Poszt-SMS stressz szindróma - Nem létezik

Reklámszakemberek találták ki csupán azt a hír, hogy a sok SMS-küldés megbetegít. A beszámolóban megnevezett új betegségek, az "SMS-mámor" vagy a "poszt-SMS stressz szindróma" ugyanis nem létezik.

Az állítólagos SMS-függőségről szóló történet iskolapéldája annak, hogyan próbál egy cég bekerülni a közbeszédbe, hogyan segítenek ebben a profik és hogyan szállnak be a játékba az újságírók.

A jelentés egy tetszetős színes hírnek tűnt: "Ha valaki túl sok SMS-t ír a mobiltelefonján, az megbetegszik: nekirohan a falnak, kisebbségi komplexusa alakul ki és nem létező csengőhangokat hall" - jelentette a dpa német hírügynökség az ausztrál médiára hivatkozva. A gond csak az volt, hogy az ausztrál újságírók egy PR-mutatványnak dőltek be, ami a hír útját követve egyértelműen kiderül.

Kutatók szerint nem létezik valós függőség

A forrás a Boost Mobile, egy ausztrál mobilszolgáltató sajtóközleménye: "két kutató vizsgálatai alapján" több lelki zavart is "definiáltak" (az SMS-függőknél), majd következik néhány erőteljes példa. "Amikor senki nem vette fel velem a kapcsolatot, teljesen depressziós lettem és azt gondoltam, hogy senki sem szeret" - idézték egy 17 éves lány szavait a "poszt-SMS stressz szindróma" példájaként.

A fiatalok nyilatkozatai Shari Walsh pszichológus tanulmányából származnak. A Queenslandi Egyetem (Brisbane) kutatója azonban mitsem tud a Boost által megnevezett lelki zavarokról. "A kutatásom azt mutatta ki, hogy a fiataloknak előnyei és hátrányai is származnak a mobiltelefon használatából. Függőségről szó sem volt. Visszautasítok ezért minden állítást, miszerint kutatásaim lelki zavarokat diagnosztizáltak" - írta a német hírügynökségnek küldött elektronikus levelében.

Talán a mobilszolgáltató közleményében említett másik kutató, Jennie Carroll tehet arról, hogy a történet ekkora port vert fel. "A Boost Mobile megkérdezett arról, hogy nincs-e bizonyíték az SMS-küldés és a lelki zavarok közötti összefüggésre" - közölte a Melbourne-i Egyetem docense. Átnézte azokat a publikációit, amelyekben a fiatalok mobilhasználati szokásaival foglalkozott, és mondott a Boostnak néhány példát, amelyet össze lehetett kapcsolni ezekkel a fogalmakkal. Másként fogalmazva: a PR-profik kitaláltak betegségeket és ezekhez passzoló tanulmányokat kerestek.

A betegségek "felfedezőjeként" a Boost Mobile egyébként ismeri az állítólagos gyógymódot is. A Facebook közösségi portálon a cég létrehozta az SMS-mániások (Textaholics) csoportját. Aki ott rákattint a "Help is here" (itt a segítség) gombra, az aktuális díjszabásokat feltüntető oldalra jut el: a szabvány SMS-enkénti egycentes árnak kell kigyógyítani azokat, akik rövid szöveges üzenetekkel bombázzák ismerőseiket.

(MTI)