Hasi panaszok kezelése diétával: kötelező vagy ajánlott?

Sokan szenvednek olyan tünetektől, amelyek mögött nem igazolódott szervi betegség. A panaszok jelentkezésekor természetesen indokolt az orvosi vizsgálat és a beavatkozást igénylő kórképek kizárása! Ez nem feltétlenül jelent megterhelő eljárásokat, néha egy beszélgetés és a páciens ismerete is elegendő.

Gyakori panasz, hogy bizonyos ételek fogyasztása puffadást, bizonytalan fájdalmakat, esetleg hasmenést okoz. Nem is csoda, hogy ez előfordul, figyelembe véve, hányféle anyaggal kell megbirkózni az emésztőrendszerünknek (nézzük meg, mennyi összetevőt sorolnak fel már egy egyszerű tészta csomagolásán is!). Nem beszélve a kapkodva bekapott falatokról, vagy a sokszor inkább kártékony fogyókúrákról...

Ezért aztán bizonyos ételeket különböző vélt vagy valós okokra hivatkozva száműzünk étrendünkből. Divat lett a cukor-, laktóz-, gluténmentes étrend tartása, ennek megfelelően a boltokban is megjelentek az ilyen igényeket kiszolgáló termékek. Kérdés, mikor van valóban szükség „mentes” diéta tartására?

Amikor a szigorú diéta betartása létfontosságú

Lisztérzékenység

A gabonafélék glutén nevű fehérjéje által kiváltott autoimmun betegségről van szó, amely a teljes szervezetet érinti. A lisztérzékenység miatt a bélnyálkahártya sorvadni kezd, ami súlyos felszívódási zavarokat és következményes hiánytüneteket okoz, emellett több szerv is érintett lehet. Vér- és szövettani vizsgálattal igazolható és élethosszig tartó gluténmentes étrend tartásával kezelhető.

Tovább Biztosan lisztérzékenységről van szó? Indokolt a gluténmentes étrend?

Ételallergia

Ez az állapot egy, az egész szervezetet érintő allergiás reakció, amelyet bizonyos élelmiszerek fehérjéi váltanak ki. Leggyakrabban a tehéntej, a tojás, a halak, kagylók, az olajos magvak, a szója vagy a gabonafélék okozzák. Kezdődhet enyhe hasi panaszokkal, de jelentkezhetnek bőrkiütések, köhögés, súlyos esetben légzészavar vagy életveszélyes anafilaxiás reakció.

Bár mindenki számára hozzáférhetők a diagnózist segítő vértesztek, ha ételallergiára gyanakszunk, fontos, hogy soha ne próbálkozzunk önvizsgálattal! Az ételallergia életet veszélyeztető betegség lehet, ezért a pontos diagnózist és a szükséges diéta kidolgozását bízzuk szakemberre! Ez biztonságot ad, ugyanakkor megkímél a felesleges étrendi megszorításoktól.

Amikor nincs szükség szigorú diétára

Ételintolerancia: kellemetlen, de nem súlyos betegség

Ételintoleranciáról beszélünk akkor, amikor az emésztőrendszer bizonyos anyagokkal „nem szeret” találkozni. Előfordulása nagyon gyakori, becslések szerint az emberek 10-45 százalékánál megfigyelhető. Oka lehet az emésztés zavara enzimhiány következtében (ezt látjuk például laktózintolerancia esetében), de étrendünk sokféle összetevőjének (alapanyagok, fűszerek, tartósítószerek, ízesítők) közvetlen hatása is eredményezheti.

Bővebben Ételallergia vagy ételintolerancia? Így tegyünk különbséget

Sok ember mindennapjait keseríti meg ez az állapot. A tünetek jellegtelenek, hasonlóak más komolyabb emésztőszervi betegségek tüneteihez (pl. puffadás, bizonytalan hasi fájdalmak, székrekedés vagy hasmenés). A panaszok jelentkezése nem köthető minden esetben étkezésekhez vagy konkrét ételekhez, a betegek gyakran számolnak be folyamatosan fennálló rossz közérzetről.

Nagyon lényeges, hogy a probléma csak az emésztőrendszert érinti, nincs szó a szervezet egészét érintő kórfolyamatról (mint a lisztérzékenység és az ételallergia esetében), ezért kezelésében sincs értelme a szigorú diéta tartásának!

Ételintoleranciára akkor gondoljunk, ha a panaszok hétterében kizárható valamilyen szervi betegség fennállása. Ilyenkor már „csak” az a feladat, hogy kialakítsuk a számunkra megfelelő étrendet. Ehhez többféle módon juthatunk el:

Ételnapló: Figyeljük meg, milyen ételek okoznak panaszokat! Az ételek naplózása sokat segíthet. Érdemes nem csak azt rögzíteni, hogy mit ettünk, hanem azt is, hogy milyen gyártmányú volt például a joghurt, amit fogyasztottunk. (A bajt ugyanis gyakran az adalékanyagok okozzák!) Szerencsés esetben már a naplóból kiderül, milyen ételeket érdemes kiiktatnunk az étrendből ahhoz, hogy megoldódjon a probléma.

Próbaétrend: Ha bizonyos ételcsoportokra (például tejtermékek, gabonafélék stb.) gyanakszunk, érdemes szűkíteni a kiváltó okok körét. A próbaétrend (vagy eliminációs diéta) tartása azt jelenti, hogy egy bizonyos gyanús ételcsoportot néhány hétig az étrendből kiiktatunk, majd elemeit egymás után kipróbálva, megtapasztaljuk, mi az, ami fogyasztható, és mi az, ami a jövőben kerülendő, mert panaszt okoz.

1. Laktózmentes étrend, laktózintolerancia
   Ha tejtermékek fogyasztása váltja ki a panaszokat, akkor a tejcukor (laktóz) bontásának zavara állhat a háttérben. Nagyon gyakori, idősebb korban is kialakulhat. Ilyenkor néhány hétre minden tejterméket iktassunk ki az étrendből, és ha ez javulást eredményez, próbáljuk ki, mi az, ami még „belefér” - általában a savanyított tejtermékek, a joghurt, a kefir tolerálhatóak. Tudnunk kell, hogy laktózt nemcsak a tehéntej, hanem minden állati eredetű tejtermék tartalmaz!

2. FODMAP-diéta
   Az utóbbi évek ígéretes diétás kezelése. A név mozaikszó, az ételintoleranciát leggyakrabban okozó szénhidrátok nevének kezdőbetűiből: Fermentábilis Oligoszacharidok Diszacharidok Monoszacharidok és Poliolok. Ennek lényege, hogy körülbelül 6 hétig tartó diéta után fokozatosan, egyesével visszaadva a korábban kiiktatott ételféleségeket, megtalálhatjuk azt a szénhidrátot, ami felelős a bajainkért.

Bővebben A FODMAP-diétáról

A laboratóriumi vizsgálatokról

• Terheléses tesztek: Laktózintolerancia gyanúja esetén laktóztartalmú oldat fogyasztása után a kilélegzett levegő hidrogénkoncentrációjának emelkedése jelzi a tejcukor bontásának zavarát. Fruktóz-, vagyis gyümölcscukor-intolerancia vizsgálata is végezhető ezzel a módszerrel.

• Genetikai vizsgálat: A laktózintoleranciára fennálló hajlamot jelzi. Szájnyálkahártya-kenetből történik, teljesen fájdalommentes eljárás. Előnye még, hogy nem kell számolni a tesztoldat fogyasztásakor esetleg jelentkező kellemetlen tünetekkel. Hátránya, hogy lényegesen drágább és hosszadalmasabb, mint a kilégzési teszt.

Széles választékban kínálják magukat az ételintolerancia kivizsgálását szolgáló egyéb eljárások (biorezonancia, ételintolerancia tesztek stb.), de ezek szakmai megalapozottsága gyakran bizonytalan. Nagy veszélyük, hogy eredményeik alapján feleslegesen szigorú étrendbe kezdhet a beteg, ami súlyos hiányállapotok kialakulásához is vezethet!

Ezért azt javaslom, hogy bár mindenki számára hozzáférhető vizsgálatokról van szó, panaszainkkal először forduljunk orvoshoz! A megfelelő teszt kiválasztása és értékelése szakember feladata. Az étrend kialakításában is sokat segíthet dietetikus szakember.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász