A lisztérzékenység veszélyei és felismerése gyermekkorban

A lisztérzékenység diagnózisára szerencsés esetben már az első tünetek megjelenésekor fény derül, de sokan vannak, akiknél csak kamaszkorban vagy felnőttként jelentkezik a betegség. Száz gyermekből egy cöliákiás.

A lisztérzékenység tünetei gyermekkorban

A lisztérzékenység (cöliákia) bármely életkorban kialakulhat, de eltérő tünetekkel jelentkezhet gyermek- és felnőttkorban.

A felismerést nehezíti, hogy a szülők általában a gluténtartalmú ételek bevezetését követő hetekben-hónapokban észlelhetik az első tüneteket, nem közvetlenül az ételek elfogyasztása után. A lisztérzékenység azonban bármely életkorban kialakulhat, így előfordulhat, hogy a glutén sokáig nem okoz panaszokat, és csak nagyobb gyerekeknél vagy kamaszkorban jelennek meg az első tünetek.

Az első tünetek

A korai tünetek elsősorban emésztési problémák lehetnek:

• a gyermek széklete megváltozik, jellegzetes az ún. zsírszéklet (zsíros/olajos fényű, bűzös, általában világosabb színű és lazább állagú)
• gyakori hasmenés jelentkezik,
• puffad,
• a hasát fájlalja,
• gyakran jellegzetesen előredomborodik a has, ún. pókhas alakul ki,
• nyűgös.

Valamennyi tünet más betegségekhez is kapcsolódhat, nem kizárólag a cöliákiára utalhatnak.

A fel nem ismert lisztérzékenység veszélyei

Ha a betegséget nem diagnosztizálják és a gyermek továbbra is gluténtartalmú ételeket fogyaszt, akkor idővel a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása jön létre. Mivel a tápanyagok felszívódásában szerepet játszó bélbolyhok is itt találhatók, a beteg szervezetében a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetben. Ennek következtében a beteg hiába étkezik változatosan, vagy szed vitaminokat, a szervezete mégis „éhezik”.

Ebből következnek a további tünetek, gyakran már csak ebben a stádiumban kerül sor a betegség felismerésére:

• krónikus vashiányos vérszegénység,
• a súlygyarapodás elmaradása, akár jelentős fogyás,
• alacsonyabb növés,
• a nemi érés késése.

Számolni kell azzal, hogy cöliákia bármely életkorban kialakulhat, és nagyon gyakran nem a leírt és jól felismerhető gyermekkori tünetekkel jelentkezik. Felnőttkorban még magasabb a szövődmények kialakulásának a rizikója, mivel kevesen gondolnak arra, hogy panaszaik hátterében lisztérzékenység áll.

Mit tehet a szülő lisztérzékenység gyanúja esetén?

A lisztérzékenység kivizsgálása

A kivizsgálással nem érdemes megvárni a későbbi szövődmények kialakulását, hiszen a cöliákia néhány vizsgálattal diagnosztizálható.

Ha gasztroenterológus szakorvoshoz fordulnak, ott elvégzik a szükséges vérvizsgálatot, ami megerősítheti a cöliákia gyanúját. A vérvételt követően szükség esetén a vékonybél szövettani vizsgálat elvégzésére is sor kerül, amellyel felállítható a lisztérzékenység (cöliákia) diagnózisa.

Lisztérzékeny gyermekek diétája

Az igazolt cöliákia életen át tartó állapot, nem nőhető ki, és gluténmentes diétát tesz szükségessé. A gluténmentes étrend betartásával megszűnnek a tünetek, a korábbi beteg egészséges életet élhet. A gluténmentes diéta bevezetésével várjuk meg a betegség igazolását, ugyanis öndiagnózis esetén előfordulhat, hogy a panaszokat nem a lisztérzékenység okozta, és feleslegesen vezetünk be megszorításokat az étrendbe.

A gyermekek gluténmentes diétájának az összeállítása során figyelni kell arra, hogy a gyermek étrendjéből ne maradjon ki semmilyen, a fejlődéséhez szükséges tápanyag (fehérjék, nyomelemek), ugyanis ebben az esetben fennmaradhat a fejlődésbeli elmaradás. El kell kerülni azt a gyakori hibát is, hogy a felszívódási zavar rendeződése és a szénhidrátokban gazdag táplálkozás eredményeként hirtelen hízás alakuljon ki.

Tovább Mit ehet a lisztérzékeny beteg? A gluténmentes diéta szabályai

Megelőzhető a cöliákia?

A jelenlegi kutatások szerint a lisztérzékenység nagy eséllyel megelőzhető, ha a csecsemőt 4-7 hónapos kora között megismertetjük a gluténnal.

A gyakorlati megvalósítás többféle módon lehetséges, erre vonatkozóan egységes protokoll nincs. Egyik módja, hogy 1 teáskanál búzaliszttel sűrítjük az ebben az életkorban adható főzelékeket. Másik mód pedig, hogy tej- és tojásmentes háztartási kekszet morzsolunk a gyümölcspépbe (1/2 db/nap vagy 1 db/2 nap). Mivel nem a glutén étrendbe történő bevezetéséről van szó, hanem csak megismertetésről, így a mennyiségi előírásokat lényeges betartani.

A glutén bemutatásával egy időben az anyatejes táplálást folytatni kell legalább a csecsemő 6 hónapos koráig, a szilárd táplálékok (szolidok) bevezetése mellett. A gluténtartalmú szolidokat mindenképp 7 hónapos kor körül fokozatosan kell bevezetni. Számos allergia megelőzésre vonatkozó vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy a táplálékok bevezetésének késleltetése nem hogy megelőző hatású, hanem éppen ellenkezőleg: növelheti a táplálékallergiák kialakulását.

TIPP Receptek lisztérzékenyeknek és más speciális diétára szoruló betegeknek

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Felhasznált források: Budai Allergiaközpont - Dr. Polgár Marianne, gyermekgyógyász, gasztroenterológus; Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége