkenti számos rosszindulatú daganat kialakulásának rizikóját (prosztata-, méhnyak-, hólyag-, emlőrák, emésztőszervrendszeri daganatok). A hatás a likopin antioxidáns tulajdonságának köszönhető.
A nagy mennyiségű omega-3 zsírsavat tartalmazó halhúsok heti két alkalommal fogyasztva csökkentik a kardiovaszkuláris betegségek előfordulásának rizikóját (erős evidencia).
A joghurtok pre- és probiotikum tartalmuknál fogva jótékony hatást gyakorolnak az emésztésre, csökkentik a vastag- és végbélrák előfordulását.
Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a táplálkozás- és élelmezéstudományban is megfigyelhetők különböző trendek, melyek egyszer mindenható csodaszerként tekintenek a máskor pellengére állított élelmiszerre, elég, ha a tojásra gondolunk.
| Adattár |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
