Nem mindegy, hogy allergiás vagy érzékeny egy ételre
frissítve:
Búza, glutén, tojás, tej és szója - leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő azonban különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző.
Az öndiagnózis tévútra vihet
A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre. Olvastak róla, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy ételallergia állhat és elvégeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. Ez azonban sokszor nem a megfelelő vizsgálat, így csalódottan szembesülnek azzal, hogy feleslegesen költöttek rá, mivel a panaszaik alapján egész más irányban kellene kezdeni a kivizsgálást – mesél tapasztalatairól Dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológus.
Az ételallergia öndiagnózisa a legtöbb esetben téves megfigyelésen alapul.
A helyzetet nehezíti, ha a lelet alapján már diétázni is kezdtek, és azért fordulnak orvoshoz, mert így sem javultak a tüneteik. Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.
Ételallergia felnőttkorban is jelentkezhet
A köztudatban leginkább elterjedt nézet szerint ételallergia gyerekkorban jelentkezhet, amikor a kicsi először fogyasztja - vagy az anyatejen átjutva kerül a szervezetébe - azt az ételt, amivel szemben az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt a szervezete ellenanyagot kezd termelni.
Ételallergia azonban felnőttek körében is felléphet, 2-5 százalékos gyakorisággal. A kivizsgálás során ennek az ellenanyagnak – IgE – a szintjét nézzük, amire magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg.
Még gyakoribb felnőtteknél az ételérzékenység
15-30 százalék körüli gyakorisággal fordul elő felnőttek körében ételérzékenység, más néven ételintolerancia. A legismertebb a laktózintolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk, bár leggyakoribb tojás-, fruktóz-, hisztamin- és a gluténérzékenység.
Itt külön ki kell emelni, hogy a gluténérzékenység nem azonos a lisztérzékenységgel, más néven cöliákiával, ami egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami egy harmadik kórképet jelöl. A valóságban a lisztérzékenység még ritkábban fordul elő, mint a mogyoró-, tojás- és tejallergia. A lisztérzékenység téves öndiagnózisa oda vezet, hogy egyre többen vonnak meg maguktól feleslegesen bizonyos ételeket.
Az ételérzékenység vagy -intolerancia IgG-vizsgálattal mutatható ki, ennek emelkedett értéke mutatja, hogy mi az az élelmiszer, ami összefüggésben állhat a panaszainkkal.
Különbségek az ételérzékenység és -allergia tünetei között
Az ételintolerancia emésztőszervi (puffadás, hasmenés), bőr (akne, ekcéma) és felső légúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart és ízületi fájdalmakat is okozhat. Az ételintolerancia felismerése a kezelőorvosok számára is nehéz, a tünetek ugyanis késleltetve jelentkeznek, nem az adott étel elfogyasztását követően azonnal. A panaszok aszerint jelentkeznek, hogy a komplexek mely szervben rakódnak le, hol indítanak gyulladást, és ez a gyulladás hol töri át azt a határt, ami már tünetek szintjén érzékelhető a páciens részére.
Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi tünetek, és okozhat ekcémát is, de itt jellemzőbb a csalánkiütés, illetve az, hogy a tünetek a szájüregben is jelentkeznek – viszketés, ajak-nyelv duzzanat. Nagyon fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet, ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk – szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás - alakul ki, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.
Különbségek az érzékenység és az allergia diétájában
Mivel az ételérzékenység egy felszívódási zavar, ha az adott ételt kiiktatjuk az étrendből, a bélrendszer regenerációját követően pár hónap elteltével fokozatosan megpróbálhatjuk visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe. Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, és olyanok is vannak, akiknél köztes megoldást tudunk találni: bizonyos formában és mennyiségben panaszmentesen tudják fogyasztani az adott élelmiszert, ami nagy könnyebbséget jelent.
Ételallergia esetén azonban az immunrendszer működését befolyásolni nem tudjuk, így ebben az esetben az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta jelenti. A pontos diagnózis tehát a beteg egész életminőségére hatással van, hiszen nem mindegy, hogy egész életében teljes mértékben, vagy átmenetileg, illetve megengedőbben kell a diétát tartania.
Amennyiben tehát úgy véljük, hogy tüneteinket valamely étel fogyasztása okozza, ne kezdjünk szükségtelen diétába. A szakorvos feladata, hogy a tünetek alapján a betegséget diagnosztizálja. Ha a tünetek hátterében valóban ételallergia, vagy intolerancia áll, a kezelőorvos segítségünkre lesz a személyre szabott és minden szükséges tápanyagot tartalmazó diéta összeállításában is.
