Nem csak a sörgyártás alapanyaga: a komló

A felfutó komlót (Humulus lupulus), mely Európában őshonos, már az ókorban is ismerték, azonban a sört kedvelők nagy száma miatt mára az egész földgolyón termesztik. Először Plinius, a Krisztus utáni első században élt sztoikus filozófus említi írásaiban.

Humulus néven pedig először középkori írásokban található leírás a növényről, ezekben írnak először a komlókertekről, melyekben vadon termő és spontán szaporodó komló volt megtalálható. A rómaiak a fiatal komlóhajtásokat főzelékzöldségként fogyasztották. A sörfőzésben való felhasználása a késő középkori keresztény szerzeteseknek köszönhető, akik a növény virágzatának anafrodiziákus, azaz nemi vágyat csökkentő hatását is leírták. A komlótermesztéshez ideális környezet a sok napsütés és az eső. Gyógyászati célokra a teljesen még nem érett, zöld színű termésfüzéreit (komlótoboz (Lupuli flos)) használják. A terméseket és a murvalevelek belső oldalát sárga mirigyek borítják. Ezek tartalmazzák elsősorban a hatóanyagokat.

A növényt régóta alkalmazzák a népi gyógyászatban tonizánsként (izomtónus visszanyerése), vizelethajtóként és aromáskeserűanyag-tartalma miatt étvágyjavítóként. Alvászavarokban való felhasználása viszonylag új keletű és egy megfigyelésből indult ki. Mikor a komlót a söripar megnövekedett igénye miatt termeszteni kezdték, megfigyelték, hogy a komlószedők sokkal fáradékonyabbak és álmosabbak. Főbb hatóanyagai: keserűanyagok (komlósavak: 15%), illóolaj (0,3-1%), cseranyagok, flavonoidok.

A komlósavak a tárolás során 2-metil-3-butén-2-ollá (MB) alakulnak át (mely bőrön át is felszívódik, ez okozta a komlószedők fáradékonyságát), amelynek állatkísérletekben igazolták nyugtató-altató hatását. A növény MB-tartalma szárítás után folyamatosan nő és 2 éves tárolást követően éri el a maximumot. A vegyület felelős a komlópárna (párnába töltött komló) elalvást elősegítő hatásáért.

A komlóról szóló szakirodalom a növény nyugtató hatását emeli ki, a hazánkban forgalmazott komlótartalmú étrend-kiegészítők és gyógyszerkészítmények indikációja leggyakrabban az ideges eredetű elalvási és alvási zavarok, nyugtalanság, idegesség, szorongásos állapotok enyhítése, klimax alatti nyugtalanság, hangulatingadozás, alvászavar kezelése. A készítmények többsége nem csak komlót tartalmaz, legtöbbször macskagyökérrel, citromfűvel, golgotavirággal kombinálják. A macskagyökér és komló kombinációjával végzett klinikai vizsgálatok eredményei pozitívak voltak, ugyanakkor nem lehet tudni, hogy mennyiben felelős a hatásért maga a komló. Ilyen vizsgálatokat még nem végeztek.

Keserűanyagai révén jó hatással van az emésztésre, étvágyjavító. Ideges eredetű gyomorpanaszok és étvágytalanság esetén is alkalmazható.

Kis mennyiségben megtalálható benne egy fitoösztogén (8-prenil-naringenin), valamint egyik flavonoidját az emberi bélflóra ezzé az ösztrogén-hatású anyaggá alakítja át. Szintén régi megfigyelés, hogy a komlószedő nőknél gyakran felborult a menstruációs ciklus, ami valószínűleg erre az ösztrogénszerű hatásra vezethető vissza. A gyógyászatban ez utóbbi tulajdonságát még nem hasznosítják. A nyugtató készítményekben (gyógyszerek) lévő komlókivonatokban nagyon kis mennyiségben van jelen a fitoösztrogén, így nyugodtan alkalmazhatóak.

A komlótobozt, a tökmagolajat és kanadai szömörcét évtizedek óta használják az irritatív hólyag szindróma tüneteinek kezelésére, együtt egy készítményben elérhetők hagyományos növényi gyógyszerként. Nem klinikai jellegű vizsgálatok alapján gyulladáscsökkentő, baktériumellenes, vizelethajtó, görcsoldó hatásról, és a hiperaktív hólyagra és a hólyaggyengeségre gyakorolt nyugtató hatásról számoltak be.

A komló napi adagja 0,5 g drogból készített főzet, lefekvés előtt fél órával fogyasszuk el. Teája klimax alatti nyugtalanság, hangulatingadozás, alvászavar kezelésére is alkalmazható.

Figyelmeztetések és ellenjavallatok

A komlótartalmú szerek együttes alkalmazása kerülendő más nyugtató-, altatószerekkel, mert ezek egymás hatását felerősíthetik.

Elővigyázatossági okokból a komlókészítmények alkalmazása ellenjavallt terhességben.

Érdekesség

Alkoholmentes sörökkel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a sör keserűségéért felelős komlósavak bomlásterméke, a már a cikkünkben is említett MB megemeli az idegrendszerben egy gátló ingerületátvívő anyag szintjét, aminek következében az emberek csökkenő stresszről és gyorsabb elalvásról számoltak be. Így minél inkább szeretjük a keserű ízű alkoholmentes söröket, érezhetjük stresszoldó hatásukat is. Az alkoholos verziót azonban ne fogyasszuk ilyen célból, mert a mértéktelen és/vagy rendszeres alkoholfogyasztás ártalmas az egészségre.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész