Diéták a tápcsatorna különböző megbetegedéseire

Irinyi-Barta Tünde
szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember - WEBBeteg
megjelent:

A számunkra szükséges tápanyagokat táplálkozás révén juttatjuk a szervezetünkbe. Az emésztőrendszerünk feladata az értékes tápanyagok feldolgozása, emésztése, felszívása és a felesleges anyagok kiürítése. Több szervből felépülő szervrendszer, amelyek mindegyikénél előfordulhat rendellenesség, megbetegedés. A különféle betegségekre különböző étrendek ajánlottak.

A téma cikkei

2/1 Diéták a tápcsatorna különböző megbetegedéseire
2/2 Diéták a tápcsatorna különböző megbetegedéseire II. rész

A stomatitis a száj nyálkahártyájának a gyulladása. Oka lehet vitaminhiány, kórokozók jelenléte. A javasolható étrend rostszegény, vitaminban gazdag, kímélő fűszerezésű. Előnyben kell részesíteni a krémleveseket, főzelékeket, püréket, vagdalt húsokat, tejes italokat, valamint a zöldség- és gyümölcsprésnedveket. Kerüljük a nyálkahártyát izgató fűszereket (pl. bors, chili, csípős fűszerpaprika, torma), a túlzottan sós vagy édes, forró vagy jéghideg ételeket és italokat, a bő zsírban sütést, és a grillezést. A citromlé gátolja a mikroorganizmusok szaporodását, ezért jó hatású lehet a betegség kimenetelére.

A nyelőcső gyulladását (oesophagitis) kiválthatják gyógyszerek, vírusok, maró hatású vegyszerek, reflux. A diéta kis, gyakori étkezésekből áll, a savtermelést fokozó, zsíros ételeket, csokoládét, a szénsavas, alkoholos italokat és a koffeint kerülni kell, valamint étkezés után lehetőleg ne feküdjön le a beteg aludni. A nyálelválasztás fokozására rágógumi, cukorka ajánlott.

Epeúti panaszok
Ezen betegségeknek külön állapotai vannak, melyek során rendkívül nagy figyelmet kell szentelni a helyes táplálkozásra. A jellemző megbetegedések az epekőbetegség (Cholelithiasis), valamint az epehólyag és epeút akut és krónikus gyulladása (Cholecystitis, Cholangitis). Epehólyag és epeutak megbetegedései esetén ajánlott táplálkozás

A gyomornyálkahártya gyulladása (gastritis) lehet akut, vagy krónikus lefolyású is. Az akut gyulladás elég gyakori idősek és kisgyermekek körében. Kiváltója lehet gyógyszer, étel, alkohol, vegyszer, fertőzés. A diéta célja a panaszok megszüntetése, a gyomor és a bélrendszer tehermentesítése. A kezelés progresszív diétán alapul, azaz fokozatosan építjük be az egyes tápanyagokat az étrendbe. Kezdetben koplal a beteg, majd folyamatos folyadék- és elektrolitpótlás történik. Következő lépésként a szénhidrátot kell beépíteni száras rántással készült leves, vizes burgonyapüré, almamártás, kétszersült, háztartási keksz, stb. formájában. A panaszok enyhülése esetén fehérjével lehet bővíteni az étrendet, sovány húsokkal, zsírmentesen elkészítve, zsírszegény tejtermékekkel (pl. sovány túró, joghurt, sovány sajtok), zsenge zöldfőzelékekkel, lágy tojással. Fontos a gyakori (napi 6-7) étkezés kis mennyiségű ételekkel. A zsiradék beépítése fokozatosan történjen. A terápia során kerülni kell a nagy mennyiségű, zsíros, fűszeres, jeges vagy tűzforró ételek fogyasztását. A tejet mindenki egyéni tűrőképessége alapján ihatja.

A krónikus gastritis többféle tünettel járhat, nem egységes betegség. Az étrendnek a beteg tápláltsági állapotához kell igazodnia, vitaminban gazdag legyen. Megváltozott gyomorsavviszonyok jelentkezhetnek (túl sok, vagy túl kevés), így az étrend tápanyag-összetételének és a készítési módoknak ehhez kell alkalmazkodni. Ne tartalmazza a panaszokat kiváltó ételeket és italokat. Javasolt, hogy szabályos időközönként étkezzen a beteg, alaposan rágja meg a falatot, és kerülje az egyszerre nagy mennyiségű ételek és italok fogyasztását, mert ez kellemetlen feszülést, fájdalmat válthat ki.

A fekélybetegségeknél (gyomor- és nyombélfekély) a diéta célja a gyomorsav-szekréció csökkentése, a nyálkahártya savellenálló képességének fenntartása, a panaszok megszüntetése. Célszerű a három-négy étkezés naponta, mindig ugyanabban az időben. A táplálék mennyiségét egyenletesen kell elosztani a nap folyamán. Az étrend legyen élelmi rostokban gazdag, kímélő fűszerezésű. Az ételeket tápértékük növelésére dúsíthatjuk maltodextrinnel, növényi olajokkal, tejzsiradékokkal (pl. vaj, tejszín, tejföl), tejporral, tojásporral, sajtokkal. Kerülni kell az erősen sós vagy cukrozott ételeket, italokat, a mézet, a húslevest, erőlevest.

Dumping-szindróma esetén a gyomor nem képes tárolni a táplálékot, és a táplálék hirtelen a patkóbélbe kerül. Az étrendi kezelés legfontosabb célja a tápláltsági állapot helyreállítása. A egyszerű szénhidrátok (cukrok) mennyiségét korlátozni kell a diéta során, míg a fehérjéket és a zsírokat nyugodtan fogyaszthatja a beteg. Az összetett szénhidrátok mennyiségét az étrendben fokozatosan lehet növelni. A folyadékok bevitelét célszerű az étkezések közé tenni, hiszen panaszt okozhatnak szilárd ételekkel együtt fogyasztva. A fehérjét egyéni tolerancia szerint célszerű pótolni, tejpor formában általában panaszmentes a táplálkozás. Gondolni kell a vitamin- és ásványi anyagok fogyasztására is. Célszerű étkezések után egy órára lepihenni az emésztés megkönnyítése miatt.

(WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember)

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász
Budai Allergiaközpont - Dr. Sárdi Krisztina, belgyógyász, gasztroenterológus
Vanderlich Egészségcentrum - Henn Dóra, dietetikus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tamássy Klára

Dr. Tamássy Klára

Gasztroenterológus, Belgyógyász

Budapest