Az éjszakai műszak veszélyei az egészségre

Az éjszakai műszakban történő munkavégzés felborítja a szervezet belső óráját és természetes cirkadián ritmusát. Közvetlenül hat az agyi hipotalamusz által szabáályozott életfunkciókra, ám kutatók szerint közvetve több betegség rizikófaktora is lehet.

A hipotalamusz és működése

Az éjszakai műszakban végzett munka a természetes napszaki ritmus, a cirkadián ritmus felborításával stresszhatást gyakorol az agy hipotalamusz nevű részére. A hipotalamusz alapvető biológiai funkciók működésében vesz részt, többek között az alvás-ébrenlét szabályozásában, a test hőszabályozásában, a hormonháztartásban, a memória működésében és a vegetatív idegrendszer irányításában.

A természetes napi ritmus felborulása esetén zavar támad a hipotalamusz által irányított több biológiai funkcióban is. Ezek okozzák az éjszakai munkavégzéssel összefüggő zavarok jelentős részét. Kutatások szerint az alábbi közvetlen hatásokkal kell számolni:

• Alvászavarok - Romlik az alvásminőség, gyakori az alváshiány. Felmérések szerint napi 2-4 órával alszanak kevesebbet az éjszakai műszakban dolgozók, és rövidebb az alvás REM-fázisa.

• Napközbeni fáradtság - Koncentrációzavar és teljesítménycsökkenés jelentkezik, nő a balesetveszély kockázata.

• Csökkent mentális funkciók - Romló memória, ingerlékenység.

• Emésztési problémák - A vegetatív idegrendszer által szabályozott élettani funkciókban is zavar támad, emésztési problémák, székrekedés jelentkezhet.

• Menstruációs zavarok - Az éjszakai műszak megzavarhatja a nők havi ciklusának rendszerességét.

Alkalmazkodási képesség és annak határai

A szervezet biológiai ritmusa kb. 1 óra/nap ütemben képes alkalmazkodni bizonyos mértékben a megváltozott körülményekhez. Az éjszakai műszakra áttérők ezért a váltás első 1-2 hetében tapasztalhatják a legtöbb kellemetlen tünetet, melyek később bizonyos mértékben enyhülnek. Jóval megterhelőbb a váltott műszakos munka, ahol a szervezetnek nincs elég ideje alkalmazkodni és új napszaki ritmust kialakítani, állandósul a munkarenddel összefüggő stresszhatás.

Az alkalmazkodás azért nem lehet teljes, mert az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó melatonin hormon termelése szorosan összefügg a napfénnyel, ezért biológiai adottság, hogy az ember a napközbeni munkavégzésre és az éjszakai alvásra "van programozva". A zavar fennmaradásához hozzájárul az is, hogy sokszor a külső körülmények (külső zajok, stb.) sem kedveznek a napközbeni alvásnak. Bár biológiai értelemben az lenne az ideális, ha az éjszakai műszakban dolgozó ember stabil, hétvégén vagy szabadság alatt is fenntartható napirendet alakítson ki, ez ugyancsak nehezen megvalósítható a gyakorlatban.

Az alkalmazkodás megkönnyítésére két irány javasolható, azonban ezek is csak részleges segítséget jelentenek.

• Fényterápia segítségével pótolható a napközben kieső fénymennyiség, és jobban elkülöníthetővé válik az ébrenlétre és az alvásra szánt időszak a szervezet számára.
• Egészséges életmóddal (egészséges táplálkozás, testmozgás, dohányzás elhagyása) megkönnyítjük testünk számára a stresszhatások kezelését, az alkalmazkodást, csökkenthetjük az ebből fakadó káros hatásokat.

Hosszabb távon jelentkező hatások az egészségre

Mivel az éjszakai munkavégzés miatt megváltozott napiritmushoz a szervezet nem képes teljes mértékben alkalmazkodni, a stresszhatások állandósulnak, és hosszabb távon számos betegség kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Ezen közvetett hatások nem feltétlenül alakulnak ki mindenkinél, de a kutatások szerint ezek kockázata fokozott az érintettek körében.

Az éjszakai műszak emésztőszervi hatásai

Kutatások szerint az éjszakai műszakban dolgozók 20-75 százaléka tapasztal emésztési problémát. Az étkezési szokásokban is gyakrabban alakul ki rendellenesség, sokkal többször figyeltek meg nassolást, és - az alváshiány miatt is - az érintettek körében nagyobb a vágy a magas kalóriatartalmú élelmiszerekre.

Az éjszaka dolgozóknak általában kevesebb szünetre van lehetőségük, ami így rendszertelen étkezésekhez is vezet. Az étkezések kihagyása, a gyors, nem megfelelően nyugodt körülmények között való étkezés túlevést, elhízást, csökkent glükóztoleranciát eredményez.

Megváltozik a gyomor,- és epesavtermelés, a hasnyálmirigy-enzimek termelése, a bélmozgás, a tápanyagfelszívódás és az éhségérzethez kapcsolódó hormonok felszabadulása.

A következmény legtöbbször enyhébb panasz (székrekedés, puffadás, gyomorégés), számos kutatás szerint azonban összefüggésben lehet olyan súlyosabb betegségek fokozott rizikójával, mint a gyomorfekély és nyombélfekély, valamint az irritábilis bél szindróma.

Az éjszakai műszak hatásai az anyagcserére

Számos tanulmány arról számolt be, hogy az éjszakai műszakban dolgozó munkavállalóknál fokozott az anyagcserezavarok előfordulása. Ide tartozik a túlsúly és az elhízás, a megnövekedett triglicerid- és összkoleszterinszint, valamint a rendellenes vércukorértékek kialakulása.

• A vérben a leptin értéke vizsgálatok szerint csökken, ami növeli az éhségérzetet és csökkenti a kalóriaégetés mértékét, így hosszabb távon fokozza az elhízást és a diabétesz rizikóját.
• Az inzulin termelése nem jó ütemben történik, ami diabéteszes betegekre jellemző éhomi vércukorszintérték-növekedést okoz.
• A kortizol nevű stresszhormon, amely a vérnyomásért és a vércukorértékért felelős, ugyancsak rossz időben nő vagy csökken kutatások szerint.

Kutatások bizonyítják hogy az éjszakai műszakban dolgozók zöldség és gyümölcsfogyasztása elmarad a szükségestől, és több a hozzáadott cukor és telített zsírsavbevitelük. Az éjszakai koffeinbevitel pedig hozzászokáshoz, mellékvese kimerüléshez, magasabb vércukorértékekhez, nyugtalan alváshoz vezethet.

Az elhízás, az emelkedett vérzsírszint, a megnövekedett éhomi glükózszint és a magas vérnyomás összességében a metabolikus szindróma kialakulását eredményezi, ami a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri szövődmények legfőbb rizikófaktora.

Az éjszakai vagy többműszakos váltott munka cukorbetegek számára általában nem ajánlott, megnehezíti a vércukorértékek kontrollálását.

Az éjszakai műszak hatása a szív-érrendszeri betegségek kialakulására

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító - NewsMedical; WebMD
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta