Emésztőrendszeri problémák - Az étkezés és a lelkiállapot hatása

Átélték már, hogy vizsga vagy állásinterjú előtt alig megy le néhány falat reggelire? Vagy amikor nehéz kilépni a lakásból a hirtelen támadó hasmenés miatt, ami a ránk váró stresszhelyzetek előtt váratlanul jelentkezik? És azt a jól ismert süllyedésérzetet gyomortájon, amit egy rossz hír hallatán érzünk?

Sajnálatos tény, hogy egyre szaporodnak az úgynevezett funkcionális, azaz szervi betegség hiányában kialakuló kórképek. Jellemző példa erre az IBS, vagyis irritábilis bél szindróma, amely ugyan szervi eltéréssel nem jár, mégis kínzó emésztőrendszeri tüneteket okoz. Szinte minden bélrendszeri betegség tüneteit és súlyosságát befolyásolja a lelkiállapotunk, gondoljunk akár a refluxbetegségre, akár a gyulladásos bélbetegségekre (IBD). Mindez arra utal, hogy életmódunk és az emésztőrendszerünk működése szoros kapcsolatban állnak egymással.

Hogyan kapcsolódik össze ez a két, egymástól látszólag távol álló dolog? Milyen összefüggés van a mindennapok jó és rossz történései, kihívásai és az élethez szükséges tápanyagok feldolgozásáért felelős szervrendszer működése között? Ennek megértése nem pusztán élettani érdekesség, hanem egy olyan tudásanyag, amely lehetővé teheti, hogy akár orvosi kezelés nélkül segítsünk életünket megkeserítő panaszainkon.

Az emésztőrendszeri triász

Minden, amit megeszünk vagy megiszunk, a külvilágból származik, majd a bélrendszeren áthaladva kerül be a szervezetbe. Ezért az emésztőrendszer nem csak a tápanyagok szervezetbe juttatásáért és a salakanyagok eltávolításáért felelős, hanem folyamatos védelmet is kell biztosítania a környezet káros hatásaival szemben. Mindez mintegy 400 m² területen zajlik (összehasonlításként: egy felnőtt ember bőrének felülete kb. 1,9 m²; a bélfelszín pedig ennek a 200-szorosa!), ezért aztán nem meglepő, hogy az emésztőrendszer kulcsszerepet játszik a külvilággal való kapcsolattartásban. Ennek a feladatnak három főszereplője van:

• Bél-idegrendszer: A belek falában található az emberi szervezet idegsejtekben második leggazdagabb hálózata (mintegy 500 millió idegsejt található meg ezen a területen), ezt csak a központi idegrendszer múlja felül a maga 86 billió (200-szoros) sejtszámával. Ezek az idegsejtek irányítják közvetlenül a bélmozgásokat (vagyis a motilitást).
  
• Bélbaktériumok: A bélnyálkahártya felszínét vékony nyákréteg borítja, ezen él a mintegy 1000-féle baktériumból álló bélflóra. A nyákréteg a bélmozgásokkal együtt „hullámzik”, ezért a bélmozgások erőssége nagymértékben befolyásolja azt is, hogy milyen baktériumok telepszenek meg rajta.
  
• Bél-immunrendszer: A bélfalban, az emésztőrendszer teljes hosszában megtalálható immunapparátus a szervezet nyirokszöveteinek 80%-át teszi ki! A bélflórával folyamatos kölcsönhatásban van, feladata alapvetően a szervezet sértetlenségének biztosítása a káros külső és belső hatásokkal szemben. Működését ideg- és hormonhatások befolyásolják. (Részletek a „Bélbaktériumok, mint az immunrendszer segítői” című fejezetben.)

A bél-agy tengely

A bél és az agy között nem csak idegi kapcsolat van, hanem folyamatos, kétirányú kommunikáció zajlik a stresszhormonok és az immunrendszer közvetítésével, melynek meghatározott útvonala van:

• idegi: a vegetatív idegrendszer régóta ismert pályáin kívül az utóbbi időben mutattak ki közvetlen kapcsolatot (úgynevezett „superhighway”-k vagy „gyorspályák”) az agy és a periféria (emésztő-, keringési-, izomrendszer) között. Ezek a gyors reakciók létrejöttében játszhatnak szerepet. Az idegrendszer hírvivő anyagai, a neurotranszmitterek ugyanakkor befolyásolják az immunapparátust is.
  
• hormonális: a hipotalamusz-agyalapi rendszer által termelt stresszhormonok közvetlenül modulálják a bél-immunrendszer működését, illetve a motilitáson keresztül befolyásolják a bélflóra összetételét, így ismét az immunrendszert.
  
• immunológiai: a bél-immunrendszer, melynek meghatározó tényezője a bélflóra, az általa termelt speciális fehérjék, a citokinek révén kommunikál az idegrendszerrel.

Forrás: exquisiteprivatechef.co.uk

Az idegrendszer és az emésztőrendszer között olyan folyamatos, kétirányú együttműködés zajlik, amely a környezeti hatások függvényében meghatározza nem csak az emésztés folyamatát, hanem befolyásolja az immun-reakciókat és az idegrendszer működését is.

Lássunk néhány gyakorlati példát!

1. Akut stresszhelyzet

Szorongás, izgalmak hatására az emésztés helyett a szervezet a küzdelemre összpontosít. Ilyenkor meglassul az emésztés, görcsbe rándul a gyomor. Miért van mégis sokaknak hasmenése ilyen helyzetben? Paradox módon, a stresszhormonok serkentik a vastagbél motilitását, így a szervezet könnyebben megszabadulhat a felesleges ballasztanyagoktól – tehát a stresszel járó állapot hasmenést eredményez.

2. Krónikus stresszhelyzet és az irritábilis bél szindróma (IBS)

Nem túlzás azt állítani, hogy az IBS a krónikus stresszhelyzetre adott reakció. Tapasztalatom szerint az utóbbi években drámaian megemelkedett azoknak az - általában fiatal, szervileg egészséges - embereknek a száma, akik puffadásra, székelési zavarokra (elsősorban hasmenésre), bizonytalan hasi fájdalmakra panaszkodnak. Ezek a betegek, ha sikerül velük személyesebb kapcsolatot kialakítani, mindig beszámolnak valamilyen aktuális, esetleg múltbeli súlyos, hosszan tartó, nem megoldott vagy esetleg megoldható konfliktushelyzetről. (Volt például egy fiatal férfi betegem, aki évtizedek óta nem tudott feldolgozni egy gyerekkori kapcsolati problémát a szüleivel.) Meggyőződésem, hogy az IBS kezelésében a pszichológusoknak legalább akkora szerepük kellene, hogy legyen, mint a gasztroenterológusoknak - és természetesen a betegeknek.

Mi zajlik ilyenkor a szervezetben?

A stresszhormonok és közvetlen idegrendszeri hatások eredményeképpen:

• a bélmotilitás a vékonybélben csökken, a vastagbélben inkább növekszik, ez megváltoztatja a bélfalat borító nyák, vagyis a bélbaktériumok élőhelyének mozgását is. Mindez a bélflóra összetételének kedvezőtlen irányú megváltozásával jár.
  
• a bélflóra egyensúlyának eltolódása a szerotonin (az egyik legfontosabb antidepresszáns hatású neurotranszmitter) termelésének csökkenéséhez vezet (a szerotonin 90%-a a bélben termelődik!)
  
• fokozódik a belek izomzatának görcskészsége (megjelenik a hasi diszkomfortérzés és a hasi görcsök)
  
• az immunrendszer védekezőképessége csökken, ugyanakkor az immunreakciók összehangoltsága felborul, fokozódik a gyulladásra való hajlam.

Ezek a folyamatok eredményezik a változatos hasi panaszokat, az IBS-hez gyakran társuló hangulat-zavarokat, illetve a gyakran tapasztalható fokozott hajlamot az egyéb betegségekre (például banális vírusfertőzések, allergiás panaszok).

Tovább Bélbaktériumok, mint az immunrendszer segítői

Mit tehetünk?

Természetesen az első lépés az, hogy a panaszok hátterében álló esetleges szervi eltérést kizárandó, megtörténjenek a megfelelő vizsgálatok. Ha megszületik az IBS-diagnózis, először is fogadjuk el, ne keressünk más betegséget! A felesleges vizsgálatokkal csak időt veszítünk.

Segíthet annak felismerése, hogy panaszaink hátterében nem szervi, hanem adott esetben egy negatív élethelyzet megoldatlan feszültségei állnak.

Érdemes tartós, több hetes probiotikus kúrát tartani. Van már kifejezetten IBS kezelésére kifejlesztett készítmény, illetve lehetőség szerint többféle probiotikum egymást követő alkalmazása ajánlott.

• Étrend: a rostokban gazdag étrend, illetve a savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása a bélflóra egészségét is javítja amellett, hogy egyébként is kedvező hatással van a bélműködésre.
  
• Életmód - már megint: próbáljunk a stresszforrásoktól megszabadulni, illetve rendszeresen elszakadni. Erre a legjobb megoldás a rendszeres sportolás, amely egyben hatékony szerotoninszint-emelő, ezáltal hangulatjavító tevékenység.
  
• Pszichoterápia: mentális egészség nélkül nehezen gyógyulnak a testi panaszok. Ha lehetőségünk van rá, kérjük szakember segítségét a lelki gubancok kioldásához!

3. Depresszió

A modern világ egyik legnagyobb egészségügyi-társadalmi problémáját jelenti. Becslések szerint élete során minden hetedik felnőtt átesik legalább egy depressziós epizódon! Ennek ellenére az ideális kezelést illetően sok a megválaszolatlan kérdés. Vitathatatlan, hogy a pszichoterápia és a megfelelő életmód kialakítása nélkülözhetetlen a gyógyulásban, ugyanakkor a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.

Napjainkban ennek gerincét az antidepresszánsok jelentik, melyek a betegség keletkezésének hátterében feltételezett szerotonin-hiány pótlását célozzák. Ezt a szemléletet sokan vitatják, többek között arra hivatkozva, hogy a hangulati zavarok sokszor bizonyos élethelyzetekre adott természetes reakciók, amelyeket a gyógyszeres kezelés nem old meg!

Úgy látom, az álláspontok hosszú ideje nem közelednek egymáshoz. Talán az segíthet az ellentétek feloldásában, ha megpróbálkozunk a szervezet saját szerotonin-termelésének serkentésével, amire vannak már biztató eredmények: az úgynevezett „mediterrán étrend” (olívaolaj, sok zöldség-gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonából készült tészta, tenger gyümölcsei, hal, szárnyas fogyasztása), a probiotikus kúra hatékony lehet az enyhe-középsúlyos depresszió kezelésében. Remélhetőleg a jövőben további eredmények fogják támogatni ezt a megközelítést!

(Megjegyzem, arra is vannak próbálkozások, hogy az IBS-ben is megfigyelhető szerotonin-hiányt is antidepresszáns szerekkel kezelik, és nem is eredménytelenül. A magam részéről ennek az irányzatnak nem kívánok fényes sikereket.)

Tovább Táplálkozási tippek stresszes életmódúaknak

Befejezésül

A cikksorozat elején röviden próbáltam bemutatni a PNEI-rendszert, mint az életfunkciókat irányító „központi szervert”, melytől nem választható el az emésztőrendszer működése sem. Ezen látszólag bonyolult, de logikusan zajló folyamatoknak a megértése segíthet abban, hogy ne csak passzív elszenvedői, hanem aktív gyógyítói is lehessünk bajainknak.

Tovább Mit együnk, hogy megőrizzük bélflóránk egészségét?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász