A tejtermékdús táplálkozás a hosszú élet titka?
Bár manapság sokan kerülik a tejtermékeket a magas koleszterinszintjük miatt, egy kedden közzétett tanulmány szerint a gyerekkori tejfogyasztás meghosszabbítja az életet.
Egy 30-as évekbeli vizsgálat alanyainak 65 éves utómegfigyelése alapján állapították meg most kutatók, hogy a nagy tej-, sajt- és vajfogyasztás egyáltalán nem okozott több szív- és érrendszeri megbetegedést.
Tévhitek az egészséges táplálkozásról |
Sajnos sokszor csak azt hisszük, hogy egészségesen táplálkozunk, valójában gyakran egészségtelen ételeket fogyasztunk, ha nem figyelünk a részletekre. Lássuk a csapdákat! |
Sőt, ellenkezőleg: azok közül, akik gyerekkorukban sok kalciumban dús tejterméket fogyasztottak, kevesebben haltak meg agyvérzésben.
A szívbetegségek kockázati tényezőinek egy része már gyerekkorban megjelenik, de vita van abban a kérdésben, hogy a gyerekkori tejfogyasztás árt-e vagy használ.
Egyes vélemények szerint a magas zsírtartalmú tejtermékek hozzájárulnak az időskori szívproblémákhoz.
Az eredeti kutatásba, a 30-as évek végén 1.300 skóciai és walesi családot vontak be.
Koleszterintáblázat |
Számolja ki, hogy Ön mennyi koleszterint fogyaszt el naponta! Az élelmiszerek koleszterin- tartalma. Koleszterin-táblázat a WEBBetegen |
Most újra megvizsgáltak 4.374 olyan személyt, aki annak idején gyerekként tagja volt a megfigyelt csoportnak.
2005-re az 1930-as években megfigyelt gyerekek 34 százaléka már nem élt, ez 1.468 fő.
Közülük 378 szívkoszorúér-betegségben, 121 pedig agyvérzésben halt meg.
Nem találtak összefüggést a tejtermékfogyasztás és e két halálok között.
Ajánlott a gyermekkori magas kalciumfogyasztás
Viszont meglepő módon a gyerekkori magas kalciumfogyasztás (főleg tejtermék formájában) és az alacsonyabb agyvérzési ráta között van összefüggés.
Sőt, általában minden kategóriában alacsonyabb volt a halálozási ráta azoknál, akik gyerekkorukban sok tejterméket, illetve kalciumban gazdag ételt fogyasztottak.
A tanulmány szerzői azonban felhívják a figyelmet, hogy további kutatásokra van szükség, mert az eredményekben egyéb tényezők is közrejátszhattak, mint például a jövedelmi viszonyok és a foglalkozás.
Az új vizsgálatot az ausztráliai Queenslandi Orvostudományi Kutatóintézet kutatójának, Jolieke van der Polsnak a vezetésével végezték. A tanulmány a British Medical Journalben (BMJ) jelent meg.
(FH)