Hogyan segíthetjük gyászoló szeretteinket az ünnepek alatt?

Az ünnepi időszak különösen megterhelő lehet azoknak, akik ebben az időszakban szerettük elvesztését szenvedték el. Nehéz lehet végignézni, hogy valaki, aki közel áll hozzánk, fájdalmas és szomorú érzéseket él át, tudva, hogy sokszor keveset tehetünk a gyászának csökkentése érdekében. De ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem tudunk segíteni.

A szakértők azt tanácsolják, hogy osszunk meg minél több kedves emléket gyászoló szerettünkkel, és ajánljunk segítséget bizonyos feladatokhoz, így támogatva a gyászoló családot, családtagot és barátokat az ünnepi időszakban.

„A legfontosabb dolog, amit a támogatást nyújtóknak észre kell venniük, hogy nem tudjuk eltüntetni a fájdalmat, viszont a gyászolóval lehetünk a nehéz időszakban, és elismerhetjük a megélt fájdalmat például így: „Nekem is fáj, hogy milyen nehéz neked ezen az ünnepen”, vagy: Rád (és szerettedre) és a közösen eltöltött időre, közös élményekre gondolok.” Ezek az empatikus mondatok a jelenlét és az elismerés ajándékai – mondta Therese Rando Phd. klinikai szakpszichológus, a Hogyan élj tovább, ha meghal valaki, akit szeretsz című könyv szerzője.

A pszichológusok emellett számos egyéb tippet kínálnak a gyászoló család és barátok támogatására

1. Bátran mondja ki!

A támogató rokonok, barátok gyakran elkövetik azt a hibát, hogy szándékosan nem említik a meghalt személy nevét, attól tartva, hogy ez felzaklatja a gyászoló szerettüket. Semmi sem állhat távolabb az igazságtól, mondják a pszichológusok.

„Mind szeretnénk, ha emlékeznének szeretteinkre. Szeretnénk, ha az emberek beszélnének róluk, de sajnos a leggyakoribb stratégia mégis az elkerülés” – mondta Sherry Cormier, PhD, az Édes szomorúság: A tartós teljesség megtalálása a veszteség és a gyász után című könyv szerzője. Az elhunyt megemlítése lehetővé teszi a gyászoló személy számára, hogy elismerje vagy kifejezze szomorú érzéseit, és emlékezzen a boldogabb időkre. „Ha beszélünk róluk, azok életben tartják az emlékeket, különösen, ha a szórakoztató és humoros időkről van szó” – mondta Elaine Rodino, PhD, aki a pennsylvaniai magánrendelésén az ünnepi gyászra specializálódott. Ha egy gyászoló személy úgy érzi, hogy nem szabad emlékeznie szeretteire, az önmagában még fájdalmasabb lehet, mint maga a gyász – mondta Therese Rando. Ne ijedjünk meg, ha a gyászolók elpityerednek, ez egyáltalán nem kell, hogy rossz dolog legyen. Ez egy emberi reakció olyan valaki hiányára, akit nagyon szerettek.

A sírás emellett oxitocint és endorfint szabadít fel a szervezetünkben, amelyek fájdalomcsillapító hatással bírnak nemcsak fizikai, de a lelki jellegű fájdalmak esetén is: az oxitocin kellemesebb érzéseket kelt az endorfinok nyugtató hatása mellett, ne ijedjünk meg hát tőle.

2. Tegye félre a feltételezéseket!

Egy másik gyakori hiba, amit a támogató családtagok elkövetnek, hogy előre feltételezik, hogyan is kéne éreznie magát a gyászoló személynek – mondta Robin Goodman PhD., a New York-i Támogató Kéz ügyvezető igazgatója. Például, ha felhív egy gyászoló barátot, és ő nem veszi fel, vagy nem hívja vissza, próbálja újra! – mondta Goodman. Ne higgye, hogy a barátja, vagy szerette nem akar önnel beszélni. Egyszerűen csak egyes napokon a gyászoló személy túlterheltnek érezheti magát, más napokon azonban jobban érzi magát. A támogató személyeknek több lehetőséget is érdemes biztosítaniuk a gyászoló személynek a kapcsolódásra. A támogatóknak is meg kell próbálniuk konkrétan fogalmazniuk, amikor segítséget ajánlanak fel. Ahelyett, hogy megkérdezné, mit tegyen, ajánlja fel konkrét feladatok elvégzését. „Legyen konkrét, és vigye végig a felajánlását, hogy valóban a gyászolóról szóljon a segítség. Például az ünnepek körül így: „Segíthetek a díszítésben, az ajándékok kiválasztásában, a főzésben, vagy a csomagolásban? Ha szükséged van egy kis pihenőre, itt vagyok.”

3. Legyen tisztában a szerepével!

Egy másik fontos szempont a támogatók számára, hogy megértsék azt a szerepet, amellyel a legjobban szolgálhatják a gyászoló személyt. „Néha gyakorlatias dolgokra kell nekik valaki, pl. kutyasétáltatásra, néha pedig érzelmi támogatásra, akivel együtt sírhatnak” – mondta Goodman.

Goodman szerint a gyászoló embernek legalább háromféle támogatóra van szüksége az életében:

• a hallgató, aki felkínálja a vállát, és képes kezelni az intim részleteket és érzelmeket;
• a cselekvő, aki felelős és segítőkész olyan feladatokban, mint a gyerekek utolsó pillanatban történő összeszedése, vagy a bevásárlásban való segítés, amikor a gyászoló úgy érzi, túlterhelt;
• és a figyelemelterelő, aki könnyedebb kapcsolódást kínál, és segíthet a gyászolóknak megpihenni a gyászmunkában. Ez a személy a közös mozi, vacsora vagy csak egy könnyed esti kikapcsolódás, nevetés kedvelője és „szakértője”.

4. Legyen türelmes!

A támgatóknak emlékezniük kell arra, hogy a gyászmunka hosszú ideig is eltarthat, és az, ahogy a gyászoló kívülről kinéz, nem biztos, hogy összhangban van a belső érzéseivel. „Ha azt mondjuk valakinek: „Olyan jól nézel ki”, bújtatva azt az üzenetet is hordozhatja: „Túl kell lenni ezen (a gyászon).” Valójában a külsőségek sokszor csak azt az igyekezetet mutatják, hogy a gyászoló próbál minden tőle telhetőt megtenni, hogy a felszínen maradjon. És néha nincs jól, de néha pedig már igen” – mondta Goodman. A támogatást nyújtani vágyónak tudatnia kell a gyászoló személlyel, hogy megértette, hogy a gyásznak vannak hullámvölgyei. Ilyenkor csak mondja azt: „Tudom, milyen nehéz lehet ez most neked, és örülök, hogy vagy nekem.” Valójában néha a nagyon egyszerű emberi dolgok a legfontosabbak.

Tovább

• Gyász, a veszteség feldolgozása
• A gyász mindenkinél más
• A gyász pszichés folyamata
• Hogyan találjon örömöt az ünnepek idején a gyász alatt?
• Elhunyt a gyermekem - gyász, és ami utána következik

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: How to help grieving loved ones during the holidays (American Psychological Association)