A kínai étterem szindróma avagy a nátrium-glutamát-érzékenység
frissítve:
Az egyik legismertebb élelmiszer-adalékanyag az E621, a nátrium-glutamát, amelyet a gyártók ízfokozás gyanánt adnak a termékekhez. Vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy a készételek nagymértékű fogyasztása összefüggésben lehet a különböző tünetekben megnyilvánuló nátrium-glutamát-érzékenységgel.
Magyarország lakosságának csak néhány százalékára jellemző a glutamát-érzékenység megnyilvánulása, mint azt a megfigyelések mutatják, de ajánlott óvatosnak lenni. Kutatások támasztják alá, hogy a nagyobb mennyiségű nátrium-glutamátot tartalmazó ételek éhgyomorra történő fogyasztása okozhat gondot. A hatásmechanizmus egyelőre még ismeretlen. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és kisgyermekek, az idősebb korosztály, valamint az allergiásokat, asztmásokat kifejezetten megviseli az ilyen tartalmú ételek fogyasztása.
Ételintolerancia: kellemetlen tünetek |
| Nagy ellentmondás húzódik aközött, hogy sokan éppen az egészségesség szimbólumának tartják az állandó barnaságot, holott groteszk módon ezzel - a túlzott napozással és szoláriumozással - éppen a súlyos betegségek kialakulásának nőhet a kockázata. A rosszindulatú bőrdaganatokat két nagy csoportba oszthatjuk, a hám eredetűek és a festéksejt eredetűek. Az ételintolerancia tünetei |
Melyek a nátrium-glutamát érzékenység jelei?
A tünetek között szerepel a gyorsszívverés, fej- nyak- és hátfájás, a gyengeségérzés, és a lehangoltság, depresszió. Növeli az étvágyat, csökkenti a sejtek inzulin-érzékenységét, így hozzájárulhat az elhízás és a cukorbetegség kialakulásához is. Röviddel az elfogyasztott ételek után kipirulás, migrénes fejfájás, végtagzsibbadás léphet fel azoknál, akik nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztanak készételeket gyorséttermekben. Egyénenként változó, hogy milyen tünetek és milyen mértékben jelentkeznek.
Miből készül az ízfokozó összetevő?
A vegyületet szójából vagy tengeri hínárból nyerik ki, amelyet eleinte csak a Távol-Keleten használtak, majd az Egyesült Államokban, végül pedig az egész világon ismertté vált. Előszeretettel alkalmazzák félkész- és készételekhez, konzervekhez, húskészítményekhez, ételízesítőkhöz, fűszerkeverékekhez, salátaporokhoz, levesporokhoz és –kockákhoz, szószokhoz, fagyasztott termékekhez, felvágottakhoz, szójakészítményekhez, üdítőkhöz, chipsekhez. Ahogy terjedt a nátrium-glutamát használata a Távol-Keleten, úgy jelentkeztek különböző tünetek azok között, akik rendszeresen ettek ilyen jellegű éttermekben. Innen származik a kínai étterem szindróma elnevezés.
Tisztán a pornak alig érzékelhető íze és illata van, de már egy kis mennyiségben is kiemeli az ételek sós-fűszeres ízeit, aromáit, egyfajta harmóniát érzékeltetve. Ehhez az aromához könnyű hozzászokni és egyhamar megkedvelik azok, akik előszeretettel étkeznek gyorséttermekben, kínai büfékben. Ezek az egységek ugyanis zsákszámra rendelik az ízfokozót, és sajnos nem lehet tudni, mennyit használnak fel belőlük egy-egy főétel vagy hamburger elkészítéséhez. A boltok polcain lévő termékek címkéjén viszont szigorúan fel kell tűntetni az összetevők között.
Sokan gondolják azt, hogy egy otthon, házilag elkészített étel nincs olyan ízes, mint egy instant leves vagy konzerv. Ráadásul több időt is kell szánni a főzésre, sütésre, ha mindent magunk készítünk el, ahelyett, hogy betennénk a mikrohullámú sütőbe pár percre, és már fogyasztható is. Aki hozzászokott az erőteljes ízekhez, azokat tekinti normálisnak, és az enyhén fűszerezett ételeket ízetlennek. Pedig épp fordítva kellene gondolkodnunk, a túlízesített ételeket kellene kerülni, és a természeteseket élvezni.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
