Alvásunkat is tönkretette a koronavírus

Azt gondolnánk, hogy a világjárvány idején legalább mindenki jól kipiheni magát. A valóság ehhez képest pont az ellenkezője! Megdöbbentő, de a kialakult helyzet nagyon sokaknak éppen hogy rontott az alvásán. Később fekszenek, nyugtalanul alszanak, zaklatott álmokkal küzdenek és jelentősen romlott az alvásminőségük.

Ön nehezen tud aludni? Nos, nincs egyedül – számos tanulmány kimutatta, hogy világszerte emberek sokasága küzd alvásproblémákkal a koronavírus-válság idején. Alvásszakértők, közvélemény-kutatók, a közösségi média és még az áramszolgáltatók adatai is azt mutatják: máshogy alszunk – gyakran hosszabb ideig, de gyakran rosszul is. Sokan pedig furcsa álmokat élnek át.

A King's College London kutatásai azt mutatták, hogy az Egyesült Királyság lakosságának több mint fele számára jelent gondot az alvás az elmúlt hónapokban, míg egy másik tanulmány Olaszországban azt tapasztalta, hogy a 18-35 évesek alszanak sokkal rosszabbul.

Nem vagyunk annyira fáradtak, ezért álmosak sem

A franciaországi Lyon Idegtudományi Kutatóközpont pedig arra jutott, hogy az emberek sokkal intenzívebb és nem feltétlenül jó hatású álmokat élnek meg. Legalább öt kutatócsoport több ország intézményeiben gyűjti a tapasztalatokat, és eddigi megállapításaik szerint a megszokottól jelentősen eltérő pandémiás álmokat stressz, elszigeteltség és az alvásminták megváltoztatása okozza. A kutatók szerint a megnövekedett stressz élénkebbé teszi álmainkat, többször emlékezünk rájuk, ami gyakori ébredéseket is előidéz. Egy másik elmélet az, hogy a gyakran ismétlődő, unalmas és impulzus-szegény napok miatt az agy a tudatalattiban „keres” témákat, így sokszor egészen szürreális képeket hívhat elő.

Nem vagyunk annyira fáradtak, ezért álmosak sem, tehát amikor ágyba kerülünk, bizony küzdünk az elalvással, ami az alvás minőségét is rontja. Kiestünk a megszokott ritmusból, nincs reggeli ébresztés. Ez még rosszabb azoknál, akiknél szorongást, depressziót és stresszt mutattak ki, amit az izoláció, a bezártság csak súlyosbít. A bizonytalanság, a stressz és aggodalom egyértelműen rossz hatással van a pihenésünkre, a lefekvés pillanata pedig „tökéletes” időszak az aggodalomra. Éjszaka felriadunk, aztán pár órán át nyomasztó gondolatainkon rágódunk, ami idővel rendszeressé válik.

Azt, hogy mekkora a probléma, kitűnően jelzi, hogy az alvási rendellenességekre felírt receptek száma majdnem 15 százalékkal nőtt az elmúlt hónapokban és 25 százalékkal több energiát fogyasztunk, elsősorban a késői tévénézés és internet használat miatt.

Dr. Várdi Katalint, az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika szomnológus főorvosátarról kérdeztük, hogy ezek a gondok mennyire maradnak velünk hosszútávon a karantén feloldását követően.

„Az insomnia alattomos betegség, lassan alakul ki és csak lassan, türelemmel gyógyul. A más alvásbetegségek esetén alkalmazott eszközös légsín-terápiával ellentétben itt nincs olyan eszköz, vagy gyógyszer, amely egyik napról a másikra megoldaná, vagy jelentősen javítaná a helyzetet. Összetett problémával állunk szemben, amelyet gyakran társszakmák bevonásával felépített terápiás stratégiával, lépésről lépésre lehet megoldani.

A kimértebb tempó nagyobb kitartást és elszántságot is igényel a páciensek részéről, ami éppen egy szorongásokkal teli, kimerült állapotban legtöbbször hiányzik. Az együttműködő szándék, az orvosi utasítások pontos követése ugyanakkor ebben az állapotban alapvető feltétele a javulásnak.” – magyarázta az alvásszakértő.

Hogyan változott meg az alvási ritmusunk?

1. Hosszabb ideig alszunk
2. Nem állítunk be ébresztést
3. Később fekszünk le
4. Furcsa, felkavaró álmaink vannak
5. Többen egyáltalán nem tudnak jól aludni a világjárvány ideje óta.

Hogyan javíthatjuk alvásminőségünket?

dr. Várdi Katalin ezzel kapcsolatban is adott néhány ötletet.

• Írjon lefekvés előtt. Töltsön el 20 percet tollal és papírral, és írjon bármit, ami a fejében van: azokat a dolgokat, amelyeket ma nem végezett el, azokat a dolgokat, amelyeket holnap meg kell tennie, azokat, amelyek miatt aggódik.
• Térjen vissza az ébresztőórához és a napi rutinokhoz, tervezzen előre
• Ébredjen korábban és maradjon távol a hálószobából a nap folyamán, amennyit csak tud.
• A természetes fény fontos a test cirkadián rendszerében – és ezért az alvásban is –, így több szabadban töltött idő segíthet abban, hogy gyorsabban elalhasson.
• Próbáljon ragaszkodni az állandó „ágyidőhöz”, a következetes ébrenlevési időhöz, és biztosítsa azt az időszakot, amikor lefekszik, és amennyire csak lehetséges, végezzen pihentető tevékenységeket, mielőtt nyugovóra tér.

(dr. Várdi Katalin, InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika)