A gabonafélék fogyasztásával összefüggő panaszokról

A gabonafélék fogyasztása sokaknál okozhat emésztőszervi panaszokat, azonban sokan tévesen tartják gluténérzékenynek magukat tüneteik alapján. Cikkünkben a gabonafélék fogyasztásával kapcsolatba hozható különböző betegségeket - a lisztérzékenységet, a gabonaallergiát és a nem-cöliákiás gluténérzékenységet - vesszük górcső alá.

A különböző ételintoleranciával és ételallergiákkal összefüggő problémák terén az esetek számának emelkedése figyelhető meg - számol be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A legtöbbet gyanúba kevert élelmiszerek egyik csoportja a gabonafélék, különösen azok egyik alkotóeleme, a glutén. Az utóbbi években egyfajta divattá vált gluténmentes ételeket fogyasztani, a táplálkozási irányelv új kultuszát elterjedt fogyókúrás, életmódváltó programok is népszerűsítik.

Valóban mindenkinek indokolt a glutén mellőzése az étrendből?

Az esetek egy részében igen, sőt a kis mennyiségben kimutatható glutén elfogyasztása is komoly következményekkel jár a lisztérzékenység (cöliákia) esetén, illetve allergiás reakciók jelentkeznek a búzában lévő fehérjékkel szemben a gabonaallergia (búzaallergia) fennálásakor. Ezek mellett az orvosi szakirodalomban megjelent egy új kórforma, a nem-cöliákiás gluténérzékenység.

A lisztérzékenység, a búza-, vagy gabonaallergia nem keverendő össze a nem-cöliákiás gluténérzékenységgel, a kiváltó okok és a tünetek is eltérőek – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus. Mindegyikre igaz azonban, hogy a tünetek megszűnéséhez a betegeknek lisztmentes diétát kell tartaniuk, azaz nem fogyaszthatnak glutént tartalmazó élelmiszereket, mint a búza, árpa, rozs, zab. Mivel az ilyen diéták nem kevés odafigyeléssel és plusz anyagi kiadással is járhatnak, értelemszerűen csak akkor javasoljuk az elkezdését, ha az valóban indokolt.

Létezik ugyanis a fentiek mellett számos más emésztési problémát okozó kórkép, amelyek azonban nem állnak kapcsolatban az elfogyasztott gluténnal, sőt sokszor magával a gabonával sem. Ilyen esetekben a gabonafélék száműzése az étrendből nem ajánlott, mert a teljes kiőrlésű gabonafélék igen fontos élelmi rostforrást jelentenek, fogyasztásuk számos emésztőrendszeri betegség megelőzésében is fontos szerepet játszhat.

Lisztérzékenység, avagy cöliákia

A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység - orvosi nevén cöliákia - a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység. Tünetei közé tartozik a hasmenés, hasfájás, puffadás, zsírszéklet, csecsemőknél és kisgyermekeknél az előredomborodó has, fogyás, a fejlődés elmaradása, a rossz felszívódás miatt vas-, és vitaminhiány. Későbbi életkorban csontritkulás is jelezheti a betegséget.

Lisztérzékenység során egy autoimmun folyamat következtében bélnyálkahártya károsodás jön létre. Ha a beteg huzamosabb időn át az előbb felsorolt összetevőket tartalmazó élelmiszereket fogyasztja, a vékonybél nyálkahártyájának súlyos károsodása alakul ki. A vékonybélben található bélbolyhok, amik a tápanyagok felszívódását biztosítják, képtelenek lesznek eredeti funkciójuk betöltésére. A beteg szervezetében a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni, ezzel magyarázhatóak a betegséghez társuló változatos panaszok.

Részletesen Lisztérzékenység tünetei, kezelése

Búza- vagy gabonaallergia

A búzaallergia oka a búza fehérjéire (amiláz és tripszin inhibitorokra, gliadinra) adott kóros immunválasz. Patogenezisében a búza specifikus IgE antitestek központi szerepet játszanak, ez különbözteti meg a valódi allergiát az érzékenységtől. A diagnózist azonban bonyolítja, hogy létezik nem-IgE mediált búzaallergia is, ezt meglehetősen nehéz elkülöníteni a gluténérzékenységtől.

Tünetei megegyeznek a táplálékallergiákra jellemző gyomor- és bélrendszeri tünetekkel. Emellett eldugult orr, fáradtság, asztma, erős premenstruális szindróma (PMS), mandulagyulladás, szemkönnyezés, koncentrálóképesség romlása, vérellátási zavarok, gyakori vizeletürítés és artritisz jelezhetik a betegséget.

Részletesen Gabonaallergia és tünetei

Nem cöliákiás gluténérzékenység

Definíciója szerint a ”glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél”. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezést.

Előfordulásáról pontos adatok feltehetőleg azért nincsenek, mert sok beteg öndiagnózis alapján, orvosi vizsgálat és tanács nélkül kezd gluténmentes diétába. Az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy előfordulása nők és fiatalok\középkorúak körében magasabb. Ennek oka az lehet, hogy a két csoport tagjai jellemzően többször próbálkoznak a megszokottól eltérő diétával, így esetükben könnyebb felismerni a betegséget.

A gluténérzékenység tünetei a gabonafélék fogyasztását követő órákon vagy napokon belül jelentkeznek, leginkább az IBS (irritábilis bél szindróma) tüneteihez hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozva jelentkezhet). Emellett fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak vagy karok zsibbadása, ekcéma vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet.

Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területén jelentkeznek: hasfájás, krónikus hasmenés. Egyéb tünet a fáradtság lehet.

Részletesen Nem-cöliákiás gluténérzékenység

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

A lisztérzékenység ismert és jól diagnosztizálható, de csak akkor, ha a beteg még fogyasztja a lisztes ételeket. A lisztérzékenységet vérvizsgálattal és bélbiopsziával lehet igazolni. A nagyon ritka búzaallergia esetén bőrpróba, vagy vérből történő ellenanyagmeghatározás lehet a diagnosztika alapja. A nem-cöliákiás gluténérzékenységre még nincs ilyen egyértelmű laboratóriumi vizsgálati módszer. Kizárólag a diéta módosításával (ún. kizárásos diéta) igazolható: ha 2-4 hétre teljesen kihagyja a beteg a glutént az étrendjéből és tünetmentessé válik, akkor felvetődik ennek a betegségnek a lehetősége. Ismételten lisztes ételeket fogyasztva újból a korábbi tünetek jelentkeznek.

Mindhárom betegség esetén indokolt a gluténmentes étrend, azonban az esetleges szövődmények nyomon követése érdekében így is indokolt a betegség pontos okának meghatározása.

Nem mindig a glutén okozza a panaszokat

Hasi panaszok, fáradtság és a korábban említett tünetek hátterében több betegség is állhat, hiba volna ezeket mind a gluténérzékenység számlájára írni.

• Amennyiben a panaszok nincsenek összefüggésben a lisztes ételekkel, kifejezetten ajánlott a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása, rosttartalmuk hozzájárul a bélrendszer egészségéhez és számos bélrendszeri betegség megelőzéséhez.
• A gabonafélék összetevői közül számos szénhidrát felszívódási zavara is okozhat panaszokat. A felszívódási zaravok bár rövid távon kellemetlen panaszokkal járnak, következményeik közel sem olyan veszélyesek, mint pl. a lisztérzékenység esetén.
• Ha azonban bebizonyosodik, hogy a panaszokat valóban a glutén okozza, akkor mindenképp szükséges az étrendből való szigorú kizárása.

Tovább Lisztérzékeny betegek táplálkozása, gluténmentes táplálkozás

Dr. Hidvégi Edit, gasztroenterológus