Most a Lokin a világ szeme - A sportorvos szemszögéből

Kisebb sérülés szinte minden élsportoló életében előfordul, de sajnos az is benne van a pakliban, hogy tragikusan ér véget a pályafutás. A sportsérülésekről Dr. Varga Lehelt, a DVSC-TEVA csapatorvosát kérdeztük.

A sérülések vizsgálata

Az analízis egy komplett laborból, 12 elvezetéses EKG-ból áll, majd anamnézist vesznek fel. Ez utóbbi nagyon fontos, „kifaggatják” a sportolót arról, volt-e a családban bármilyen előzménye a szívbetegségeknek, ő maga fáradt-e el edzésen, meccsen annyira, hogy abba kellett hagynia a mozgást, stb.

Ebből az orvos kialakít egy képet, amelynek függvényében játszhat a sportoló. Ezek után még mindig marad egy kockázati tényező, amit a sportolónak kell vállalnia.

Ahhoz, hogy az orvos még pontosabb képet kapjon, komoly vizsgálatokra lenne szükség (szívkatéter, MR stb.). Varga Lehel úgy fogalmazott: a sejtekbe nem lehet belelátni.

Ő maga is tagja a Sportegészségügyi Szakmai Kollégiumnak, és többször téma volt a hirtelen szívhalál. Kardiológusokkal is egyeztetve az ajánlásuk szerint a mostani gyakorlaton (vizeletvizsgálat, labor, EKG) nem szükséges változtatni.

Az ok lehet az is, hogy a szív hirtelen extrém terhelést kap, itt pillanatok, másodpercek döntenek. A szervezet elektrolit háztartása akár csak egy kis folyadékhiánytól felborul, meleg is van, a szív nem kap elegendő tápanyagot, ami a működéshez kell.

Az esetek nagy részében valószínűleg az ion-egyensúly borul fel, a szív összezavarodik és megáll. A boncolás nem mutat eltérést.

Felkészítés a BL erőpróbáira

Csapatorvosi szempontból a Bajnokok Ligája nem jelent más munkát, de jobban oda kell figyelni, ha lehet, még alaposabban, még precízebben „karban tartani” a játékosokat. Az orvosnak az edzésen is el kell tudnia hárítania minden vészhelyzetet, mentőt hívni akár, hiszen mentőautó készenlétben csak a meccseken van. Az MLSZ minden egyesületnek adott egy defibrillátort, amely kifejezetten orvosi használatra készült, abban a reményben, hogy így életeket menthetnek meg.

Az, hogy mikor nem játszhat egy játékos, nagyon sok tényezőtől függ. Itt a játékos-tulajdonos-edző-orvos négyszögben kell megtalálni a helyes arányt, hiszen van, aki 80%-os teljesítménnyel is nélkülözhetetlen a csapatának, míg egy sérülés egyértelműen jelenthet kötelező pihenőt is, amikor nincs tere a mérlegelésnek.

Itt a csapatorvos tapasztalata nagy segítség. Bizony előfordul - tette hozzá Varga Lehel -, hogy a játékos nem őszinte az orvossal, annyira játszani akar. A pályafutása alatt arra is volt példa elvétve, hogy a javaslat ellenére is fűre lép egy-egy focista.

Emlékezetes eset volt, amikor Bíró sérült az Újpest elleni meccsen: a csapatorvos már a mozdulatán látta, hogy nem fog tudni tovább játszani. Apróbb problémák akár rehabilitációs edzéssel vagy maguktól is helyrejöhetnek.

Sérülten is a pályán?

Vannak módszerek arra, ha valaki sérülten is pályára akar lépni. Ha csak a fájdalom a gátja a focizásnak, akkor az orvos megvizsgálva a pácienst dönthet úgy is, hogy Lidocain-injekcióval játszhat.

Ez olyan esetekre igaz, amikor nincs kockázata a kezelésnek. Ilyenkor a játék természetesen nem ronthatja tovább a már meglévő kisebb sérülést.

Az élsport már régen túl van az egészséges határon, ennek ellenére az oda vezető út abszolút az egészség szerves része. Az, aki leáll a versenysporttal, nem véletlenül kezd akár egy évig tartó levezetésbe. A szervezet olyan felpörgetett állapotban van, csúcsra van járatva évekig (emésztőrendszer, légzőszervek, kiválasztás), hogy valahogyan vissza kell állnia a normális működésre.

(WEBBeteg - Czibere Anikó)