Az L-glutationról
frissítve:
Habár sokak számára ismeretlen vegyületről van szó, az L-glutation a szervezet egyik legfontosabb molekulája. Fő feladatai a sejtek védelme, az immunrendszer működésének segítése és a méregtelenítő folyamatokban való részvétel.
A redukált glutation (röviden: L-glutation, vagy GSH) egy tripeptid típusú vegyület, ami három aminosavból (ciszteinből, glutaminsavból és glicinből) épül fel, és a szervezetben természetes úton termelődik.
Számos sejtszintű folyamatban kulcsfontosságú szerepet tölt be (pl. gének kifejeződésének szabályozása, méregtelenítő folyamatok, antivirális védelem, immunválasz kialakítása stb.). Az egyik legerősebb és leghatékonyabb antioxidáns vegyület a szervezetünkben, mely tulajdonságának köszönhetően segít eltávolítani a káros hatású szabadgyököket és peroxidokat.
Milyen folyamatok kötődhetnek az L-glutation szintjének felborulásához?
Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a glutation egyensúlyának felborulása – amely általában a glutation szintjének szabályozásában résztvevő gének elváltozása miatt alakul ki – a szervezetben oxidatív stresszhez vezethet, amely számos betegségért lehet felelős. Ezek közé tartoznak egyes neurodegeneratív betegségek (pl. Parkinson-kór), daganatos betegségek, máj- és szívbetegségek, cisztás fibrózis, HIV vagy a cukorbetegség.
A glutation-egyensúly felborulásának fontos szerepe van a különböző gyulladásos folyamatok kialakulásában: számos eredmény utal arra, hogy a GSH-hiány befolyásolja a gyulladásos folyamatokban részt vevő citokinek szabályozását. Ebből következtethető, hogy a szervezet megfelelő glutationszintjének biztosításával megelőzhetőek a gyulladással járó állapotok. Ezzel kapcsolatban fontos kutatási eredmény, hogy a szájon át szedett N-acetilcisztein a glutationszint növelése révén csökkentette a vérrögoldó kezelésben részesülő szívinfarktusos betegeknél egyes gyulladásos markerek mennyiségét, ezáltal egy potenciálisan sikeres kezelési módnak bizonyult számukra.
A fent említett betegségek közül érdemes kiemelni a cisztás fibrózist. Ennek egyik jellemzője a szervezet fokozatosan emelkedő GSH-hiánya, amelynek következtében oxidatív stressz alakul ki, károsodnak a sejtmembránok, a fehérjék és a DNS is. A cisztás fibrózis kezelésében több olyan kutatás is folyamatban van, amely a glutationszint helyreállítását célozza meg. Több beviteli móddal is történtek vizsgálatok, ezek közül az inhalációs alkalmazás tűnik eddig a legígéretesebbnek a készítmény stabilitása és a gyors felszívódás miatt.
A glutationnak fontos szerepe van a vírusok elleni védelemben, mivel kísérletek szerint a glutation gátolja a vírusok replikációját. A mai napig kevés klinikai vizsgálat támasztja ezt alá, és bár a GSH pótlása ígéretesnek tűnik a légúti vírusos megbetegedések kezelésében, túl nagy adagok szedésére lenne szükség a hatékony védelem érdekében, így ez a módszer szájon át szedett készítmény formájában nem alkalmazható eredményesen. Az antivirális védelemmel kapcsolatban viszont fontos megemlíteni a D-vitamin jelentős szerepét is, ugyanis a D-vitamin olyan gének kifejeződését tudja serkenteni, amelyeknek köszönhetően növekszik a szervezet GSH-szintje, és ezáltal jelentős szerepet tölthet be a légúti megbetegedések megelőzésében.
A csökkent glutationszint emellett negatívan befolyásolja a limfociták, a fehérvérsejtek egyik típusának aktiválását is, ezáltal az immunrendszer működése is csökkentté válhat. Ez utóbbinak egyébként előnye is lehet: zajlanak már kutatások azzal kapcsolatban, hogy vajon a GSH szintjének negatív irányú befolyásolása felhasználható-e immunszuppresszáns kezelések elemeként, amikor eleve az immunrendszer elnyomása a cél (pl. szervátültetések esetén).
A fent felsorolt állapotok mellett érdemes kiemelni még egy nagyon fontos területet, ahol a glutation jelentős szerepet tölt be, ez pedig bőrünk védelme. A GSH az oxidatív folyamatok gátlása révén csökkenteni tudja egyes környezeti hatások (pl. UV-sugárzás, szennyezett levegő stb.) bőrkárosító hatásait, ezáltal lassíthatja a bőr öregedésének folyamatát. A sejtek védelme és a gyulladásos folyamatok gátlása miatt jelentős szerepet tölt be a bőr regenerálódásában, elhalványítja a pigmentfoltokat, illetve a ráncokat és barázdákat. A glutation optimális szintjének fenntartása érdekében már glutation tartalmú krémekkel is találkozhatunk a piacon, ám ha ezt az utat választjuk, érdemes arra is odafigyelni, hogy a rossz felszívódás miatt praktikusabb liposzómás technológiával készült készítményt választani.
Kiknél lehet alacsony a GSH-szint?
A szervezetben a glutation szintje nagyon könnyen változik, mivel bármilyen apró változás, ami megemeli a glutationfelhasználást, csökkenti a szabad GSH molekulák számát. A glutation koncentrációja természetes módon a kor előrehaladtával is folyamatosan csökken, emellett egyes kutatások szerint a glutationszintek nemenként is eltérhetnek, amelynek valószínűleg hormonális okai is lehetnek.
Mivel a molekula rengeteg folyamatban és szabályozási területen tölt be fontos szerepet a szervezetben, így csökkent koncentrációja esetén rásegítésre lehet szükség. Számos élelmiszer tartalmaz glutationt, mint például a grapefruit, kelkáposzta, hagyma, fejes káposzta, fokhagyma vagy a brokkoli.
Emellett számos glutationtartalmú étrend-kiegészítő is van már forgalomban. Azonban fontos tudni, hogy az étellel vagy szájon át szedett készítményekkel bevitt glutation felszívódása rossz, ezért amennyiben pótlásra van szükség, érdemes lehet mérlegelni az infúziós terápia lehetőségét is.
Emellett más oldalról is megközelíthető a kérdés: a GSH-szintézis (azaz a glutation szervezet által történő előállításának) előanyagai, a glicin és a cisztein közel teljesen helyre tudják állítani a glutationszinteket, így e fehérjék fogyasztása és a ciszteindús étrend hatékony megoldást nyújthat az L-glutation szempontjából is. Ciszteinben gazdag ételek például a pulykahús, hüvelyes zöldségek, a sajt, tojás, illetve a hal, és egyéb, omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszerek.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
Felhasznált irodalom:
- The importance of glutathione in human disease (Sciencedirect)
- Glutathione regulates activation-dependent DNA synthesis (pnas.org)
