Afrikai sertéspestis: mi is tehetünk a járvány terjedésének megelőzéséért

Több európai országban is romlott az afrikai sertéspestis járvány (ASP) helyzete. Hazánkban a betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében kiemelten fontos, hogy betartsák a járványvédelmi előírásokat, a hatósági állatorvosok ezért személyesen is tájékoztatják az érintett gazdákat.

Augusztus elején három vaddisznó tetemet találtak, kettőt a román és az ukrán határ közelében fekvő Nábrádban, egyet pedig a hevesi Mátraszentimrén, mindegyikben kimutatták az afrikai sertéspestist (ASP) a laborvizsgálatok.

A vírust áprilisban fedezték fel először Magyarországon, eddig szerencsére csak vaddisznókban találták meg Heves, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közel 30 esetben – közölte Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos az M1 csatornán.

Az elmúlt hónapokban sikerült kontrollálni az ASP vírust, így az nem terjedt át házi sertésekre, hiszen ez jelentené az igazi gazdasági kárt.

Annak ellenére, hogy Magyarországon házisertés nem fertőződött, több országban is tiltólistára tették a magyar sertéshúst. Az ágazatban azt próbálják elérni, hogy ne a teljes országot sújtsa az embargó, csak azokat a régiókat, ahol megjelent a vírus.

Ezt olvasta már? Afrikai sertéspestis: emberre nem veszélyes, de körültekintően kell eljárniuk az állattartóknak

Romániában romlott a járványhelyzet!

Több mint 500 járványkitörést jelentettek, ráadásul nagy számban házi sertésekben is. A vírust több esetben a magyar határhoz közeli területeken mutatták ki. Ráadásul hasonló a helyzet Kárpátalján is.

A magyar határhoz közeli Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben már 14 településen állapították meg az ASP jelenlétét, vaddisznókban és házi sertésekben egyaránt. Ezek közül az egyik kitörés kevesebb mint 10 kilométerre volt Magyarországtól.

Fokozott óvatosság!

Nálunk több mint 200 település érintett valamilyen módon az ASP-járvánnyal kapcsolatban. Július végén két Hajdú-Bihar megyei település került be a megfigyelési körzetek közé, a határ közeli Álmosd és Bagamér.

A Nébih honlapján található térképen, valamint a kereshető adatbázisban szereplő védő- és megfigyelési körzetek a Romániában házi sertésekben megállapított, ASP-fertőzés miatt bevezetett intézkedések területét jelöli. A védőkörzet a fertőzött gazdaság körüli 3 kilométeres terület, míg a megfigyelési körzet a 10 kilométeres körbe tartozó területek összefoglaló neve.

Miért veszélyes?

Az afrikai sertéspestis egy rendkívül agresszív betegség, a fertőzött állatok 3-4 napon belül elhullanak. Azokban a házi sertés állományokban, ahol a vírus megjelenik, ott a teljes sertés állományt le kell ölni.

A háztáji állomány védelme érdekében ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi előírásokat:

• Azokon a területeken, ahol megjelent az afrikai sertéspestis vaddisznóban, fertőzött területen, illetve magas kockázatú területen, tilos a szabadtartás.
• Meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek. Kerítéssel kell körbezárni az állattartó telepeket, fertőtleníteni kell az ott használt eszközöket.
• A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal („moslékkal”) tilos takarmányozni!
• Fontos, ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot!

A járvány terjedésének megelőzéséért a lakosság is tehet. A legfontosabb szabály, hogy utazásaik alkalmával ne hozzanak magukkal sertéshúst és abból készült termékeket azokból a harmadik országokból, valamint EU-s területekről, ahol a betegség előfordul.

Végül fontos hangsúlyozni, hogy a vírus csak a házi sertésekre és a vaddisznókra jelent veszélyt, az emberre nem!

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró, újságíró (Információ: Nébih, MTVA, HírTV)