Mikor nem ajánlott szaunázni?

A köztudatban az él, hogy a szaunafürdőzés mindenkinek jót tesz, mivel az izzadás magas hőfokú helyiségben megszabadítja szervezetünket a méreganyagoktól, vagyis jól hat az anyagcserénkre.

A forró, száraz levegő belégzése kifejezetten jót tesz a légzőszerveknek, elpusztítja a szervezetben lévő kórokozókat (baktériumokat), a felforrósodott test lehűtése – a medencében megmártózva, úszva, hideg vízzel zuhanyozva – pedig rugalmasan tartja az ereket, edzi az immunrendszert, szabályozza a vérkeringést, és még a bőrt is kisimítja, különösen ha nem alkalomszerűen, hanem heti rendszerességgel végezzük a hőhatárok „feszegetését”.

Az extra melegben felforrósodott test hirtelen lehűtése jót tesz az idegrendszernek is, nem beszélve arról, hogy a szaunában való üldögélés remek alkalom arra, hogy a lelki méreganyagoktól is megtisztuljunk, hiszen egy-másfél órára „elengedhetjük” magunkat, és a napi feszültségektől is megszabadulhatunk.

Mikor nem ajánlott a szauna?

Bár az „egészséges” életmód hívei és az egészségre vágyók körében tagadhatatlanul divattá vált a szaunázás, sokan nem tudják, hogy bizonyos betegségek megléte esetén kifejezetten ellenjavallott a hőlégfürdőzés, mert a szaunázás sok – általában csak átmeneti – szív- és érrendszeri, valamint hormonális változást okoz.

A szív megnövekedett terhelése – s ezáltal megnövekedett oxigénigénye – miatt kifejezetten tilos a szaunázás az aortabillentyű súlyos szűkülete esetén, instabil angina pectorisban és szívinfarktust követő két hónapon belül, de a szívelégtelenség és szívritmuszavar is ellenjavallottá teszi.

Mindenképp kerülendő a szaunázás a sztrokot követő időszakban, illetve átmeneti agyi vérellátási zavar (ún. „tranziens iszkémiás attak”) esetén, s az állapot stabilizálódását követően is különös megfontolást igényel, hogy megpróbálkozhatnak-e (vagy rendszeresen élhetnek-e) ezzel a testet-lelket megedző időtöltéssel azok az idősek, akiknek gyakran „esik le” a vérnyomásuk, vagy valamilyen veseműködési zavarban, ízületi és reumatikus betegségekben érintettek, atópiás (bőrszárazsággal, bőrviszketéssel járó) bőrgyulladásuk vagy visszerük van, lázasak vagy vérzékenységben szenvednek.

Nem eléggé köztudott az sem, hogy időskorban a szervezet hőkezelő képessége csökken. Ez javarészt a keringési rendszer és a verejtékmirigyek tevékenységének gyengülése miatt következik be. Ugyancsak megváltozott izzadási képességgel kell számolniuk a Parkinson-kórban szenvedőknek, a központi idegrendszeri betegségekben érintetteknek, valamint a cukorbetegeknek is.

Nem ajánlatos a meg nem gyógyult, közelmúltban szerzett ízületi sérülést sem 48 órán belül, vagy a duzzanat/ödéma elmúlta előtt szélsőséges hőhatásoknak kitenni. Ha valamilyen sebészeti implantátumunk van, kerüljük az infraszaunát, mert a fémimplantátum általában visszaveri az infrahullámokat, így azt nem melegíti fel ez a rendszer.
Egyébként más betegség, illetve „állapotváltozás” mellett is fontos kikérni a kezelőorvos véleményét, mielőtt elhatározzuk, hogy kitesszük magunkat annak a szélsőséges hőterhelésnek, amivel a szaunafürdőzés jár.

Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu