Alig kínálnak egészségesebb termékeket az élelmiszergyártó multik

2022. május 28-án Magyarországon hatályba lép a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvény, most azonban kiderült, hogy nem csupán ez a baj: a multik a nyugat-európai piacra is alig gyártanak egészségesebb élelmiszereket.

Egy 2021 nyarán közzétett tanulmány azt vizsgálta meg, hogyan változott az első tíz globális élelmiszer- és üdítőitalgyártó cég termékeinek tápértéke az Egyesült Királyság “önkéntes reformálási politikája” nyomán. Magyarul: a cégeket semmire sem kényszerítették, csak “elvárták” tőlük, hogy önkéntes módon tegyenek valamit. Ennek az volt az oka, hogy egy 2019-es felmérés szerint a gyengébb minőségű élelmiszereken alapuló étrend volt a felelős a stroke és 2-es típusú cukorbetegség 18,2 százalékáért, amelyek kezelése 50,4 milliárd dollárba került az egészségbiztosításnak.

Ezért az elmúlt években a Public Health England (PHE) számos önkéntes újrafogalmazási célkitűzést tett közzé, amellyel arra ösztönözték a gyártókat, hogy javítsák az élelmiszereik tápértékét, csökkentsék az élelmiszerek kalória-értékét valamint a cukor és a só felhasználását. Nemrég a Oxfordi Egyetem tudósai egy tanulmányban éppen azt vizsgálták meg, hogy a PHE felhívása során változott-e az első tíz globális élelmiszer-és üdítőitalgyártó cég termékeinek tápértéke, az eredményiket pedig a PLOS ONE-ban tették közzé.

A tudósok az Euromonitor International segítségével azonosították a 10 legnagyobb globális élelmiszer- és üdítőitalgyártót, valamint megvizsgálták márkáik és termékeik értékesítési adatait 2015 és 2018 között. Összességében ez a tíz vállalat tette ki az Egyesült Királyságban 2018-ban elért 71,3 milliárd font árbevétel 24%-át. (Mármint az élelmiszerek között.) A kutatók az Edge by Ascential nevű privát elemzőcéget is felkérték, hogy táplálkozási adatokat gyűjtsenek a multinacionális vállalatok által 2015 és 2018 között értékesített összes márkájáról.

Ezt követően egy tápanyagprofil-modellt alkalmaztak minden termékre, hogy így értékeljék azok hatását az egészségre. A csapat pontokat ítélt meg a termékeknek az energiájuk, a telített zsírok, az összes cukor, a nátriumszint, a rost és a fehérje, valamint a gyümölcs-, dióféle- és zöldségtartalom szempontjából.

A vizsgált élelmiszerek több mint fele egészségtelen volt

A kutatók azt állapították meg, hogy a tíz gyártó által kínált egészséges termékek aránya csak kismértékben nőtt. 2015-ben a termékek 46 százaléka teljesítette az egészséges besorolás kritériumait, amely 2018-ra alig két százalékkal, 48 százalékra nőtt. (Magyarán: a tíz élelmiszer-multi termékeinek 52 százaléka 2018-ban nem érte el az egészséges besorolás kritériumait! – a szerk.)

Ami az egészséges élelmiszerek értékesítését illeti, azt is megállapították, hogy ezek aránya a 2015-ös 44 százalékról 2018-ban 51 százalékra nőtt. Ez a változás azonban nagyrészt annak volt köszönhető, hogy megnőtt a palackozott víz, az alacsony kalóriatartalmú vagy kalóriamentes italok és a gyümölcslék értékesítése.

Összességében a kutatók azt állapították meg, hogy az “önkéntes újrafogalmazási célok” egyáltalán nem múködtek a tíz legnagyobb élemiszergyártó cégnél 2015 és 2018 között.

Az adó hatásosabb ösztönzőnek bizonyult

A helyzeten csakis a szigorítás javított valamelyest. Ez az üdítőital-ipari adó (SDIL) volt, amelyet 2018-ban vezettek be Nagy-Britanniában és amely után kismértékben megnőtt az egészséges üdítőitalok forgalma. Az SDIL úgy működik, hogy a multikat megadóztatja az üdítőitalokban lévő felesleges cukor arányában. (Magyarországon a népegészségügyi termékadó szolgálja ezt a célt – a szerk.) Literenként 0,24 font adót kell fizetni a 100 ml-enként 8 gramm vagy annál több cukrot tartalmazó italokra, 0,18 fontos adót az 5–8 gramm cukortartalmú italokra, és nincs adó azokra, amelyek kevesebb mint 5 gramm cukrot tartalmaznak 100 ml üditőben.

Jobban kellene ismernünk az ételek összetételét

Az Medical News Today beszélt Kristin Kirkpatrickkel, a Cleveland Clinic Wellness Institute Wellness Nutrition Services menedzserével, akitől megkérdezték, hogy meglepődött-e a vizsgálat eredményein. „Nem különösebben - válaszolt a szakember - mivel a csomagoláson szereplő állítások betűtípusa számos ismert márka esetében„ egészségesebbnek és természetesnek ígéri a termékeket, így évek óta megzavarja a fogyasztókat, akik azt hiszik, hogy termékeik tápanyagban sűrűek, bár valójában gyakran nem azok.”

Kirkpatrick szerint jobban kell oktatnunk, hogy mit is jelent a tápanyagtartalom, mi a teljes értékű étel és hogyan néz ki a kiegyensúlyozott étrend. Az rendben van, ha időnként értékes tápanyagokat nem tartalmazó ételeket is fogyasztunk, de legtöbbször a tápanyagdús ételekre kell összpontosítanunk.

Másrészt eredményeikben egyelőre nem vették figyelembe az Egyesült Királyságban működő kiskereskedőket sem, köztük a Tescót, a Sainsbury’s-t és az Asdát, amelyeknek a saját márkái 2018-ban az eladások 21 százalékát képviselték. Ezért úgy döntöttek, hogy a jövőbeli tanulmányaiknak ki kell terjedniük a kiskereskedőkre és a vállalatok szélesebb körére is.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Szegő Miklós, fordító; Despite targets, food manufacturers fail to make healthier foods (MedicalNewsToday)