Van-e kapcsolat az alvási szokások és a rákos megbetegedések kockázata között?

A válasz egy új kutatás szerint, úgy tűnik, igen. A túl sok vagy túl kevés alvás, a nappali szunyókálás, és az egyéb átlagtól eltérő alvási mintázatok, szokások növelhetik a nyelőcső-adenokarcinóma (EAC (esophageal adenocarcinoma)) és a nyelőcső laphámsejtes karcinóma (ESCC (esophageal squamous cell carcinoma)) kialakulásának kockázatát.

Erre mutattak rá a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának kutatói új tanulmányukban.

Prospektív tanulmányukban a kutatócsapat azt találta, hogy azoknál az egyéneknél, akik több mint 9 órát aludtak egy éjszaka, kétszer akkora a kockázata annak, hogy 2 vagy több év után nyelőcső-adenokarcinómát találnak náluk (kockázati arány 2,06), mint azoknál a személyeknél, akik átlagosan mindössze „csak” 7 órát alszanak.

Ezzel szemben azoknál, akik 6 óránál kevesebbet aludtak, 21%-kal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak nyelőcső-adenokarcinómát, és 63%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki kb. 2 év után náluk nyelőcső laphámsejtes karcinóma.

A Yin Cao, ScD sebészeti docens által vezetett kutatócsoport 2006. és 2016. között 393 114 ember alvási szokásait értékelte ki az Egyesült Királyság Biobank adatainak alapján, majd 10 évig követte a vizsgált személyeket, hogy megtudja, hányuknál alakult ki nyelőcsőrák. A vizsgált időtartam alatt 294 embernél alakult ki nyelőcső-adenokarcinóma, és 95-üknél diagnosztizáltak nyelőcső laphámsejtes karcinómát. Cao elmondta, hogy ő és csapata azért döntöttek emellett a kutatási téma mellett, mert felkeltette az érdeklődésüket az, hogy egyes bizonyítékok arra utaltak, hogy összefüggés lehet a rövidebb alvásidő és a nyelőcső-adenokarcinóma, illetve a Barrett-oesophagus, azaz a nyelőcső adenokarcinóma előfutára között. „Más alvási szokásokat mint kockázati tényezőt azonban nem értékeltek átfogóan, erre nem voltak adatok” – mondta Cao.

A csapat a nappali alvási viselkedést is vizsgálta és értékelte. Azt találták, hogy a nappali szunyókálás, vagy az álmosság a rák típusától függően nem sok jót ígér a nyelőcsőrák tekintetében. Azoknál az egyéneknél, akik "néha" szunyókáltak napközben, 39%-kal megnőtt az adenokarcinóma kockázata, és azoknál, akik "általában" napközben álmosságot tapasztaltak, 2 év után kétszer akkora volt a laphámsejtes karcinóma kockázata.

A kronotípus, azaz az egyén nappali álmosságának természetes ritmusa szintén szerepet játszik mindebben. Például az, hogyha valaki „éjjeli bagoly”, az 32%-kal növelte a nyelőcső adenokarcinóma kockázatát, és majdnem megháromszorozta a laphámsejtes karcinóma kockázatát a „pacsira típusú” emberekéhez képest.

Ez is érdekelheti Lehet, hogy másként lesznek betegek a pacsirta és a bagoly típusú emberek?

Viszont sem a horkolás, sem az álmatlanság nem befolyásolta a nyelőcsőrák egyik típusának sem a kockázatát.

Cao maga is meglepődött azon, hogy a rövid és hosszú alvásidő, a szunyókálás és a nappali álmosság a nyelőcsőrák kockázati tényezőinek bizonyult.

Az ilyen összefüggések hátterében álló mechanizmusok "valószínűleg összetettek" – mondta, hozzátéve, hogy az alvási viselkedés különböző aspektusai különböző utakon vezethetnek rákhoz. Erre egy lehetséges magyarázat szerinte, hogy"A cirkadián fiziológia megzavarása gastrooesophagealis reflux betegséghez (GERD) vezethet, amely a nyelőcső adenokarcinóma legfontosabb kockázati tényezője, azáltal, hogy megváltoztatja a cirkadián ritmus génjeinek az expresszióját (kifejeződését) a nyelőcsőszövetben, vagy csökkenti a melatonin expresszióját" – mondta Cao. „Mind a túlzott alvás, mind az alvásmegvonás összefüggésben állhat az immunrendszer működési zavarával is, ami a nyelőcsőrákra való fokozott fogékonysághoz vezethet."

Egy interjúban arra a kérdésre, hogy lehetséges-e más, egyszerűbb magyarázat is, Cao úgy reagált, hogy más összefüggések zavart keltőek is lehetnek. Az elhízás például köztudottan befolyásolja az alvás minőségét és a rák kockázatát. Cao azt mondta, hogy elemzéseikben a csapat számtalan lehetséges zavaró tényezőhöz igazodott, mint például a biológiai nem, a dohányzás, a váltott műszakos munka, a testtömegindex, és az úgynevezett Townsend Deprivációs Index, mely egy szegénységi mutató.

Egy másik lehetséges tényező, amely összezavarhatta volna az eredményeket, a fordított ok-okozati összefüggés volt, azaz az a lehetőség, hogy egy már meglévő nyelőcsőrák okoz fáradtságot és rossz alvási szokásokat, nem pedig fordítva. Emiatt Cao és csapata külön elemzést végzett, amely kizárta azokat a betegeket, akiknél a nyomon követés első 2 évében nyelőcsőrákot diagnosztizáltak, így igazolva azt, hogy valóban az alvási szokások befolyásolják a rák kockázatot.

Cao arra a következtetésre jutott, hogy eredményeik módosíthatnak a nyelőcső adenokarcinóma eddig ismert kockázati tényezőin, így elősegítve a betegség megelőzését, de ennek a pontosításához még további validálásra és vizsgálatokra is szükség van.

Tovább Az egészséges, pihentető alvás záloga

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Is There a Link Between Esophageal Risk and Sleep Habits? (Medscape)