Elhízott magyarok: nézzünk a számok mögé!

Magyarország Európában a második helyen áll az elhízottak aránya alapján felállított listán - derül ki az OECD legutóbbi jelentéséből. A friss jelentés sajnos nem jelentett meglepetést, hazánk évtizedek óta a hasonló listák elején található.

Az OECD legutóbbi 2024 novemberében publikált jelentése szerint a máltai lakosság után a magyarok a legelhízottabbak Európában. A 18 évnél idősebbek 22-23 százaléka számít elhízottnak, és további 36-37 százalékuk túlsúlyosnak. Az elhízottak és túlsúlyosak aránya a férfiak között a magasabb, a férfiak negyede (25%) elhízott, míg a nők körében valamivel kedvezőbb a helyzet, "csak" minden ötödik hölgy (20%) számít elhízottnak. Az uniós átlag mindössze 15%, tehát nagy a lemaradás.

Az elhízottak aránya Európában Máltán a legmagasabb (26%), Magyarországot pedig 20 százalék fölötti értékkel Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia közelíti meg leginkább. Olaszországban a legkedvezőbbek a mutatók egész Európában, ahol a férfiak és a nők körében is mindössze 8% az elhízottak aránya.

Miért annyira égető probléma a túlsúly?

Az elhízás komoly közegészségügyi kihívás, mivel növeli az olyan krónikus betegségek kockázatát, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és bizonyos rákos megbetegedések előfordulását.

A stresszes életmód, az alvás és a megfelelő pihenés hiánya pedig még rátesz egy lapáttal: hosszútávon befolyásolja az immunrendszer, az idegrendszer, végső soron az egész szervezet állapotát.

Az elhízás évente több mint 1,2 millió halálesetet okoz a WHO 53 országot tömörítő európai régiójában.

Mivel magyarázható az elhízás?

A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek jelentős szerepet játszanak, hiszen általában az olcsóbb, esetleg a rosszabb minőségű termékeket preferálják a kisebb jövedelemmel rendelkező fogyasztók. Az olcsóbb, több elv alapján vásárolnak, nem mindig figyelnek a minőségre, a tudatos és egészséges táplálkozásra, kevesebbet is sportolnak, nem költenek kondibérletre, nem mennek sportklubba.

Mindez azonban sokszor inkább az országon belüli különbségekre ad magyarázatot, mivel az országok fejlettségi különbségei nem tükröződnek az elhízottak arányaiban.

Nincs időm főzni!

A serdülők és a felnőttek körében a rossz táplálkozás és a testmozgás hiánya hozzájárul a túlsúlyhoz és az elhízáshoz, azonban más okok is közre játszanak. A háttérben számos viselkedési és környezeti tényező áll: szerepet játszik benne az urbanizáció, a megnövekedett stresszes, mozgásszegény életmód, valamint az energiadús élelmiszerek széles körű elérhetősége – olvasható az OECD jelentésében.

A felgyorsult társadalmi szokások, az elfoglaltság, az egész napos munkával töltött időszakok arra ösztönzik az embereket, hogy azonnal és készen kapjanak valamilyen ételt. Nincs idő főzni, nincs idő minőségi táplálkozásra. A gyorsan, könnyen elérhető, és általában ultrafeldolgozott (több élelmiszeripari beavatkozáson is átesett termékek, így a pizza, zacskós ételek, félkész és kész termékek stb.) ételek nagy arányú jelenléte az étrendben igen nagy problémát jelent.

Nem csak a zsír a bűnös!

Korábban a zsiradékot tették meg főbűnösnek, jelenleg a szénhidrát számít a fogyókúrázók körében az „elsőszámú közellenségnek”. Szőke Andrea dietetikus kérdésünkre elmondta, hogy fontos tisztába tenni, mit is takar a szénhidrát elnevezés, mert szénhidrátnak (CH) minősül egyebek mellett a kristálycukor, de a keményítő és a rostok is.

Abban az értelemben valóban lehet a szénhidrát összességében rosszabb, hogy indokolatlanul sokat fogyasztunk belőle, főként finomított fehér lisztet, keményítőt, egyszerű cukrokat, ezek pedig erőteljes vércukoringadozást eredményezhetnek. Hogy is van ez? Hirtelen megemelkedik a vércukorszintünk, majd hirtelen le is zuhan, ami aztán éhségérzetet generál, és ilyenkor ismét valami könnyen hozzáférhető, gyors energiaforrás után nézünk (péksütemény, chips, édesség). Ez pedig egyenes út az elhízáshoz, különösen, ha nem mozgunk rendszeresen.

Érdemes megfigyelni egy héten keresztül, hogy azok az élelmiszerek és italok, amelyeket rendszeresen eszünk és iszunk, mennyi hozzáadott cukrot tartalmaznak (nem csak a reggeli, ebéd és vacsora hozzávalói, hanem a nassolni valók, az édesített tejtermékek, a cukros üdítőitalok, az alkoholos italok, a 3:1-ben kávék, az energiaitalok, a müzlik is ide sorolhatóak). Olyan élelmiszerben is van plusz (hozzáadott) cukor, amelyről nem is gondolnánk. Néhány példa: a barna sör közel 6, az alkoholmentes változat 5, a likőr 30 g szénhidrátot tartalmaz.

Az egyik legnagyobb probléma még mindig hazánkban, hogy a napi rostbevitel messze elmarad az ajánlott mennyiségtől (felnőttek esetén 30 g, 11-16 éveseknél 25 g, 5-11 éveseknél pedig 20 g lenne az elvárható). A szénhidrátok közül a magas rosttartalmú gabonáknak, a zöldségeknek, gyümölcsöknek alapvető szerepük van az elhízás megelőzésében, hiszen telítettségérzetet eredményeznek, illetve számtalan jótékony hatást fejtenek ki a vastagbélben élő mikroorganizmusok tápanyagforrásaként – hangsúlyozza a szakember.

Szempontok az étkezésnél

• Zsírszegénység (alapanyag és ételkészítési mód tekintetében)
• Hozzáadott cukor, finomított szénhidrátok minimalizálása
• Több élelmirost fogyasztása (teljes kiőrlésű gabona, zöldség, gyümölcs)
• Lehetőleg minden étkezés tartalmazzon valamilyen formában zöldséget (nem burgonyát)
• Napi kb. 2 liter folyadék (ennek legnagyobb része víz és ásványvíz legyen)
• Kényelmi termékek limitálása (legideálisabb esetben elhagyása)

Reggel lenne a legfontosabb a komplex étkezés, napindítónak: fehérjében, rostokban gazdag, némi zsiradékból álló étel (pl. teljes kiőrlésű kenyér, sonka, sajt, avokádó, rukkola vagy natúr görög joghurt, zabpehely, mandula, áfonya).

Mindegyik tápanyagnak (fehérje, zsír, szénhidrát) meg van a maga helye és szerepe, ajánlott mennyisége az életünkben és az ételünkben, ezeket célszerű betartani, szükség esetén szakember, így dietetikus segítségét is igénybe venni.

Szőke Andrea arról is beszélt portálunknak, hogy a hozzá forduló, fogyni tervező páciensekkel először megnézik, hogyan is néz ki az elmúlt időszak menüje. A 3-4 napos táplálkozási naplóban dokumentálva lesz, hogy mit és mennyit evett, illetve ivott, minden étkezés beleszámít, a nassolás is. Ezt követően felmérik a probléma forrását, majd ez alapján felépítenek egy megfelelően működő és a kliensnek is elérhető, megvalósítható étrendet.

Nincs kedvünk sportolni

Ideális esetben annyi energiát fogyasztunk el, amennyit felhasználunk, így nem hízunk. Ez az energiaegyensúly. Ha többet eszünk, és a felhasználást nem növeljük mozgással, fizikai munkával, akkor bizony elraktározzuk a felesleget, zsír formájában. Az általunk megkérdezett sportorvos hozzáfűzte: átlagosan naponta 3000 kalóriát felveszünk, ülő foglalkozásnál 500 plusz kalóriánk azonban megmarad naponta, ezt a mennyiséget nem használjuk el, ezzel kellene valamit kezdeni, leginkább leadni.

Az OECD jelentéséből kiderül, hogy a felnőttek csupán 40 százaléka végzett hetente legalább 150 perces közepes vagy erőteljes intenzitású fizikai aktivitást. Pedig a feleslegesen bevitt energiamennyiséget már napi 30 perces - 1 órányi intenzív, dinamikus edzésmunkával is kiválthatjuk, és ezzel nemcsak fölös kilóinktól szabadulhatunk meg, hanem szív- és érrendszerünk védelméről is gondoskodhatunk.

Lehet sétálni, kocogni, biciklizni, úszni, teniszezni, focizni, de akár a kertben tevékenykedni, ha az időjárás engedi - kinek, mi a kedvence, nem szükséges ezt a néhány órát edzőteremben eltölteni, így elkerülhető a nem szeretem, nincs kedvem, nincs időm kifogások halmaza. Fő a változatosság – véli a sportorvos.

(Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg)