A szaunázás előnyei és kockázatai - Szívbetegségek
frissítve:
Bár a szaunázás sok átmeneti szív- és érrendszeri és hormonális változást okoz, a legtöbb egészséges felnőtt és gyermek mégis könnyen és jól viseli, sőt szereti, és jó hatással van egészségükre is.
A téma cikkei |
|
3/1 Szauna és szívbetegségek 3/2 Szauna és egyéb betegségek3/3 Szauna és alkoholfogyasztás, gyógyszerszedés, szaunázás gyermekkorban
|
A szauna és a szaunázás szokása a közelmúltban hazánkban is egyre nagyobb mértékben terjed a lakosság körében az egészséges életmódra való törekvés és a kikapcsolódás jegyében. Ezzel együtt terjednek a szaunázással és annak egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos, megalapozott és kevésbé megalapozott, és olykor teljesen téves ismeretek is.
Az alábbi összefoglalás, kizárólag nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok alapján ad áttekintést, a szaunázás emberi szervezetben megfigyelt hatásairól. Hangsúlyozva, hogy ebben a témakörben még mind a mai napig, viszonylag kevés előre tervezett, nagy esetszámú, és megfelelő ellenőrzés mellett végzett vizsgálat történt.
A szaunázás szabályai |
| A forró gőzös törökfürdővel ellentétben a szaunában meleg, ám relatíve száraz levegő van. Az ajánlott hőmérséklet 80-100 °C a szauna mennyezeténél és 30 °C a padló szintjén. A levegő relatív páratartalma egy tipikus szaunában 10-30 százalék közötti, ami 40-90 grammnyi vízpárának felel meg egy kilogrammnyi levegőben a fenti hőmérsékletnél. Fontos biztosítani a szauna megfelelő szellőzését. A szaunázás során egymást követően többször (átlagosan 2-4-szer) 5-20 percet töltenek a kamrában, amelyek között módot biztosítanak a szervezet normális hőmérsékletének visszaállására. Ez - vérmérséklettől függően - történhet langyos, hideg, sőt akár jeges vízben történő fürdőzéssel, de ugyanezt a célt szolgálhatja, ha 15-20 percet töltenek szobahőmérsékleten. A szaunakabinban eltöltött idő alatt jelentős mennyiségű vizet veszít a szervezet, amelyet ásványvíz, vagy egyéb alkoholmentes ital formájában pótolni kell. |
A szauna és a szív- és érrendszer
A szaunázás élettani hatásai, a jelenségek szintjén viszonylag közismertek. A forró levegővel közvetlenül érintkező bőr hőmérséklete, 1-2 percen belül 40 °C körüli értékre emelkedik, ám az emberi szervezet belső, ún. "maghőmérséklete" (mely a belső szervek hőmérsékletét jellemzi), sokkal lassabban nő (az egyik tanulmány szerint a 20 percen keresztül 92 °C-os hőmérsékleten átlagosan mintegy 0,4 °C-kal emelkedett a szaunázók maghőmérséklete).
Hogy a szervezet hőegyensúlyát biztosítsa, a szaunázók bőre izzadni kezd; egy-egy szaunában töltött 15 perces periódus során, mintegy fél liter vizet veszít a szervezet izzadással. Azért, hogy az izzadságot a bőr mirigyei ki tudják választani, a bőr hajszálerei kitágulnak, ezáltal a bőrbe jutó vér percenkénti mennyisége, meg kell hogy növekedjen. Ezt a szervezet a megnövekedett keringési perctérfogat útján valósítja meg.
Nyugalomban a teljes bőr keringése, nagyjából 0,5 l percenként, míg ez szaunázás közben akár 6 l/perces értéket is elérhet, míg a teljes perctérfogat a nyugalmi 5-6 l/perces értékről 9-10 l/percre nő. A perctérfogat növekedését, főként a percenkénti szívverések számának a növekedése okozza, míg az egy szívverés során, a szív által az érpályába továbbított vér mennyisége gyakorlatilag nem változik. A szívfrekvencia a szaunához hozzászokott egyénekben 100/percet, míg a szaunázást rendszeresen nem művelő egyénekben, akár 150/percet is elérheti. A fenti változásokkal párhuzamosan, a zsigeri szervek keringése enyhén csökken.
A környezet hőmérsékletének emelkedésére a szervezet mérsékelt értágulattal válaszol. A párhuzamosan bekövetkező perctérfogat-növekedés miatt a szisztolés vérnyomás nagyjából változatlan marad, vagy egy kissé megemelkedik, míg a diasztolés vérnyomásérték enyhén csökken. A szaunához szokott egyénekben a vérnyomás változásai kisebbek, mint a többi emberben. Amennyiben a szaunakabint elhagyva, a fent említett átmeneti szív- és érrendszeri változások normalizálódnak, és a szaunázást követően mintegy két órával teljesen eltűnnek.
A szív koszorúereinek betegségei és hirtelen szívhalál
Több tanulmány is egyértelműen megállapította, hogy a szaunázás nem növeli a hirtelen szívhalál kockázatát. A stabil állapotú, gyógyszeresen megfelelően kezelt koszorúérbetegek fokozott körültekintéssel, de szaunázhatnak. Számukra is kerülni kell azonban a hirtelen, hideg fürdő által történő lehűlést, ugyanis ez a szimpatikus idegrendszer hirtelen aktiválódását indítja be, ami szíveredetű panaszokat okozhat, különösen a koszorúérbetegekben.
Magasvérnyomás-betegség
A magas vérnyomással rendelkező betegek - egészséges társaikhoz hasonlóan - szintén jól tolerálják a szaunázást, hasonló keringésélettani változások figyelhetők meg eseteikben is. Egy megfigyelés szerint, a három hónapon keresztül folytatott rendszeres szaunázás kedvező hatással bírt a magas vérnyomásra, mintegy 15 Hgmm-rel csökkentette a szisztolés, és 10 Hgmm-rel a diasztolés vérnyomásértéket.
Szívelégtelenség
A szívelégtelenséget általánosan a szauna ellenjavallatai közé szokták sorolni, bár kevés a kifejezetten erre vonatkozó vizsgálat. Az utóbbi években, főként Japánban vizsgáltak a szaunához hasonló, de annál enyhébb (60 °C-os száraz levegő) hőhatást szívelégtelen betegek körében. A kezdeti eredmények biztatóak, javuló szívműködést és kedvező keringési hatásokat tapasztaltak.
Minden a szaunázásról |
| Cikksorozatunk második része a szaunázás és a légzőszervi, bőrgyógyászati megbetegedések, a nemi szervek, a hormonális rendszer kapcsolatát tárgyalja, a harmadik részben pedig a szauna és a gyógyszerszedés, alkoholfogyasztás kapcsolatáról lesz szó. |
A szaunázás szív- és érrendszeri ellenjavallatai
A szív megnövekedett terhelése - és ezáltal megnövekedett oxigénigénye - miatt egyértelműen ellenjavallt a szaunázás az aortabillentyű súlyos szűkülete esetén, instabil angina pectorisban és szívinfarktust követő két hónapon belül. A dekompenzált szívelégtelenség és szívritmuszavar, relatív ellenjavallatot képez.
Bár nem vizsgálták, ám elméleti megfontolások alapján, mindenképp kerülendő a szaunázás stroke, illetve átmeneti agyi vérellátási zavar (ún. "tranziens iszkémiás attak") esetén, az állapot stabilizálódásáig.
Különös megfontolást igényel a szaunázás idősebb, vérnyomás hirtelen csökkenésére (úgynevezett ortosztatikus hipotenzió) hajlamos egyénekben.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos
