Miért betegszünk meg gyakran, ha megkezdődik a szabadságunk?

A többség a szabadság előtti napig kitart a munkahelyén, hogy az átlagosnál is többet dolgozzon, és csak aztán fogjon bele a megérdemelt éves szabadságba. Aztán a pihenésre szánt idő első napján lebetegszik, s az első napokat lázasan az ágyban tölti. Ismerős a szituáció?

A stresszes körülmények között dolgozók körében gyakori jelenség, hogy a régóta várt éves szabadság legelső napján belázasodnak.

Túlhajszoljuk magunkat

„Számos munkavállaló fektet erőn felüli energiát a munkanapokba, s emellett ugyanekkora erőfeszítéseket tesz, hogy magánélete minden szegmense ugyanilyen flottul és sikeresen működjön, majd azt várja a régóta áhított szabadságtól, hogy az év közben befektetett energiát hirtelen egyszerre nyerje vissza” – részletezi a szinte népbetegségnek számító jelenséget Wolfgang Wesiack, a Német Belgyógyászok Szakszövetségének egyik vezetője.

A stressz-szituációkkal terhelt mindennapokban gyakran előfordul, hogy a testi és szellemi túlterhelést nem vesszük észre. Majd, csak amikor a szabadság elkezdődik, és a külső feszültségtől megszabadulunk, akkor jelentkeznek az előző időszak túlpörgetettségének hatásai. „Az immunrendszer a feszített tempó következtében drasztikusan is le tud gyengülni. Így a szabadság elején nagyon könnyen össze lehet szedni egy-egy fertőzéses jellegű betegséget” – mondja Wesiack.

Ha a munkával járó stressz önmagában nem lenne elég, még azzal is hajlamosak vagyunk magunkat terhelni, hogy a pihenéssel szemben is túlzott elvárásokat támasztunk: „néhányan önmaguknak teremtenek stresszhelyzetet azzal, hogy a szabadság két-három hetére is túl sok megélnivalót terveznek, mivel úgy gondolják, hogy pihenésük csak így lehet igazán alapos” – figyelmeztet a szakértő. Ez a túlzott elvárást pedig szinte törvényszerű, hogy sok esetben csalódás kövessen, s a munkavállaló sokkal feszültebbnek érzi magát, mint a munkanapokon.

Csak lazán…

A szabadsággal szembeni irreális elvárások elkerülésére – Wesiack javaslata szerint – ajánlatos a dolgos mindennapok között bizonyos időnként pihenőket betervezni: „testi-lelki egészségünk megóvása érdekében nagyon fontos, hogy a hétköznapokon is figyeljünk oda tudatosan arra, hogyan is érezzük magunkat, s így szükség esetén a túlterhelés ellen is védekezni tudunk. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy minden nap legyen egy rövidebb-hosszabb olyan időszak, amikor ’szabadságra küldjük magunkat’” – mondja Wesiack.

Ennek megfelelően az étkezéseket azonnal ilyen pillanatokká tehetjük: kapcsoljuk ki dolgozó énünket, ürítsük ki fejünkből az aktuális feladatokat és a soron következő megbeszéléseket. A szabaddá tett rövidke időszakokat használjuk ki arra, hogy partnerünkkel étterembe, vagy sétálni menjünk, hobbinknak, vagy kedvelt sportunknak hódoljunk.

A tehermentesítéssel – kissé paradox módon hangzik – de tulajdonképpen terhelhetőségünk és azzal együtt munkavégzésünk hatásfoka is növekszik. „Egyszerűen kapcsoljuk ki mobiltelefonunkat bizonyos időközönként, s amiatt se legyen egyáltalán lelkiismeret-furdalásunk, ha az otthoni háztartásban valami elintézetlen maradt” – hangsúlyozza Wesiack.

(WEBBeteg - K. J., fordító, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)