A piros bogyós növények - Mire vigyázzunk?

Számos olyan növényt ismerünk, melyről köztudott, hogy mérgező hatású. Gyakran fordulnak elő játszótereken, parkokban, kirándulás során, de kertünkben vagy lakásunk díszeként is ártalmas növények, amelyekről nem is gondolnánk, hogy veszélyt jelenthetnek.

Sajnos még a leggondosabb óvintézkedések ellenére is évente több száz növényi mérgezés fordul elő. Különösen nagy veszélyt jelentenek a feltűnő színű növények, illetve azok, melyek hasonlítanak egy kedvelt gyümölcsre.

Vannak köztük egészségesek, de olyanok is, amelyek veszélyesek lehetnek

Számtalan olyan növény van, melyek fogyasztása kifejezetten egészséges.

A meggy, a cseresznye, a ribizli vitaminokban gazdag gyümölcsök, az áfonyát, a csipkebogyót gyógyászati célokra is használják.

Kisgyermekekre azonban ezek az egészséges gyümölcsök is veszélyt jelenthetnek, ugyanis kis méretük miatt könnyen a légcsőbe szippantható vagy az orrnyílásba vagy hallójáratba dugható.

Mosatlan vagy penészes gyümölcsöt soha ne fogyasszunk!

Mit tegyünk, ha arra gyanakszunk, hogy a gyermek ártalmas növénnyel érintkezett?

Mindenképpen forduljunk orvoshoz, még abban az esetben is, ha még nem jelentkeztek a tünetek!
A segítség érkezéséig megpróbálkozhatunk a hánytatással, de kizárólag víz itatható, ha mérgezésre gyanakszunk! Az elfogyasztott növény maradványit mindenképpen vigyük magunkkal, ezzel segítjük a méreganyag azonosítását!

Szobanövények

A korallbokor otthonunk éke lehet, azonban a gyerekek számára csalogató a piros bogyók csoportja. A csucsorfélékhez tartozó szobanövény embernél csak nagy mennyiség elfogyasztását követően okoz rosszullétet, hányást, hasi görcsöket, esetleg nehézlégzést. Azonban az állatok számára már kis mennyiség is súlyos bélgörcsöket, keringési zavart okozhat.

A szobaliliom több színben létező, igénytelen növény. Piros bogyója mérgező, kis mennyiségben csak enyhe hatású, azonban nagyobb mennyisége az emésztőrendszert támadja meg.

A szabadban rejlő veszélyek

Szinte minden kertben megtalálható a gyöngyvirág. A többség a gyöngyvirág hallatán az apró fehér virágú, illatos növényre asszociál, azonban őszre élénkpiros, bogyós termése érik, mely rendkívül mérgező, a növény többi részével együtt. Fogyasztást követően eleinte csillapíthatatlan hányás, hasmenés jelentkezik, hasi görcsök kíséretében. A pulzusszám lassul, majd hirtelen felgyorsul, a vérnyomás csökken, végül szívmegállás lép fel.

A kertben élő örökzöld növény, a közönséges tiszafa, régebben a gyilkosok és öngyilkosok kedvelt eszközének számított. Rendkívül mérgező hatással bír, augusztus-szeptemberi hónapokban jelennek meg az élénkpiros bogyóhoz hasonlító magköpeny, mely édes ízű és az egyetlen NEM mérgező része a növénynek. A magja, levele viszont még elszáradt formában is erősen mérgező, támolygást, izomremegést, görcsöket, nehézlégzést és szívelégtelenséget okoz. A folyamat nagyon gyorsan zajlik, az azonnali hánytatás életmentő lehet az orvosi segítség érkezése előtt.

Népszerű örökzöld növény a babérmeggy. Hosszúkás termése, sötétvörös bogyó, mely a meggyre emlékeztet. A levele és bogyója is erősen mérgező cián tartalma miatt, ezért nagyon figyeljük, hogy gyermekek távol maradjanak tőle.

A magyal télen is zöld cserje, a kertben sövényként találkozhatunk vele, mutatós piros bogyói miatt karácsonykor a díszítés népszerű eszköze, és a kertből a lakásba kerül. A mérgezés legfőbb tünete az erős émelygés. Erős vízhajtó hatása miatt, életveszélyes kiszáradást okozhat.

Az ördögcérna gyakran ültetett kerti sövény, nagyon ellenálló, gyakorlatilag kiirthatatlan. Apró lila virágaiból, 1-2 cm nagyságú piros bogyók sokasága fejlődik ki. A növény minden része atropint tartalmaz, hőhullámokat, nyelési nehézséget, szomjúságérzést, szédülés, kipirosodott, meleg bőrt, heves szívdobogásérzést, vizelet- és székletürítési zavarokat, nyugtalanságot, tudatzavart okoz. Jellegzetes mozgásformák is jelentkezhetnek, mely hasonlít a tollfosztás vagy sziromszedés mozdulataira.

A fekete bodza bárhol előfordulhat. Érett formában számos élelmiszer alapanyagot készítenek belőle. Éretlen zöld és piros bogyói cián tartalmúak, érett formában a csersav tartalma miatt okozhat hányingert. A madár vagy veres berkenye erdők tisztásain élő fa, de megjelenése miatt, utak szegélyezésére is ültetik. Termése 1 cm körüli, sárgásvörös, fanyar ízű csoportosan elhelyezkedő bogyó. Megszárítva, élelmiszerkészítésben hasznosítják. A bogyó fogyasztása hányingert, hányást okoz.

Az ebszőlő (keserédes csucsor) rétek, szántóföldek szélén élő piros bogyós kúszónövény, kirándulás alkalmával találkozhatunk vele. Főleg a zöld részei és az éretlen bogyói mérgezőek, atropin tartalma miatt. Mérgezés tünetei: hőhullámok, nyelési nehézség, szomjúságérzés, szédülés, kipirosodott, meleg bőr, heves szívdobogásérzés, vizelet- és székletürítési zavarok, nyugtalanság, tudatzavar. Jellegzetes mozgásformák a tollfosztás vagy sziromszedés.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin