Kertünk gyakori virága, a büdöske - Látásunkra is hatással lehet?

szerző: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész - WEBBeteg
megjelent:

Kerti dísznövényként az egész világon elterjedt, kedvelt és igénytelen virágról a nem kellemes illata jut legelőször eszünkbe. Hivatalos nevét – bársonyvirág (Tagetes spp.) – bársonyos szirmú virágairól kapta. Akik nem ismerik alaposan a kerti virágokat, könnyen összetévesztik a körömvirággal.

Mire használják még fel a bársonyvirágot díszítő funkciója mellett?

Az 50 faj közül, amely a világon létezik, a nagyvirágú büdöskének (Tagetes erecta) a legmagasabb a karotinoidtartalma. A karotinoidok azok a színes vegyületek, melyek a zöldségek és gyümölcsök élénkpiros, narancssárga vagy sárga színét adják. A növényt magát nem, hanem a belőle kinyert összetevőket az élelmiszeriparban is használják színezékként. A bársonyvirág is tartalmazza a karotinoid luteint, melyet növényi színezékként (E161b) a NÉBIH is engedélyez adalékanyagként mint természetes sárga színezéket.

Bársonyvirág (büdöske) (Tagetes sp.)

A nagyvirágú büdöske olaját alkalmazzák parfümök összetevőjeként is. Érdemes a növényből a virágoskertünkbe is ültetni, illóolaja repellens (rovarriasztó) hatású.

Gyógyászati szempontból ugyancsak karotinoidtartalma az értékes: a lutein és a zeaxantin. Ez az a két karotinoid, illetve bomlástermékeik, amelyek a retinában (a szem ideghártyája) és a szemlencsében megtalálhatóak, és itt feldúsulnak. Amennyiben ebből a két karotinoidból életünk során keveset fogyasztunk, időskori következménye a makuladegeneráció (AMD), vagy más néven sárgafoltsorvadás lehet. Ennek következménye pedig a folyamatosan, egyre nagyobb mértékben kialakuló látásromlás. (A sárgafolt a szemben az éleslátásért felelős terület).

A gyógyszeripar kizárólag a virág karotinoidtartalmát hasznosítja étrend-kiegészítőkben, más formában és a növény más részét nem használja fel.

Mi a makuladegeneráció oka?

Megfigyelhető a családi halmozódás, és kockázati tényező lehet a betegség kialakulásában a cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás, egyoldalú táplálkozás, időskor és fényvédelem nélküli napon tartózkodás. A makuladegenerációt általában szemüveg rendelése alkalmával fedezi fel a szemorvos. Ezért is fontos az 50 év felettiek rendszeres szemészeti vizsgálata.

Miben található meg a lutein és zeaxantin természetes formában?

A lutein és a zeaxantin megtalálható a zöld leveles zöldségekben, mint a spenót és a kelkáposzta, brokkoli, zöldborsó, zöldbab, fodroskel, petrezselyemzöld. Ezenkívül jelen van a kukoricában és a tojásban. Ez utóbbiból jobban hasznosulnak a karotinoidok, mert a tojásban található koleszterin és zsírok segítik a felszívódásukat. A napi szükséges bevitel 6 mg lenne. A luteint nem képes a szervezetünk előállítani.

A lutein és zeaxantin szemvédő hatásai

Antioxidáns hatásúak, így megvédik a retinát a szabad gyökök károsító hatásától, és a rövid hullámhosszú kék fény kiszűrésével védik a szemet. A szemlencse és a sárgafolt sejtjei, ha sérülnek, nem tudnak regenerálódni. A lutein és a zeaxantin semlegesítik a szemet károsító szabad gyököket. Lassíthatják a makuladegeneráció folyamatát, de nem előzik meg. Ilyen szempontból nem érdemes luteintartalmú készítményeket vásárolni, érdemesebb a táplálkozásunkba minél fiatalabban beépíteni a luteint tartalmazó élelmiszereket.

Mivel általános tapasztalat, hogy a napi bevitel az étrendünkben nem kellő mennyiségű, így megvásárólhatóak étrend-kiegészítőként vagy speciális –gyógyászati célra szánt – tápszerként is, akiknél már diagnosztizálták a makula károsodását, azoknál lassíthatják a folyamatot. Erről érdemes egyeztetni a szemész orvossal is. A lutein mind önmagában, mind észter formában ugyanúgy felszívódik, így ha készítményt választunk, ez nem fontos szempont, bármelyiket választhatjuk. A lutein klinikailag hatásos napi mennyisége 10 és 20 mg között van. A lényeges a hatás szempontjából a folyamatos bevitele a luteinnek, és hogy milyen étellel történik – mint a tojásnál is láthattuk –, a felszívódásban a zsiradékoknak is szerepe van. A készítmények tartalmazhatnak omega-3-zsírsavakat, A-, B2-, C- és E-vitaminokat, valamint cinket, rezet és szelént is, de legfontosabb a szemünk egészségének szempontjából a lutein- és zeaxantintartalom.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
WEBBeteg - Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
WEBBeteg - Füzesi Zsuzsa, fordító
WEBBeteg összeállítás - Bak Marianna, Dr. Papp Júlia, Halmosi Edina

Segítség