Szívbajokat előzhet meg a narancslé
megjelent:
Naponta fél liter friss narancslé védi a verőerek belső felszínének érzékeny sejtjeit, ezáltal csökkenti a szívinfarktus kockázatát és a vérnyomást. A szívgyógyász kutatók vizsgálatának eredményeit Las Vegasban ismertették, az Amerikai Szív Szövetség tudományos ülésén.
Az angol szállóige évszázadok óta úgy szól, hogy "Naponta egy alma, a doktort távol tartja". A kutatók most a konferenciát követő vitában kiemelték, hogy ez a betegségmegelőző hatás talán a rendszeres narancsevésnek, narancslé-fogyasztásnak is tulajdonítható.
A vizsgálatot végző munkacsoport 24 egészséges férfit vont be egy programba, amelyben egy-egy hónapon át a résztvevők mindig más folyadékból - összesen háromféléből - ittak meg fél litert, eltérő sorrendben. Az egyik a narancslé volt, és a másik kettő is ugyanannyi kalóriát tartalmazott, mint a gyümölcsital, de az egyikben 292 milligramm heszperidin is volt, ami megfelel a természetes narancslé heszperidintartalmának is.
Ez az anyag flavonoid, ami bizonyos mennyiségben minden növényben található, de a növényvilágban ezernyi flavonoidféle fordul elő a sejtekben. A növényben, gyümölcsben gazdag étrend betegségmegelőző hatása főleg ezeknek köszönhető.
A flavonoidok és a heszperidin jótékony hatása
Flavonoidok hatásának tulajdonítják a szív- és érbetegségek elleni védelmet a rendszeres, de mérsékelt vörösborivás eredményeként, ezek a biológiailag aktív anyagok találhatók a vérnyomást csökkentő fekete csokoládéban, vagy az ugyancsak szívet védő zöld teában is.
A kutatók azt észlelték, hogy a természetes narancslé, vagy a heszperidint ugyancsak tartalmazó ital fogyasztása során a vizsgálati személyek érműködése, ereinek tágulékonysága kedvezően alakult, míg a látszólag hasonló, de olyan üdítő folyadék, amelyben nem volt ez a flavonoid, ilyen érhatást nem hozott létre.
A jótékony érhatásra utalt az is, hogy heszperidinfogyasztás ideje alatt a vérnyomás második, diasztolés értéke, a "per" nyomás ugyancsak csökkent. A kutatók föltételezése szerint a flavonoid jó irányban befolyásolja azoknak a géneknek a működését, melyek gátolják az érbetegségek kifejlődését.
(MTI)
