Brutális mennyiségben tűnt el zöldségeinkből a vitamin

A zöldség vagy gyümölcs szó hallatán szinte mindenkinek a vitamin és az egészség ugrik be elsőnek, ami nem is csoda, hiszen a zamatos ízvilág mellett annak tudatában fogyasztjuk, hogy magas a vitamintartalmuk.

Az elmúlt években azonban több nemzetközi kutatás igazolta, hogy néhány évtized leforgása alatt drasztikusan lecsökkent a rendszeresen fogyasztott élelmiszerek vitamin és tápanyagtartalma.

Az 50-es és 60-as években összegyűjtött adatok, valamint az erre vonatkozó tanulmányok egy részét Brian Halweil, a Worldwatch Institute kutatója “Still no free lunch” címen összegezte és vonta le 2007-ben azt a riasztó következtetést, hogy a gyümölcsök és zöldségek nem olyan táplálóak, mint korábban. Példaként említette, hogy az 1950-es évek 1db narancsának az akkoriból, tehát a 2007-es évek narancsaiból 21db felelt meg.

Sokkoló eredményt hozott egy friss hazai kutatás

Hajdú Péter Táplálkozástudományi Szakember a Debreceni Egyetem Táplálkozás-és Élelmiszertudományi Doktori Iskola Phd hallgatója a napokban publikálta kutatásának eredményét. A szakember arra kereste a választ, hogy a szervezetünk számára rendkívül fontos B-vitaminokból pontosan mennyi található napjaink néhány zöldségében.

Három hazánkban is kedvelt és naponta fogyasztott, ismerten magas B-vitamin tartalommal rendelkező zöldség - a brokkoli, a sárgarépa és a spenót került górcső alá egy erre szakosodott, akkreditált, nemzetközi laboratóriumban (SGS).

De miért is fontosak a zöldségekben keresett B-vitaminok?

A B₂-vitamin más néven riboflavin egy olyan fontos vitamin, amely antioxidáns tápanyagként működik, ezért segít megelőzni a szív- és érrendszeri, valamint neurológiai betegségek kialakulást, valamint fontos szerepet játszik még számos anyagcserefolyamatban.

A B₃-vitamin, amit niacin vitaminnak vagy niacinamidnak is hívnak, nemcsak szervezetünk energiaellátásában vállal jelentős részt, hanem óv a sejtszintű sérülés ellen, valamint fontos az egészséges szív és anyagcsere fenntartásában.

A B₅-vitamint (pantoténsav) sokszor „stresszellenes” vitaminként aposztrofáljak, mivel a mellékvese hormonok termelésében játszik kulcsszerepet, valamint az immun- és idegrendszert is támogatja.

A B₆-vitamin, más néven piridoxin az egyik legtöbb feladatot ellátó vitamin. Részt vesz a vörösvérsejtek képzésében, a fehérjeszintézisben, és ingerület átvívó anyagok, például a szerotonin szintézisében. Segít továbbá felszabadítani az elraktározott energiát és fenntartani az egészséges anyagcserét, az idegműködést, májfunkciót.

Mennyi a hivatalosan ajánlott napi vitamin adag?

A felnőttek számára hivatalosan ajánlott napi vitamin bevitel referencia értékeket az alábbi táblázat szemlélteti:

Forrás: (NRV) a 1169/2011/EU rendelet XIII. melléklet

Mit mutat számokban a realitás most, 2022-ben?

A Budapesten véletlenszerűen vásárolt, tehát nem reprezentatívnak számító zöldségek B-vitamin tartalma - az akkreditált laboratórium által megállapított hivatalos vizsgálati eredmény alapján:

Forrás: mért eredmény SGS Hungária Kft. Laboratórium

Mit is jelent mindez?

A fenti hivatalos laboreredmények tényszerűen azt mutatják, hogy a mért zöldségekben csak meglepően kis mértékben vannak B-vitaminok jelen.

Ha pedig az ajánlott napi B-vitamin adagot összevetjük a vizsgált zöldségek valós vitamin tartalmával, akkor még szomorúbb képet kapunk, ugyanis ennyit kellene megennünk:

a) A B₂-vitamin szükségletünkhöz:

• sárgarépából naponta 7,77kg-ot, vagy
• brokkoliból naponta 2,25kg-ot, vagy
• spenótból naponta 1,18kg-ot.

b) Az összes B-vitamin (B₂, B₃, B₅, B₆) szükségletünkhöz:

• sárgarépából naponta 3,58kg-ot, vagy
• brokkoliból naponta 1,67kg-ot, vagy
• spenótból naponta 2,02kg-ot.

c) Amennyiben pedig mindhárom zöldségből vegyesen fogyasztanánk, akkor 2,70kg-al kellene naponta megbirkózni.

Alternatívák, ha nem tudunk megenni egy teherautónyi zöldséget

A termeszét kínálta zöldségeken kívül más megoldás is van a vitaminbevitelre. Így például étrendkiegészítők, tabletták/gyógyszerek vagy italok formájában, amelyek B-vitamin tartalma sokkal magasabb lehet a zöldségekénél.

Meglepő, de ráadásul a sokak által (tévesen) egészségtelennek gondolt energiaitalok is kimagaslóan magas B-vitamin tartalommal rendelkeznek. Például 1 doboz valódi energiaital nem csak energiát és éberséget ad, de tartalmazza a teljes napi B-vitamin adagunkat.

A választás rajtunk múlik, hogyan pótoljuk a napi szükséges B-vitaminokat, de az biztos, hogy szükségünk van rájuk, mert elengedhetetlenek szervezetünk egészséges működéséhez.

(Szerző: Hajdú Péter, Okleveles táplálkozástudományi szakember (MSc), PhD hallgató)