Égési sebre tojás vagy tejföl? Soha!
Egy vietnami tapasztalatokra hivatkozó körlevél szerint mit sem tehetünk jobbat, ha megégetjük magunkat, mintsem bedugjuk az érintett testrészt egy jó nagy adag sima lisztbe.
Nos, bár liszt mindig van otthon, a liszt jótékony hatásában bízni éppoly csekély eredménnyel kecsegtet, mint tojásfehérjével vagy tejföllel kenegetni a sebeket.
Nagyanyáink módszere, vagy a legkorszerűbb szerek a patikából? Kenjünk rá tojást, tejfölt, esetleg dugjuk lisztbe 10 percre? Egy interneten terjedő körlevél szerint ez az utóbbi a legjobb módszer, hogy minél előbb megszabaduljunk a kínzó fájdalomtól és elkerüljük a hólyagosodást. A levél egy vietnami esetről is beszámol, ahol egy égő embert oltottak el a katonák liszttel. Az égő férfinek aztán semmi baja nem lett.
A vélhetően a világ másik feléről érkezett fordítás az élménybeszámoló után arra is buzdítja az olvasót, hogy ha a lisztet hűtőbe teszi, még jobb lesz a hatás az egyébként is csodás eredménynél. Nos, az égési sérülések liszttel való kezelésére semmilyen orvosi bizonyíték nem létezik, mindössze egy 1848-ban íródott orvosi cikk lelhető fel, ami valami hasonló módszerről számol be. Azóta azonban eltelt másfél évszázad…
Égési sérülések |
Ha testünk felületét testhőmérsékletünknél jóval melegebb gőz, gáz, láng, forró tárgy (sütőlap, kályha), folyékony anyag (víz, zsiradék, kávé) éri, égés jön létre. Égést okozhat még maró kémiai anyag, valamint sugárzó hő is (napsugár, kvarclámpa). Az égés súlyosságát sok tényező meghatározza, így például az érintett testfelület nagysága, az égés mélysége, foka, a sérült általános állapota, életkora - csecsemők, betegek, öregek veszélyeztetettebbek -, valamint az, hogy mely testrész szenvedett égési sérülést. A kezelés aranyszabályai |
A szakértő ezért azt tanácsolja, meg ne próbáljuk liszttel vagy bármi hasonlóval kezelni az égési sérüléseket, azzal ugyanis csak nagyobb kárt okozunk, mint amennyi a haszon lenne.
Égési sérülésekre a legjobb, ha azonnal hideg vízbe tesszük az égett testrészt, jegelés sem szükséges. A bőrnek ugyanis ilyenkor azonnali hűtésre van szüksége, hogy elkerülhessük a nagyobb szöveti károsodást. Másod- vagy harmadfokú sérülésnél, amikor már a verejtékmirigyek, szőrtüszők is elpusztulhatnak, ez sem elég – figyelmeztetett dr. Pellion Szilvia, bőrgyógyász szakorvos.
Más praktikák sem!
A szakértő szerint ugyanígy nem alkalmasak más házi praktikák sem az égett bőrfelület kezelésére. Szintén egy körlevélben terjed az a tévhit is, hogy még tűzoltóknak is tanítják az elsősegély tanfolyamon, hogy tojásfehérjét lágy habbá verve kenjük be az égési sérülést, attól majd hamarabb elmúlik. Nos, az igazság ezzel szemben az, hogy ez a módszer egyenesen káros is lehet.
Súlyos égéseknél az orvosok valóban használnak kollagént, ami a tojásfehérjében is megtalálható. A rendelőkben azonban ezt csak tisztított, steril formában alkalmazzák. A tojásfehérje viszont a tojás héjáról is könnyen megfertőződhet (gondoljunk csak a szalmonellára), így semmiképp nem alkalmas gyógyításra.
Minden típusú égési sérülésnél az a legfontosabb, hogy a hűtés után tisztán tartsuk a sebet. Tisztítsuk ki és kössük be légáteresztő kötszerrel! – folytatta a szakorvos, hozzátéve: a tejföl sem alkalmas a hűtésre és gyógyításra. Az ugyanis zsíros réteget képez a bőrön, ezáltal akadályozva a gyógyulást.
A hideg vízen kívül semmilyen más házi praktikát nem javasolunk! – hangsúlyozta dr. Pellion Szilvia, hozzátéve: a felszínes, enyhe égési sérülések jól kezelhetőek a patikákban kapható krémekkel, spray-kkel, amelyek magukba szívják a hőt, csillapítják a fájdalmat és gyorsítják a gyógyulást.
Az égés súlyosságától függetlenül orvoshoz kell fordulni, ha az nagy területet érint, ha kényes területen következett be (például az arcon), vagy hólyagosodik!
(WEBBeteg – Kósa-Boda Veronika újságíró)