Brutális mennyiségben tűnt el zöldségeinkből a vitamin
megjelent:
A zöldség vagy gyümölcs szó hallatán szinte mindenkinek a vitamin és az egészség ugrik be elsőnek, ami nem is csoda, hiszen a zamatos ízvilág mellett annak tudatában fogyasztjuk, hogy magas a vitamintartalmuk.
Az elmúlt években azonban több nemzetközi kutatás igazolta, hogy néhány évtized leforgása alatt drasztikusan lecsökkent a rendszeresen fogyasztott élelmiszerek vitamin és tápanyagtartalma.
Az 50-es és 60-as években összegyűjtött adatok, valamint az erre vonatkozó tanulmányok egy részét Brian Halweil, a Worldwatch Institute kutatója “Still no free lunch” címen összegezte és vonta le 2007-ben azt a riasztó következtetést, hogy a gyümölcsök és zöldségek nem olyan táplálóak, mint korábban. Példaként említette, hogy az 1950-es évek 1db narancsának az akkoriból, tehát a 2007-es évek narancsaiból 21db felelt meg.
Sokkoló eredményt hozott egy friss hazai kutatás
Hajdú Péter táplálkozástudományi szakember, a Debreceni Egyetem Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola Phd hallgatója a napokban publikálta kutatásának eredményét. A szakember arra kereste a választ, hogy a szervezetünk számára rendkívül fontos B-vitaminokból pontosan mennyi található napjaink néhány zöldségében.
Három hazánkban is kedvelt és naponta fogyasztott, ismerten magas B-vitamin tartalommal rendelkező zöldség – a brokkoli, a sárgarépa és a spenót – került górcső alá egy erre szakosodott, akkreditált, nemzetközi laboratóriumban (SGS).
De miért is fontosak a zöldségekben keresett B-vitaminok?
A B2-vitamin más néven riboflavin egy olyan fontos vitamin, amely antioxidáns tápanyagként működik, ezért segít megelőzni a szív- és érrendszeri, valamint neurológiai betegségek kialakulást, valamint fontos szerepet játszik még számos anyagcserefolyamatban.
A B3-vitamin, amit niacin vitaminnak vagy niacinamidnak is hívnak, nemcsak szervezetünk energiaellátásában vállal jelentős részt, hanem óv a sejtszintű sérülés ellen, valamint fontos az egészséges szív és anyagcsere fenntartásában.
A B5-vitamint (pantoténsav) sokszor „stresszellenes” vitaminként aposztrofáljak, mivel a mellékvese hormonok termelésében játszik kulcsszerepet, valamint az immun- és idegrendszert is támogatja.
A B6-vitamin, más néven piridoxin az egyik legtöbb feladatot ellátó vitamin. Részt vesz a vörösvérsejtek képzésében, a fehérjeszintézisben, és ingerület átvívó anyagok, például a szerotonin szintézisében. Segít továbbá felszabadítani az elraktározott energiát és fenntartani az egészséges anyagcserét, az idegműködést, májfunkciót.
Mennyi a hivatalosan ajánlott napi vitamin adag?
A felnőttek számára hivatalosan ajánlott napi vitamin bevitel referencia értékeket az alábbi táblázat szemlélteti:
Forrás: (NRV) a 1169/2011/EU rendelet XIII. melléklet
Mit mutat számokban a realitás most, 2022-ben?
A Budapesten véletlenszerűen vásárolt, tehát nem reprezentatívnak számító zöldségek B-vitamin-tartalma – az akkreditált laboratórium által megállapított hivatalos vizsgálati eredmény alapján:
Forrás: mért eredmény SGS Hungária Kft. Laboratórium
Mit is jelent mindez?
A fenti hivatalos laboreredmények tényszerűen azt mutatják, hogy a mért zöldségekben csak meglepően kis mértékben vannak B-vitaminok jelen.
Ha pedig az ajánlott napi B-vitamin adagot összevetjük a vizsgált zöldségek valós vitamintartalmával, akkor még szomorúbb képet kapunk, ugyanis ennyit kellene megennünk:
a) A B2-vitamin szükségletünkhöz:
- sárgarépából naponta 7,77 kg-ot, vagy
- brokkoliból naponta 2,25 kg-ot, vagy
- spenótból naponta 1,18 kg-ot.
b) Az összes B-vitamin (B2, B3, B5, B6) szükségletünkhöz:
- sárgarépából naponta 3,58 kg-ot, vagy
- brokkoliból naponta 1,67 kg-ot, vagy
- spenótból naponta 2,02 kg-ot.
c) Amennyiben pedig mindhárom zöldségből vegyesen fogyasztanánk, akkor 2,70 kg-mal kellene naponta megbirkózni.
Alternatívák, ha nem tudunk megenni egy teherautónyi zöldséget
A termeszét kínálta zöldségeken kívül más megoldás is van a vitaminbevitelre. Így például étrend-kiegészítők, tabletták/gyógyszerek vagy italok formájában, amelyek B-vitamin-tartalma sokkal magasabb lehet a zöldségekénél.
A választás rajtunk múlik, hogyan pótoljuk a napi szükséges B-vitaminokat, de az biztos, hogy szükségünk van rájuk, mert elengedhetetlenek szervezetünk egészséges működéséhez.
(Szerző: Hajdú Péter, Okleveles táplálkozástudományi szakember (MSc), PhD hallgató)
