IBS (irritábilis bél szindróma)

Az irritábilis bél szindróma vagy röviden IBS az emésztőrendszer funkciózavara, mely olyan krónikus panaszokkal jár, mint amilyen a hasfájás, a rendszertelen székelés (hasmenés, székrekedés vagy felváltva) és puffadás.

A tünetek általában gyakrabban lépnek fel napközben, mint éjszaka. Az IBS semmilyen kóros szervi elváltozással nem jár. Valójában ártalmatlan betegségről van szó, ám a panaszok hónapokon, éveken vagy akár egy életen keresztül megnehezíthetik a betegek életét. A betegség nem rosszindulatú, nem fertőző, nem növeli a bélrák kockázatát, és nem csökkenti a várható élettartamot. A kellemetlen tünetek azonban befolyással vannak a páciensek mindennapjaira.

Az irritábilis bél szindróma tünetei többnyire 20 és 30 éves kor között jelentkeznek először. Egy nagyon gyakori betegségről van szó, ami nőknél hozzávetőleg kétszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál. Minden második páciensnél, aki hasfájásra, hasmenésre és szorulásra panaszkodik, az orvos semmilyen szervi eltérést nem talál. Ezért feltehetően az emésztőrendszer funkciózavarai a felelősek a panaszokért.

Hogyan alakul ki az IBS?

A pontos okok nem teljesen ismertek. Valószínű, hogy az agy és a bél közötti információcsere zavara a betegség kialakulásának egyik oka. Az idegi hírvivő anyagnak, a szerotoninnak (többek közt a bélfunkció és a fájdalom érzékelésének szabályozásáért is felelős) gyaníthatóan kulcsszerepe van az irritábilis bél szindróma kialakulásában. Ezt a magyarázatot támasztja alá a bélmozgás-zavar, és az, hogy sok esetben a normális emésztési folyamatok is fájdalommal járnak. A panaszokat gyakran a következő körülmények váltják ki vagy súlyosbítják:

1. Lelki és testi (meg)terhelés (a stressz és a harag fokozza a panaszokat)
2. Táplálkozás (maga az étel, az evés módja, rossz táplálkozási szokások)

Kutatók azt mutatták ki, hogy a betegségben szenvedők közül sokak bélfalában nagyszámú fehérvérsejt (lymfocita) található. Ez pedig a bélfal gyulladását jelzi.

Mik az irritábilis bél szindróma tünetei?

A betegség egy sor tipikus, gyakran gyötrő panasszal jár, melyek nappal általában fokozódnak, éjjelente pedig többnyire alábbhagynak:

• Fájdalom, görcsök és egyéb fájdalmas érzések a has- és gyomortájékban, melyek székelést követően enyhülhetnek.
• Alhasi nyomásérzés, teltségérzet.
• Hasmenés vagy szorulás, vagy a kettő felváltva.
• A széklet állaga változó lehet (kemény, híg vagy laza)
• Puffadás és hangos, hallható bélmozgás
• Hányás (gyakran hirtelen, hányinger nélkül)

A nem emésztőszervet érintő panaszok, melyek szintén gyakoriak, a következők:

• Pszichoszomatikus vagy pszichés megbetegedések (félelem, depresszió)
• Levertség, a páciens nehezen tud koncentrálni,
• Alvászavarok
• Fejfájás, migrén, hátfájás

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

Az orvos a kórtörténet alapján viszonylag könnyen megállapíthatja az IBS-t, mivel a tünetek nagyon jellegzetesek.

Mielőtt az orvos a diagnózist felállítaná, ki kell zárnia más betegségeket, mint amilyen a Chron-betegség, a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), a bélrák, a tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia), a gyümölcscukor-érzékenység, a gluténérzékenység vagy a gyomor-bélrendszeri fertőzés(ek).

A következő vizsgálatok elvégzése lehet indokolt:

• Laborvizsgálat
• Székletvizsgálat annak megállapítására, hogy az nem tartalmaz-e vért, baktériumot, parazitát
• Hasi ultrahangvizsgálat (hasi szonográfia)
• A végbél és/vagy a vastagbél endoszkópos vizsgálata (rektoszkópia, kolonoszkópia)
• A tejcukor-érzékenység kizárása teszt elvégzésével
• Néhány esetben a vékonybél röntgenvizsgálata
• Adott esetben komputertomográfia (CT)
• Pszichológiai vagy pszichiátriai kivizsgálás

Ezt olvasta már? CT-kolonoszkópia: életet menthet

Kezelési lehetőségek

Tartós gyógyulás sajnos ma még nem érhető el. Tartós tünetmentesség azonban igen megfelelő táplálkozással és stresszkezeléssel. A terápia elsősorban a panaszok enyhítését célozza. A kezelés része a helyes étrend és táplálkozási szokások kialakítása, gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés.

Diéta:

Nincs speciális irritábilis bél szindróma diéta, de javasoljuk:

• Kerüljön minden olyan ételt és italt, melyek fogyasztása után az IBS tüneteit észleli, vagy amelyek súlyosbítják a panaszokat vagy puffadást okoznak. Kerülendők az erős fűszerek, a kávé, az alkohol és a nikotin is.
• Egyen inkább többször keveset, mint egyszerre sokat
• Igyon elegendő vizet
• Kérjen tanácsot táplálkozási szakértőtől

Gyógyszerek: Az IBS kezelésében használt gyógyszerek csak korlátozott ideig alkalmazhatók.

• Görcsökre görcsoldó szereket ajánlanak (hatóanyaguk pl. butylscopolamin vagy mebeverin). Néhány depresszió kezelésére használt szernek (triciklikus antidepresszánsok) is ilyen hatása van.
• A szoruláson a ballasztanyagok segíthetnek (pl. a korpa és a lenmag) vagy adott esetben hashajtó készítmények (pl. lactulos, makrogol vagy biszakodil hatóanyaggal).
• Hasmenés esetén segíthetnek pl. a vagy a hasfogók (pl. loperamid hatóanyaggal).
• Puffadásra jók az olyan növényi készítmények, mint például a kamilla, a kömény, az édeskömény, az ánizs stb., illetve a gázképződést gátló szerek (mint a szimetikonok) és a már említett pektin- vagy útifűtartalmú készítmények.
• A fájdalom erősségétől függően fájdalomcsillapítók (nem szteroid gyulladáscsökkentők, opioidok) alkalmazhatók
• A növényi szerek, pl. a borsmenta, szintén segíthetnek
• Helyezzen meleg vizes palackot a hasára, hogy enyhítse a panaszokat.

Pszichoterápiás kezelés:

A progresszív izomlazítás vagy más relaxációs gyakorlatok, a hipnózis és a pszichoterápiák közül, mint amilyen a viselkedésterápia is, kiválaszthatja az Önnek leginkább megfelelőt.

Mit tehet még ezenkívül?

• Vezessen naplót, melynek segítségével rájöhet, mi váltja ki a panaszokat (napi-és munkaritmus, stressz, étkezési szokások, gyógyszerek).
• Igyekezzen csökkenteni a munkahelyi és otthoni stresszt, végezzen lazító gyakorlatokat.
• Fontos a mozgás, ami erősíti a bélfunkciót és csökkenti a stresszt.
• A meleg enyhítheti a panaszokat (meleg vizes palack, törölközőbe csomagolt meleg fedő).

Komplikációk

Az IBS nem veszélyes, nem vezet bélrák kialakulásához. Ennek ellenére gyakran súlyos mértékben rontja az életminőséget. Az irritábilis bél szindróma gyakran krónikus, és egy egész életen át fennállhat. A tünetek idővel súlyosbodhatnak, de enyhülhetnek is, és bizonyos ideig meg is szűnhetnek. A betegség okát sajnos ma még nem lehet kezelni, azonban a jól megválasztott terápia és a helyes életmód enyhíti a panaszokat. Ezért nagyon fontos, hogy a páciensek olyan tapasztalt kezelőorvost válasszanak, akiben megbíznak.

Tovább

• Fej vagy has? Funkcionális emésztőszervi betegek kezelése komplex orvosi-pszichológiai módszerrel
• Irritábilis bél szindróma egészségpszichológiai szemszögből
• Relaxáció a hétköznapokban - Az autogén tréning módszere és alkalmazása
• Relaxációval a szorongás és a stressz ellen
• Diéta irritábilis bél szindrómában szenvedőknek

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; berliner-zeitung.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos