Így hat a nyugodt alvás az agyi teljesítményre, memóriára és a tanulásra

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás rövid- és hosszabb távon is alapvető szükséglet a megfelelő agyműködéshez, az alváshiány pedig sokszor nehezen felismerhetően, de egyértelműen károsan befolyásolja az agyi teljesítményt, a kognitív képességeket, a tanulást és a memóriát.

Az alváshiányt korábban is összefüggésbe hozták számos betegség fokozott rizikójával, így elégtelen alvás esetén gyakoribb a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás és annak szövődményei, mint a szívbetegségek és a stroke. A biológiai óra megzavarása kimutatható változásokat eredményez a szervezet hormontermelésében, ami test egészének működésére befolyással lehet.

Ennek a negatív hatásnak a része az agyi képességek gyengülése is, aminek tünetei változatos formában jelentkezhetnek. Rövid távon is árthatnak a koncentrálóképességnek, a reakcióidőnek, a gondolkodási képességnek, de hosszú távon is drámai hatásai lehetnek az agy teljesítményére, sőt a viselkedésre és az intelligenciára is. Kiemelten fontos a gyermekkorban biztosított megfelelő alvás a megfelelő kognitív fejlődéshez, idősebb korban pedig a szellemi leépülés, azaz a demencia rizikófaktora lehet.

Az összefüggést számos kutatás támasztotta alá az elmúlt évtizedekben.

Alvás és tanulás

Ideggyógyászok már korábban kimutatták, hogy alvás közben az emberi emlékezet rögzíti az előző nap közben tanult ismereteket, feladatokat. Timothy Brawn és munkacsoportjának vizsgálata szerint az egyetemisták a számítógép által előállított beszédet pontosabban megismételték másnap, ha alhattak rá egyet.

Különösen az ember fejlődésének korai szakaszában fontos a hosszú alvás. Az angliai Sheffieldi és a bochumi Ruhr Egyetem kutatói egyévesnél fiatalabb csecsemőkkel végeztek vizsgálatokat. A kísérletek során a csecsemőkkel három új cselekvést tanultattak meg, majd a vizsgált babák felét hagyták hosszabb ideig aludni, míg a többiek vagy nem aludtak a tanulás után, vagy csak 30 percnél kevesebbet pihentek. Másnap a csecsemőket arra biztatták, hogy ismételjék meg a megtanult cselekvéseket. Az eredmények szerint átlagosan másfél feladatra emlékeztek azok a babák, amelyek hosszan aludtak a tanulás után, míg azok a csecsemők, amelyek nem, vagy csak keveset aludtak, egyetlen cselekvést sem tudtak megismételni. Az alvással foglalkozó szakértők úgy vélik, az alvás a csecsemők számára sokkal fontosabb lehet, mint az idősebb gyermekek vagy felnőttek esetében.

A tudósok szerint a tanulásra a legjobb idő az alvást közvetlenül megelőző periódus, ezért hangsúlyozzák a lefekvés előtti olvasás fontosságát is.

Sőt, az újszülöttek még alvás közben is hatékonyan tanulnak az újszülöttek - állapították meg a Floridai Egyetem kutatói, akik 1-2 napos újszülöttekkel végzett vizsgálat eredményeit ismertették. Ebben a korban a babák akár 18 órát is alszanak, ám Dana Byrd kutatásvezető szerint eközben is gyorsan tanulják a világot. Az újszülöttek alvás közben először egy hangot hallottak, majd aprócska fújás következett a szemhéjukra. Egy idő után a 26 újszülött közül 24-nél alvás közben is kialakult a tanult reflex: már a hang észlelése után összeszorították szemhéjukat, ráadásul mindezt a megfelelő ritmusban. Felnőtteknél alvás közben már nem tapasztalható ilyen tanulási képesség.

Lásd még Mennyi alvásra van szükségük a babáknak az életkoruk alapján?

Agyi fejlődés gyermek- és kamaszkorban

Az elégtelen alvás nemcsak a rövidtávú memóriára van hatással. Azok a hétéves gyerekek, akik nem feküdnek le aludni rendszeresen ugyanabban az időben, vagy 21 óránál később kerülnek ágyba, rosszabbul teljesítenek a matematikai és az olvasási, valamint a térlátási feladatok megoldásában. Az alváshiány felboríthatja a test természetes életritmusát, és ronthatja a tanulási képességeket.

A későn vagy rendszertelen időben elalvó gyerekek gyakran hátrányos helyzetű családokból származnak, akiknek ritkábban meséltek esténként, ez is magyarázat lehetne a kognitív képességekben kimutatott különbségekre. A társadalmi tényezők kiszűrése után is megmaradt azonban az összefüggés a rendszertelen alvásidő és a gyengébb szellemi teljesítmény között. Az eredmények azt sugallják, hogy a rendszeresség fontos a gyermek életében. A lefekvés pontos idejét legjobb kisgyermekkorban rögzíteni, ám sosem késő.

A szakemberek arra nem találtak bizonyítékot, hogy a 19.30 előtti altatás javítaná a szellemi teljesítményt, ugyanakkor a 21.00 utáni elalvás káros ebben az életkorban.

A serdülőkor nagyon érzékeny fejlődési szakasz, amelynek során jelentős átalakulások mennek végbe az agyban. Az ideghálózatok átrendeződnek és megannyi új szinapszis keletkezik, majd pusztul el. A Nature Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány egérkísérletek alapján arra az eredményre jutott, hogy kiegyensúlyozatlanná vált az idegsejtek kommunikációját biztosító agyi kapcsolatok (szinapszisok) kialakulásának és megszűnésének folyamata azoknál a serdülőkorú egereknél, amelyeket csak rövid ideig engedtek aludni a kutatók. Lehetséges, hogy a hasonló folyamatok hosszútávú következményekkel járnak az agy fejlődésére és működésére nézve embereknél is.

Az agy alvás közben szelektál

Agyunk alvás közben feldolgozza a minket ért információkat, és azokat, amelyeket a jövőre nézve hasznosnak tart, elraktározza. Az alvás közbeni memóriarögzítésnek részét képezi egy alapszintű válogatási folyamat, amely során agyunk eldönti, hogy a számos információ közül, melyek a nap során eljutottak hozzánk, melyeket szükséges átküldenie a hosszú távú memóriába.

A Journal of Neuroscience című folyóiratban publikált kísérletben a résztvevőkkel különböző készségeket igénylő memorizálandó feladatokat végeztettek (jegyezzenek meg mintegy negyven szót, képek párosítása, zenei ütemsor). Mindkét csoportban az alanyok felének mondták meg, hogy tíz órán belül leellenőrzik, mire emlékeznek, de valójában később valamennyiüket leellenőrizték. Néhányuknak azt is megengedték, hogy a tanulás és az ellenőrzés között aludjanak, míg másoknál erre nem került sor.

Az ellenőrzés során egyértelműen kiderült, hogy azok, akik aludhattak, jobban teljesítettetek a többieknél, kiemelkedően jó eredményt pedig csak azok értek el, akik egyrészt aludtak, másrészt előre tudták, hogy a tanultakat számon fogják tőlük kérni. Gyengébben teljesítettek az alanyok akkor, ha nem volt motivációjuk a memorizálásra, de akkor is, ha számítottak a megismételt felmérésre, de nem aludhattak előtte.

Az alvás és az időskori memóriazavarok

A Párizs-Cité Egyetem kutatói szerint a mélyalvás minden 10%-os csökkenése (a fehérállomány hiperintenzitásának növekedése miatt) horkolással járó tartós alvászavar esetén megfelel az agy 2,3 éves öregedésének. Megfelelő alvás mellett javul a problémamegoldó képesség, a kevés alvás ellenben csökkenti az emlékezőképesség mellett a koncentrációt és a reakcióidőt is.

Számos kutatás mutatta ki, hogy az időskori szellemi lepéülés fokozott kockázatával jár együtt az alváshiány, egyes kutatások szerint az elégtelenül alvó felnőttek körében kétszer akkor a rizikója a demencia 5 éven belüli megjelenésének. Különösen azoknak fontos a probléma kivizsgálása, akik hangosan horkolnak alvás közben, ez ugyanis annak a jele lehet, hogy az elégtelen alvásidő átmeneti légzéskimaradással (alvási apnoe) is társul, az oxigénhiányos állapot pedig felgyorsítja a folyamatot.

A kutatók szerint a szellemi frissesség megőrzéséhez a napi 7 óra alvás az ideális. A Journal of the American Geriatrics Society folyóiratban közölt kutatásban 15 000 fő részvételével vizsgálták az alvásidő és a memória közti összefüggést. A 70 év feletti hölgyek közül a memóriateszteken azok teljesítettek a legrosszabbul, akik 5, vagy kevesebb, továbbá akik 9 óra feletti időt töltöttek alvással középkorú, vagy idősebb éveikben. Annak lehetséges oka, hogy a túl sok alvás sem előnyös, az lehet, hogy ez az alvásidő valamilyen más problémát, akár a rossz alvásminőséget is jelezheti, amikor sok alvással töltött idő után sem tud a szervezet regenerálódni.

Lásd még Az alvászavar sietteti az időskori szellemi leépülést

(WEBBeteg hírösszeállítás - MTI, Medipress)