Karácsonyi illatok, karácsonyi fűszerek régen és ma

A fűszerként is használt gyógynövényeket nemcsak főzéskor használjuk gyakran, hanem a karácsonyi készülődésben is fontos szerepet játszanak. Sokan készítenek mézeskalácsot. Érdemes egy kicsit többet is tudnunk a mézeskalács-fűszerkeveréket alkotó fűszerekről.

A mézeskalács ízesítésére általában az alábbi fűszereket használjuk: fahéj, szegfűbors, szegfűszeg, koriander, gyömbér, ánizs, csillagánizs, édeskömény, kardamom, narancs- vagy citromhéj, és szerecsendió. Gyógyászati szempontból nézve ugyanazt tapasztaljuk, mint az ételeknél használt fűszernövényeknél, mindegyik fűszer egyben az emésztésre is hat; görcsoldó, puffadást csökkentő, az emésztést serkentő gyógynövény is. Azonban nemcsak ilyen tulajdonságokkal rendelkeznek.

Fahéj

Vércukorszint-mérséklő hatásával kapcsolatban mind a fiatalkorban jelentkező, inzulintermelés hiánya miatt fellépő, mind az idősebb betegeknél kialakuló cukorbetegségnél végeztek biztató vizsgálatokat. Azonban terápiás alkalmazása még nem kellően alátámasztott, mert máig sem ismerjük, hogy a növény mely vegyületei és milyen módon fejtik ki hatásukat. Kétfajta fahéjfa – a ceyloni és a kínai – kérgéből származhat a fahéj. Mindegyik illóolaj-tartalmú és viszonylag nehezen különböztethetőek meg egymástól színükben, illatukban. Míg előzőnek az eugenoltartalma magas, utóbbi kumarint tartalmaz, mely nagy mennyiségben, tartósan alkalmazva májkárosító hatású lehet. A ceyloni fahéj baktérium-, vírus- és gombaelleni hatása is ismert, melyért eugenoltartalma felelős.

Szegfűszeg

Ugyancsak az eugenol az egyik alkotója ennek a magas, 14%-os illóolaj-tartalmú növénynek. Gyulladáscsökkentő, baktériumellenes hatását az illóolaj hígított formájában a száj és a garat gyulladásos megbetegedéseiben alkalmazzák, melyek mellett még helyi érzéstelenítő hatású is.

Gyömbér

Az utóbbi évek egyik legtöbbet vizsgált gyógynövénye. Hányáscsillapító hatását már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték. Mára számos klinikai vizsgálatban hatásosnak és biztonságosnak bizonyult különböző eredetű hányinger mérséklésében, mint utazási és tengeri betegség, műtét utáni hányinger, hányás. Fokozza az epeelválasztást. Ugyancsak vizsgálták migrénes panaszok kezelésében. A várandós nőknek kerülni kell a nagyobb mennyiségű gyömbér fogyasztását, ugyanis egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a növény magzatkárosító lehet.

Szerecsendió

Trópusi területeken elterjedt fa magja, mely kb. 15% illóolajat is tartalmazhat. Illóolajának összetevői közé tartozik a miriszticin, mely a szervezetben amfetaminszerű vegyületekké alakul át. Már 1-3 mag elfogyasztása enyhe pszichotikus hatást okozhat, akár hallucinációt is. Ennek elkerülése érdekében az élelmiszerek szerecsendió-tartalmát maximalizálták, és szerencsére a mag íze kellemetlen, ez is megakadályozza, hogy olyan mennyiségben alkalmazzák, mely káros lenne a szervezetre.

Kínai csillagánizs

Nevét arról kapta, hogy nyolcágú csillag alakú termésének aromája hasonlít az ánizséra. Elsődlegesen fűszerként vagy likőrben alkalmazzák. Gyógyászatban, hurutoldó hatása miatt teák összetevője, gyógyszerkészítmények ízesítő alkotórésze is lehet. Élelmiszeriparban is alkalmazzák, édességek, fogkrémek ízesítésére. A japán ánizzsal történő szennyezettségével hozták összefüggésbe egyes mérgezési (idegrendszeri) tünetek esetében. Ezért az Unióban csak szennyezéstől mentes, ellenőrzött kínai csillagánizs hozható forgalomba.

Talán nem meglepő, hogy mindegyik gyógynövényt és illóolaját a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv tartalmazza.

A mirha és a tömjén

Ha visszatérünk az ünnep eredetéhez, itt is két, ma már kevésbé ismert és népszerű növény neve juthat az eszünkbe: a mirha és a tömjén. Ugyan nem fűszerek, mégis jellegzetes, erős illatuk miatt ugyanannyira az ünnephez kapcsolódtak 2000 évvel ezelőtt, mint napjaink karácsonykor használt fűszerei. Vallási ceremóniák során használták füstölők előállítására, így főleg kulturálisan volt nagy értékük. A tömjénégetés napjainkban is része különböző vallások (katolikus, zsidó, hindu, buddhista) ünnepi szertartásainak.

A tömjén egészségügyben való alkalmazhatóságára az utóbbi évtized kutatásai hívták fel a figyelmet. A tömjénben található úgynevezett boswelliasavak hatásosságát kiterjedten vizsgálják. Már embereken is végeztek vizsgálatokat (gyulladásos bélbetegségben és ízületi fájdalmakban, gyulladásban szenvedőknél). Az eredmények ígéretesek.

A mirha ugyancsak egy balzsamfa kérgéből kifolyó és levegőn megszilárduló, illóolajat tartalmazó gyanta. Illóolaja kórokozóellenes, gyulladásgátló és nyálkahártyavédő hatású, szájnyálkahártya-gyulladás kezelésére használják a modern gyógyászatban. Hazánkban szájvizek, fogkrémek gyakori összetevője.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész