A háború életet, egészséget, környezetet is fenyeget

A háborúk, a fegyveres konfliktusok mindig hatalmas pusztítást okoznak, a közvetlen áldozatokon túl népegészségügyi válságot és tartós pszichés ártalmakat is előidézve. Halálos áldozatokat követelnek, rokkantságot, maradandó egészségkárosodást okoznak a harcokban érintetteknél, emellett azonban negatív következményekkel járnak széles tömegek egészségére nézve is.

A háború szükségszerű velejárója, negatív jellemzője, hogy önmaga „fenntartására”, saját céljaira téríti el a többnyire amúgy is szűkös erőforrásokat azoktól, akiknek erre a túléléshez, egészségük megőrzéséhez volna szükségük. Általában elpusztítja az infrastruktúrát, de különösen fájó, hogy azt is, ami az egészségügyi ellátás fenntartásához szükséges. Az elmaradt kivizsgálás, orvosi ellátás még az olyanok egészségét és életét is veszélyezteti, akik nem élnek hadi cselekmények közvetlen közelében.

Nehéz a vízhez, élelemhez, higiénéhez való hozzájutás

Háborús körülmények között nem, ritkán vagy alig lehet iható (egészséges, tiszta), tisztálkodásra alkalmas vízhez, élelemhez jutni, hiányozhatnak a szennyvíz elvezetésére a feltételek.

Tartós, vagy különösen súlyos háborús helyzetben sérül a vízellátás infrastruktúrája, tiszta ivóvíz hiányában pedig többféle kór támadhat. A víz útján terjedők közül a zárt közösségben, zsúfoltan élők között elsősorban is veszélyes a kolera. Gyors átvitele különösen aggasztó, mivel kezelés nélkül akár órákon belül végzetessé válhat.

A nők és a gyerekek egészségére sajátos módon hat a háború

A férfiakat nyilvánvalóan jobban érinti egy háborúban az életvesztés, és nagyobb eséllyel sérülnek meg a fegyveres harcokban. A nőknek viszont az egészségromlás hosszú távú következményeivel kell szembenézniük. Hadiállapotban a nőgyógyászati gondozás általában elérhetetlen kihívás számukra, a szűkös és rossz minőségű orvosi szolgáltatás pedig drámai hatással lehet a szülés biztonságára.

A gyerekek egészsége szorosan kötődik az anyák állapotához. A konfliktus alatt született babák jóval kisebb súllyal jönnek világra, aminek következménye – a nagyobb arányú csecsemőkori halálozás mellett – a későbbi életszakaszt jellemző rosszabb egészségi állapot is lehet, sok fejlődési problémával. A hadi állapotok közepette születetteknél, akik már gyerekként nehézségeket kényszerültek átélni, nagyobb valószínűséggel fog sokszoros egészségi zavar kialakulni.

Minderre ráadás az, hogy a fegyveres harcok körülményei között nemigen lehet vakcinációs programokra gondolni. A védőoltások elmaradása pedig jelentősen megnöveli annak veszélyét, hogy egy gyerek egy – különben napjainkban már megelőzhető – betegséget kap el.

Menekültek kelnek útra

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2021-ben mintegy 70 millióra becsülte azok számát, akik háború miatt nem lakó-, vagy szülőhelyükön élnek. Napjainkban már nem is lehet érvényes az ENSZ 70 milliós világ-becslése, hiszen folyamatosan nő kelet-közép-európai térségünkben is az otthonukat harci cselekmények miatt elvesztettek, illetve lakóhelyüket kényszerűségből elhagyottak száma.

Ez a távollét hihetetlenül sok hátránnyal jár, az egészségre nézve is, hiszen ilyen helyzetben a világ számos pontján hiányzik az állandó, védett, egészséges hálóhely, a tisztálkodásra való lehetőség is. A háború megfoszt a megfelelő táplálkozástól, olykor mindenféle élelemtől is.

A menekültek az átlagos polgárhoz képest, minden értelemben összehasonlíthatatlanul nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Szegényebbek, többnyire nincstelenek, sokan zsúfolt szállásokon kénytelenek élni – mindezek pedig könnyen betegség áldozatává teszik őket.

Ami a különféle fertőző betegségek előfordulását illeti, a WHO szerint világszinten a látens tuberkulózis 9-45%, az aktív tuberkulózis 11%, és a hepatitisz B 12% gyakoriságú a menekültek és a menedéket kérők körében. A kutatások adatai szerint ez a folyamat a legutóbbi évtizedben, a szíriai konfliktus után kezdődött. A közel- és közép-keleti térség egészségügyi ellátórendszerének összeomlása olyan fertőző betegségek fellobbanásához vezetett a menekülteknél, mint a leishmaniasis, a veszettség és a tbc. (Bár a leishmaniasis kórokozója nem okoz robbanásszerűen terjedő járványt, mint az influenzavírus, de a WHO úgy becsüli, mintegy 350 millió embert veszélyeztet a világon. Fertőzött területnek számít az egész földközi-tengeri térség.)

Ami a mentális egészséget illeti

Sok tanulmány adataiból egyértelműen kiderül, hogy mind a harcokban részt vevők, mind a civil lakosság mentális egészségére igen negatív hatással van a háború. Akik háborús eseményeket élnek át, hatalmas pszichológiai kihívással néznek szembe. Legtöbbjük elszakad otthonától, egyik napról a másikra él, a többség azt sem tudja, lesz-e másnap is ennivalója. Folyamatosan aggódniuk kell az életükért, az elemi biztonságukért. Mindez értelemszerűen súlyosan károsítja az ember pszichés jóllétét és súlyosbítja az amúgy is fennálló összes egyéb testi-lelki problémáját.

Lásd még A poszttraumás stressz szindróma

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: The Impacts of War on Global Health (News Medical)