Epekímélő étrend - Mit szabad, mit nem?
Az epét a máj termeli, ezt követően az epehólyagban raktározódik, majd innen ürül étkezésekkor a bélrendszerbe. Az epe anyagai végzik a zsíremésztést a vékonybélrendszerben. Az epe által okozott panaszok megfelelő diétával, rendszeres táplálkozással enyhíthetőek.
A táplálék zsiradéktartalma indítja be az epehólyag összehúzódását és kiürülését – kis mértékben a fehérjék is hatással vannak a folyamatra. Ez akkor jár fájdalommal, ha az epehólyag vagy az epeutak gyulladásban vannak vagy epekövesség esetén.
Az epe alkotórészei: víz, koleszterin, epesavas sók, ásványi sók, lecitin és epefesték. Ha az epehólyagban az epe alkotórészei kicsapódnak, kialakul az epekő, ez általában koleszterinkő. Ennek a folyamatnak kedvez az étkezések kihagyása. Ha az étkezések között hosszú idő telik el, az epe nem ürül folyamatosan, így nagyobb eséllyel sűrűsödik be és ezáltal a kicsapódás bekövetkezhet. A táplálék mennyisége és összetétele befolyásolja az epe alkotórészeinek arányát. Az epekő betegség nőkben és 30 év felett gyakrabban fordul elő. Kialakulását elősegítheti az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás és a köszvény.
Epekőképződést elősegítő életmódbeli és táplálkozási jellemzők
- Túltáplálkozás, szükségesnél több energiabevitel.
- Zsiradékban gazdag táplálkozás.
- A túlzott cukorfogyasztás egyrészt az elhízás révén, másrészt közvetve fokozza a koleszterinelválasztást.
- A stressz.
Ami csökkenti az epekőképződés esélyét
- Rostdús táplálkozás, mind a vízben oldódó, mind a vízben nem oldódó rostok jótékony hatásúak.
- A rendszeres alkoholfogyasztás kerülése, a nem rendszeres alkoholfogyasztás mérséklése.
- Rendszeres étkezés.
- Megfelelő folyadékfogyasztás.
- Túl zsíros, olajos, fűszeres, füstölt ételek kerülése.
Hazánkban a táplálkozási szokások kedveznek a kőképződésnek. Ezért nagyon fontos a rendszeres, kiegyensúlyozott, rostban gazdag táplálkozás és a megfelelő folyadékfogyasztás.
Az epekövesség tünetei az enyhétől igen fájdalmasig terjednek – jobb bordaív alatti tompa fájdalom, hányinger, emésztési panaszok. Ha a kő felsérti a hólyagfalat, elindul az epeútban, vagy teljesen kitölti a hólyagot – a fájdalom görcsössé válik, lapockába sugározhat, hányás, verejtékezés jellemző.
Az epekímélő diéta célja és lényege, hogy a zsírbevitelt csökkentsük. A napi zsírbevitel nem haladhatja meg az 50 g-ot. Ezt megfelelő nyersanyag-válogatással és konyhatechnológiával tudjuk kivitelezni. Az összes energia bevitelre elhízás esetén fokozottan ügyelni kell. Nem ajánlott a túlzott fehérje bevitel sem, mert mint, ahogy fent említettem, kismértékben ezek is serkentik az epehólyag működését. Fontos a rendszeres étkezés, hogy az epe ürülése folyamatos legyen.
Nyersanyag-válogatás nyugalmi időszakban
Gabonaféléink közül szinte minden belefér, epekímélő diéta esetén nyugodtan válogathatunk a rostosabbak közül. Felhasználható a sima búzaliszt, búzadara, rizs, kukoricaliszt és a rostosabbak is, mint például a grahamliszt, zabkorpa, zabpehely, búzakorpa stb. Ugyanez vonatkozik a kenyérfélékre, péksüteményekre. Bátran válogathatunk a félbarna-, barna-, rozs-, graham kenyerek közül. A magvas termékek azonban általában nem jó hatásúak. Ha megpirítjuk a kenyeret, zsemlét könnyebben tudjuk megemészteni. A friss kelttészta, bukta, túrós batyu, mákkal, dióval töltött tészták és a leveles, illetve linzer tészták nem ajánlottak magas zsírtartalmuk és nehéz emészthetőségük miatt. Levestészta és kifőtt tészta fogyasztható, ezekből választhatjuk a durum változatot. Soktojásos száraztészta koleszterinmegszorítás esetén kedvezőtlen lehet.
Húsok közül a szárnyasok bőr nélkül fogyaszthatók. Sovány sertés- és (comb, karaj) marhahús, illetve hal beilleszthető az epekímélő étrendbe. Főzés előtt mindig távolítsuk el a látható zsiradékot a húsrészről – segítsük elő az emésztést vékonyra szeleteléssel, klopfolással. Nyugalmi időszakban kevés csirkemáj fogyasztható, ha nincs koleszterinmegszorítás.
A húsokat mindig zsírszegényen készítsük – kevés olajon pároljuk, süssük teflonon, sütőben, sütőzacskóban, grill sütőben kevés zsiradék hozzáadásával.
Felvágottak esetén válogassunk alacsony zsírtartalmúakat - csirkemellsonka, pulykamellsonka, gépsonka stb. Ritkán a párizsi, virsli is beépíthető. Epe problémák esetén a téliszalámi félék, száraz szalámik, füstölt és fűszeres felvágottak nem ajánlottak, ahogyan a szalonna, töpörtyű és a disznósajt sem.
A zsiradék fajtáját tekintve, mindegy milyen (vaj, sertészsír vagy olaj) a lényeg, hogy kevés legyen. Pirított zsiradék, és a bő olajban sütött ételek nem ajánlottak. Kenyérre kenéshez használjunk light margarint.
A tejjel és a tejtermékekkel több gond is lehet. A tejet nem mindenki tudja meginni, ezt egyénileg kell kitapasztalni. Az 1,5%-osat válasszuk. A natúr tejtermékek, mint a kefir, joghurt általában nem okoznak panaszt. Néhány bolti gyümölcsjoghurthoz használt aromák, azonban bánthatják az epét, ezekre figyeljünk. Túróból a zsírszegényet vagy a félzsírosat válasszuk – édes és sós ételeket, krémeket is készíthetünk belőle. A sajtokat is meg kell válogatnunk, ugyanis általában magas a zsírtartalmuk. Nem ajánlottak az ömlesztett, füstölt, fűszerezett, magas zsírtartalmú sajtok. Jó választás lehet a Köményes sajt, Óvári sajt, Tolnai sovány sajt vagy a light sajtok. Tejszínt ne használjunk, tejfölből pedig csak a 12%-os jöhet szóba. Ezt sem magában együk, csak ételek készítéséhez használjuk.
A tojássárgája nem javasolt. Zsiradékkal készített tojás (rántotta, bundáskenyér stb.) a legtöbb epebetegnek panaszt okoz. Főzve már nagyobb eséllyel el tudjuk fogyasztani panasz nélkül.
Zöldségek esetén általában nem okoz panaszt a burgonya, a sárgarépa, a zsenge zöldborsó, a fiatal zöldbab, a petrezselyemgyökér, a főzőtök, a sütőtök, a patisszon, a cukkíni, a spárgafej, a brokkoli, a mángold, a spenót, a póréhagyma, a cékla, a paszternák, a fejes saláta, a kínai kel. A káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, zöldpaprika, paradicsom, uborka, fokhagyma, vöröshagyma, retek, torma, petrezselyemzöld, rebarbara, zeller panaszt okozó lehet. Puffasztó hatásukat fedő nélküli főzéssel, forrázással, besózással és a keletkezett lé elöntésével csökkenteni tudjuk. A főzelékeket habarhatjuk kefirrel vagy joghurttal. A rántást diétásan készíthetjük vagy teljesen az olaj kihagyásával, vagy a pirítás után keverjük a liszthez a zsiradékot. Sok esetben a nyersanyagok kombinációja okozza a panaszt pl.: töltött káposzta- füstölt hús, káposzta és a zsíros tejföl.
A hüvelyeseket - bab, borsó, lencse, szójabab - puffasztó hatásuk miatt ki kell hagynunk az étrendből.
A gyümölcsök fogyaszthatósága egyéni tolerancia kérdése. Ha magában panaszt okoz, akkor hámozzuk, szeleteljük, reszeljük, főzzünk belőle kompótot, pároljuk, törjük, turmixoljuk őket. Az apró magos gyümölcsök – eper, málna, ribizli – általában panaszt okoznak. A karakteres gyümölcslevek is problémát okozhatnak – ananászlé, eperlé, mandarinlé, paradicsomlé stb. Diófélék, olajos magvak zsírtartalmuk miatt nem ajánlottak.
Egyéb élelmiszerek fogyasztása
A fűszerezéssel óvatosan kell bánni, de nagyrészt egyéni, hogy ki melyiket tudja tolerálni. Az erős, csípős, aromás fűszerek általában nem jó hatásúak – mustár, torma, csípős paprika, túl sok bors, fahéj, szegfűszeg. De probléma lehet a hagymával, fokhagymával is, ezeket csak ételbe főzve használjuk. A zöldfűszerek, főleg a szárítottak általában jó hatásúak.
A kávé sok mindenkinek panaszt okoz, kipróbálásra a koffeinmentes, tejes kávé ajánlott. Sötétre főzött tea, és a szénsavas ásványvíz sem mindenkinek jó. Tartózkodjunk a hőmérsékletbeli szélsőségektől – túl hideg vagy túl meleg ételt-italt ne fogyasszunk.
Az édességekkel vigyázzunk, a csokoládéknak magas a zsírtartalma.
Alkohol kifejezetten nem javasolt.
Az egyéni tűrőképesség megfigyeléséhez segítség lehet, ha az ember étkezési naplót vezet. Fel kell jegyezni az ételek nevét, mennyiségét, fogyasztásuk időpontját és az esetlegesen jelentkező panaszokat. Így bizonyosan csak azt az ételt zárjuk ki, ami panaszt okoz. Feleslegesen nem kell szigorú diétát tartani.
Tovább Epehólyag és epeutak megbetegedései esetén ajánlott táplálkozás
(Szerző: Henn Dóra, dietetikus - Vanderlich Egészségcentrum)