Datolya – A sivatag kenyere

A datolya a közönséges datolyapálma (Phoenix dactylifera L.) termése. Azé a datolyapálmáé, ami több mint 6000 éve terem Elő-Ázsiában és Észak-Afrikában, és amely nélkül a sivatagos területeken még ma is elképzelhetetlen lenne az élet. Termesztése Európában is már 2500 éves múltra tekint vissza – mára pedig már az Antarktisz kivételével az összes kontinensre eljutott.

Datolyapálma: az élet fája

Nem véletlenül nevezik így – hiszen az akár 30 méteresre is megnövő datolyapálma szinte minden része hasznosítható.

A fát megcsapolva nyerik a datolyatejet, amit 2 nap múlva – az erjedésnek köszönhetően - borként, tíz nap elteltével pedig ecetként hasznosíthatnak.

Szárcsúcsi zsenge leveleiből főzeléket vagy salátát készítenek, termésének magját megpörkölik és kávépótlóként használják, a levélrostokból fonott használati tárgyakat, kosarakat, takarókat - a törzséből faipari alapanyagokat – például gerendát – állítanak elő.

A beáztatott magok takarmányt adnak, a magbélből nyert olaj szappankészítésre és kozmetikai célokra is alkalmas.

Még a sérült datolyaszemeket is hasznosítják: datolyaszirup és alkoholos ital készül belőlük. A datolyapálmafák 4-5 éves korban kezdenek teremni, teljes termőképességüket 10-15 éves korban érik el, élettartamuk mintegy 150 év. Termőképességük a kor előrehaladtával folyamatosan csökken, ezért szükséges az ültetvényeket a fák elöregedése előtt újra telepíteni.

Datolya mint a sivatag kenyere

A sivatagi oázisok jellegzetes kétlaki növényének beporzódása után a datolya fejlődésének öt fázisa van: Hababouk, Kimri, Khalai, Rutab, Tamar. Szüretelni az utolsó 3 fázisban lehet – a piaci kereslettől, a fajtától, és az időjárási viszonyoktól függően.

A Khalai fázis végére a datolya részben érettnek minősül – nedvességtartalma 45-65 % - színe fajtától függően sárga, rózsaszín vagy vörös.

A Rutab fázisban tovább veszít nedvességtartalmából (30-45 %), teljesen érett és édes, részben vagy egészben bebarnul.

Az utolsó - Tamar fázisban már félig száraz, (25-30 %-os nedvességtartalommal bír), ráncosodni kezd – és kialakul a végleges színe. Ebben a fázisban érdemes szüretelni, mert ilyenkor már az alacsony víztartalom miatt nem romlandó.

Felhasználása élelmiszerként

A gyümölcs nagysága háromtól hét centiméter, ovális alakú - egy hosszúkás kőmag tartalommal. A datolya sok helyen a fő mezőgazdasági terménynek számít. Egy termő fáról évente 80-100 kg gyümölcs is szüretelhető.

Alapvető élelmiszer, amit nyersen napi szinten fogyasztanak, és összepréselve datolyakenyérnek neveznek. A datolyát különböző módokon készítik el, párolva és lekvárként is fogyasztják, süteményekbe és más édességekbe keverik. Cukrot, pépet, levet, szirupot, zseléket, és likőrt is készítenek belőle. Tejjel, sózatlan vajjal vagy aludttejjel eszik - ezek kiemelik kellemes ízét. Vajban sütve is finom desszert, először megfőzik, majd kisütik.

Mi az aszalt változatát ismerjük leginkább: egészben maggal vagy mag nélkül, szemenként ömlesztve, vagy összepréselve – pálcikára felfűzve, vagy a saját szárán hagyva. Vásárláskor érdemes alaposan elolvasni a csomagoláson található tájékoztatót , mert van ahol glükózt, glicerint, növényi olajat, és szorbitolt adnak hozzá – ami ugyan megengedett, de megváltoztatja a datolya természetes ízét.

Érdekelheti Egzotikus gyümölcsleves

A datolya számos tápanyag forrása

Szénhidráttartalma fajtától és érettségtől függően magas (tartalmaz glükózt, fruktózt, szacharózt, mannózt, maltózt, cellulózt és keményítőt). Az aszalt datolyában a legmagasabb a szénhidráttartalom: 100 grammban 72 gramm szénhidrát van, emiatt cukorbetegek részére nem ajánlott a fogyasztása.

A datolya táplálkozás-élettani jelentőségét magas vitamin-, rost-, és ásványi anyag tartalma adja. Mértékkel fogyasztva az egészséges táplálkozás részét képezi – pozitív hatásai miatt célszerű beépíteni az étrendbe. A benne található B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B9- és C-vitaminok segítenek a szénhidrátok-, fehérjék, zsírok-metabolizmusában.

Érdekelheti A B-vitaminok hiánya és tünetei

Nagyon sok ásványi anyag forrása: magnézium, szelén, kálium, réz, mangán, vas, foszfor, és kalcium, bór, kobalt, fluor, nátrium, cink található benne – amelyek hozzájárulnak a szervezet zavartalan működésének fenntartásában.

Jelentős koncentrációban tartalmaz antioxidánsokat: antocianint, karotionidokat, flavonoidokat, fenolokat, szterolokat, procianidineket, melatonint – védve a sejteket az oxidatív stressztől.

Rendszeres fogyasztása segíti az emésztőrendszer működését, hiszen magas növényi rost-, pektin-, és lignin- tartalmának köszönhetően csökkenthet a bélrák kialakulásának esélye - prebiotikus hatású és kolloidális hashajtóként is funkcionál. (A kolloidális hashajtók – növényi rostok – a vizet megkötve az alaptérfogatuk 25-szörösére is megduzzadhatnak.)

Előfordulása

A világ datolyatermésének nagy részét Egyiptom, Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Algéria és Tunézia adja. Amerikában a legtöbb datolya Kaliforniában terem. Európa földközi-tengeri partvidékén a datolyapálmát dísznövényként is ültetik.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Faar Ida, újságíró