Mi okozhatja a tavaszi fáradtságot? Biztosan az felelős a panaszokért?

A kora tavaszi napokban sokan érzik magukat bágyadtnak, aluszékonynak és panaszkodnak ingerlékenységről. Mi lehet ennek az oka?

A tavaszi fáradtság nem betegség, csak hiányállapot

A tavaszi fáradtság – ahogy nevéből is kitűnik – elsősorban tartós fáradtsággal jelentkezik, kinél erősebb, kinél gyengébb formában. A leggyakoribb tünetei a kimerültség - függetlenül az alvás mennyiségétől és rendszerességétől -, a frontérzékenység, szédülés, ingerlékenység, fejfájás, izületi fájdalmak és egyfajta motiválatlanság, kedvtelenség is jellemzi ezt az állapotot. A legtöbben a március közepétől április közepéig tartó időszakban tapasztalják a tavaszi fáradtság tüneteit.

Ez a szakemberek szerint nem betegség, inkább hiányállapot: tavaszra kimerül a szervezet előző nyáron felhalmozott vitamin- és energiatartaléka. Egy természetes, ám csak kisebb részben elkerülhetetlen folyamatról van szó. Nem lehet azonban minden panaszt egyszerű tavaszi fáradtságként kezelni, bizonyos esetekben a tünetek valamilyen megbetegedésre utalnak.

A tavaszi fáradtság kiváltó okai

A tavaszi fáradtságért elsősorban a hormonszintek változása és a hideg hónapokban megszokott étrend a felelős. A téli hónapok, a hosszú éjszakák és rövid nappalok fényhiánya, a hideg, a vírusok elfárasztják szervezetünket.

A hormonok szerepe

Elsősorban a hormonháztartásunkban lezajló folyamatok okozzák a fáradtságérzet kialakulását: a melatonin és a szerotonin szintjének szezonális ingadozása. Előbbit a köznyelvben „alvási hormonnak”, utóbbit pedig „boldogsághormonnak” is nevezik. Ezek a hormonok befolyásolják a kedélyállapotot és a helyes alvási ciklus kialakításáért felelősek, a fény mennyisége pedig befolyásolja a hormonszinteket.

Télen kevesebb napfényhez jut a szervezet, mivel rövidebbek a nappalok. A fényhiány hatására a melatonin képződése fokozódik, és az alvásigény is megnő ezzel együtt. Ahogy közeledik a tavasz, és hosszabbodnak a nappalok, több fény éri a szervezetünket, csökken a melatonintermelés, ami átmeneti zavart okoz az alvás-ébrenlét bioritmusában. Sokan tavasszal korábban ébrednek, ugyanakkor a lefekvés ideje nem változik, azaz az alvásidő csökken.

A fény fokozza a szerotonin képződését, így a tél végére jelentős szerotoninhiány alakul ki szervezetünkben. A tavaszi napsütés hatására beindul az utánpótlás, de csak lassan és fokozatosan, így kora tavasszal még a melatonin dominál. Az alacsony szerotoninszint depressziót, örömtelenséget okoz. A biológiai óránk csak nehézkesen képes átállni, és igen fárasztó folyamat.

Más hormonok is szerepet játszhatnak a tavaszi fáradtságban. Amikor tavasszal a nappalok hoszabbá válnak, a szervezet ehhez igazítja a hormonok szintjét és több endorfin, tesztoszteron és ösztrogén szabadul fel. Mint minden változás, ez is erősen megterheli a szervezetet, ez vezet a fáradtság érzetéhez, még mielőtt az endorfin és más hormonok megfelelő szintje helyreállna.

A táplálkozás szerepe

A tél során megcsappannak a szervezet energiatartalékai.

A téli táplálkozás a nyárhoz viszonyítva általában zsír- és kalóriadúsabb, ilyenkor sokan kevesebb friss gyümölcsöt és zöldségfélét fogyasztunk, aminek következtében ásványianyag- és vitaminhiány alakulhat ki. A tavaszi hormonális változások idején a szervezetünknek leginkább vitaminokra és fehérjékre lenne szüksége, amelyek azonban legtöbbször nem állnak kellő mértékben rendelkezésre.

A tavaszi fáradtság elkerülhető: a táplálkozásunk egészségesebb irányba való változtatásával megelőzhetjük, legalábbis nagymértékben enyhíthetjük a tüneteit. A zsíros ételek helyett válasszunk friss zöldségeket és gyümölcsöket – így nemcsak természetes úton veszünk magunkhoz vitaminokat, hanem a télen felkúszott kilókból is leadhatunk néhányat.

Mozgásszegény életmód

A téli, jellemzően mozgásszegény életmód hatására nő a szervezetünk zsírtartalma, és csökken az izomtartalma. Ennek a helyreállítása további energiát igényel szervezetünk részéről. Mivel a testmozgás hatására endorfin is termelődik, az inaktív életforma hozzájárul az endorfinszint tél végi lecsökkenéséhez is.

Amint elég jó az idő, menjünk kirándulni, igyekezzünk a hétvégéinket a szabadban tölteni, hiszen a friss levegő, a mozgás és a napfény segít abban, hogy szervezetünk boldogsághormont termeljen.

Időjárásváltozás

A fentiek mellett tavasszal az időjárás nagyon változékony. Amikor a hőmérséklet tavasszal emelkedésnek indul, a vérnyomás csökken, hiszen az erek kitágulnak, ezt sokan fáradtságként élhetik meg. A panaszokat fokozzák a rendszeres fronthatások, a változó légnyomás, amely nem csak az arra érzékenyeket viseli meg.

Lásd még A tavaszi fáradtság és megelőzése

Betegségre is utalhat a fáradtság

Bizonyos szintig természetes a tél végén jelentkező fáradtság, lehangoltság és pesszimizmus, ám ha ez az állapot már nemcsak hangulati ingadozás, hanem zavart okoz egy személy napi ritmusában is és évről évre ugyanazon időszakokban tér vissza, az már szezonális depresszió.

A depresszió mellett számos egyéb pszichés és testi betegség is állhat a hasonló panaszok háttérben. A fáradtság oka lehet egy aktuálisan jelentkező, de nem évszakhoz kötődő környezeti hatás (pl. stressz) vagy betegség (pl. anyagcserebetegségek, ételintoleranciák, fertőzések, daganatos betegségek) is.

Sokan idegösszeroppanásként ismerik azt a tünetegyüttest, melyet az egyén pszichés megroppanása, idegrendszerének kimerülése okoz. Előjelei gyakran nincsenek, és igen változó, hogy kiből mi váltja ki a sokszor dührohamszerű kitöréseket. Sokban hasonlít a depresszióra, azzal a lényeges különbséggel, hogy legtöbbször jól köthető valamilyen nagyobb megterheléshez.

Nem múló vagy visszatérő tünetek esetén feltétlenül forduljon orvoshoz, pszichológushoz vagy pszichiáterhez.

Tovább A fáradtság lehetséges okai

WEBBeteg összeállítás
Nagy Attila, fordító; MTI