Néhány IBD-beteg állapotát ronthatják bizonyos élelmi rostok

szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító - WEBBeteg
megjelent:

Köztudott, hogy a szervezetünk egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek az élelmi rostok, vannak azonban olyan betegek, akiknek nem előnyös a fogyasztásuk.

A gyulladásos bélbetegségben szenvedők számára áttörést hozhat egy új, rostokkal kapcsolatos felfedezés. Kanadai kutatók felismerték ugyanis, hogy bizonyos élelmi rostok néhány betegnél gyulladást válthatnak ki, vagyis a tüneteik rosszabbodását okozhatják.

Jelenleg egy olyan székletteszt kifejlesztésén dolgoznak, amely a bélflóra összetétele alapján képes lesz megállapítani, hogy kik számára nem előnyös ezen rostok túlzott fogyasztása. Így a jövőben személyre szabott étkezési tanácsok segíthetik ezeknek a betegeknek a kezelését.

Hazánkban a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma közel 60 ezer fő, mintegy ötödük 18 éven aluli. A betegség egyre fiatalabb korban alakul ki, valamint évről évre több az újonnan diagnosztizált betegek száma. Mindezekért legfőképpen az egészségtelen életmód okolható.

Az IBD rizikófaktorai

Az IBD a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást (colitis ulcerosa) foglalja magában. Ezen betegségek kialakulásának pontos oka ismeretlen, azonban számos tanulmány azonosított rizikófaktorként bizonyos környezeti tényezőket. Az IBD kialakulására a genetikai háttéren kívül hatással lehet az étrend, a dohányzás, egyes fertőzések, antibiotikumok, stressz, sőt még a születés módja (természetes vagy császármetszés), illetve hogy a csecsemőkori táplálás szoptatással, illetve tápszerrel történt-e. Mindezek a kockázati tényezők ismerten mikrobiális zavarokat okozhatnak, ami egyértelműen arra utal, hogy az emésztőrendszer baktériumflórája kritikus szerepet játszik a gyulladásos bélbetegségek kialakulásában.

Az IBD tünetei és veszélyei

Az IBD főbb tünetei a görcsös hasi fájdalom, gyakori hasmenés akár véres széklettel, hányinger, hányás és következményesen fogyás. Egyéb szervi tünetek is megjelenhetnek, úgymint afták a szájban, bőrelváltozások, szemgyulladások, folyamatos hőemelkedés, illetve eltolódott nemi érés (késői pubertás). Megemlítendő, hogy a gyulladásos bélbetegségek hosszú távon, megfelelő kezelés nélkül növelhetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Az IBD nem gyógyítható, de tünetmentesség elérhető

Habár a tudomány fejlődésének köszönhetően többféle gyógyszer áll rendelkezésre mind a gyulladásos rohamok, mind a tünetmentes szakaszok idejére, jelenleg ezek a betegségek nem gyógyíthatók. Mindezért különösen kulcsfontosságú a betegek tünetmentességének elősegítése.

De mi a helyzet a rostokkal?

A rostok kizárólag növényekben megtalálható összetett szénhidrátok. A vízben oldhatatlan rostok nagyrészt változatlan formában távoznak a szervezetből, míg a vízoldékonyak sűrű, zselés anyaggá alakulva haladnak keresztül a vékonybélen. Az egészséges embereknél a rostoknak gyulladáscsökkentő és emésztést segítő hatásuk van, szerepük az emésztési folyamatok normál működésének megőrzésében nélkülözhetetlen és vitathatatlan.

Viszont például az articsókában, cikóriában, fokhagymában, banánban és spárgában található rostokat nehéz megemészteni abban az esetben, amikor bizonyos bélbaktériumok hiányoznak vagy felborul a közöttük levő egyensúly. Ezek az emésztetlen rostok a bélrendszerben gyulladást válthatnak ki, ezáltal a tünetek súlyosbodását okozhatják néhány gyulladásos bélbeteg esetében.

Ki szeretnénk deríteni, hogy a betegek 20–40%-a miért érzékeny, és hogy mások esetében miért előnyös hatású ezen rostok fogyasztása – nyilatkozták a kutatók. Figyelmeztettek továbbá, hogy az új étrendi ajánlások nem helyettesítik, csupán kiegészíthetik a gyógyszeres terápiát. Az említett rostforrások fogyasztásának kiiktatásával a betegek ugyanis megelőzhetik tüneteik fellángolását, illetve hamarabb tünetmentes szakaszba tudnak majd lépni.

A kutatás eredménye nagyon biztató, és remélhetőleg lehetőséget ad ennek a nagy számú betegcsoportnak egy jobb életminőség elérésére.

Tovább

WEBBeteg logó

Szerző: WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító

Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tamássy Klára

Dr. Tamássy Klára

Gasztroenterológus, Belgyógyász

Budapest