FODMAP diéta - Kinek lehet hasznos, és kinek nem ajánlott?

Irinyi-Barta Tünde
szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember - WEBBeteg
megjelent:

A 2000-es évek elején ausztrál orvos kutatók kifejlesztettek egy olyan étrendet, amely a vizsgálatok alapján hatékonyan és bizonyítottan képes csökkenteni egyes emésztőrendszeri megbetegedések kellemetlen tüneteit.

Ezt a diétát elsősorban irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeknek állították össze. Az étrend alapja az, hogy a betegeknek kerülniük kell a rosszul felszívódó, rövid láncú szénhidrátokat tartalmazó élelmiszereket. Ezen szénhidrátok angol nevének rövidítéséből adódik a FODMAP mozaikszó: Fermentálható Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliolok, vagyis cukoralkoholok. Azok az élelmiszerek, amelyek ezeket a szénhidrátok magasabb koncentrációban tartalmazzák, általánosságban véve nem egészségtelenek, de IBS-ben szenvedő betegek panaszait fokozhatják.

Mely szénhidrátok tartoznak a FODMAP-csoportba és miért problémásak ezek IBS-ben?

FODMAP-csoportba sorolhatóak az alábbi szénhidrátok: fruktóz (gyümölcscukor), laktóz (tejcukor), galaktánok, fruktánok, cukoralkoholok (pl. xilitol, maltitol, mannitol, szorbitol). Közös tulajdonságaik, hogy kisméretű, ozmotikusan aktív molekulák, a vékonybélben nem, vagy csak rosszul szívódnak fel. Tovább haladva a bélrendszerben vizet kötnek meg, és a vastagbélbe érve az ott élő baktériumok táplálékául szolgálnak, miközben azok fokozott gázképződés mellett megerjesztik/fermentálják ezeket a szénhidrátokat. Ennek a folyamatnak a következményeként számos emésztési probléma jelentkezik. Az IBS tünetei közé tartozik a gázok miatti puffadás, a belek felfúvódása, erős görcsös fájdalmak, híg, vizes, nyálkás hasmenés, vagy székrekedés.

A diéta elkezdése

Ha már korábban diagnosztizált, krónikus, a gyomor- és bélrendszert érintő megbetegedésben szenved, akkor a kezelő orvosa ajánlhatja az alacsony FODMAP-tartalmú étrend elkezdését. Ennek során első lépésként az összes magas FODMAP-tartalmú étel (egyes gabonafélék, tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek) fogyasztását mérsékelni vagy kerülni kell, amennyire lehetséges. Az első napokban már lehet tapasztalni a diéta jótékony hatását. Legfeljebb 6 hét múlva fokozatosan, egyszerre csak egy-egy magas FODMAP-tartalmú ételt visszavezetve lehet bővíteni az étrendet, miközben 3-3 napig megfigyeli, hogyan reagál a szervezete, melyik étel elfogyasztása után tapasztalja a kellemetlen tünetek ismételt megjelenését.

A FODMAP diéta nem egy rövid ideig tartó kúra, hanem a cél egy olyan étrend összeállítása, amely kellően változatos, minden makro- és mikrotápanyagból elegendő mennyiséget tartalmaz, mellette pedig a fájdalmas panaszok megszűnnek. A vitamin-, ásványi anyag- és rostpótlásra kifejezetten figyelni kell. Az egyénre szabott, minden szükséges tápanyagot tartalmazó diéta kialakításában és követésében dietetikus szakember segítsége ajánlott. A FODMAP diéta hatákonysága egyénileg eltérő, ami nem okoz gondot az egyik betegnek, az lehet, hogy egy másiknak panaszokat okozhat, ezért fontos saját magunknak kitapasztalni, mit lehet fogyasztani. Számos publikáció, segédanyag, receptes könyv, letölthető applikáció elérhető már a témában.

Magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek

Az alábbi példa élelmiszerekben nagyobb mennyiségben találhatóak meg a rosszul felszívódó rövid szénláncú szénhidrátok, vagyis a FODMAP-ok, ezért ezeket kerülni ajánlott:

  • Gabonafélék: búza, árpa, rozs, ezek lisztjeiből előállított kenyérfélék, pékáruk, gabonapelyhek, tésztafélék, sütemények
  • Tejtermékek: tehéntej, kecsketej, juhtej, ezekből készült sajtok, tejföl, túró, joghurt, tejszín, tejpor, fagylaltkészítmények, tejsavófehérje-koncentrátum
  • Zöldségek: vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, káposzta, kukorica, karfiol, spárga, cékla, gomba
  • Gyümölcsök: alma, szilva, cseresznye, meggy, őszibarack, sárgabarack, körte, görögdinnye, szeder, füge, datolya, aszalványok, gyümölcskonzervek, lekvárok
  • Hüvelyesek: lencse, bab, zöldbab, szója, zöldborsó, csicseriborsó
  • Diófélék, olajos magvak: pisztácia, kesudió, mandula, törökmogyoró
  • Édesítőszerek: méz, fruktóz, xilit, mannitol, maltitol, szorbitol, kukoricaszirup
  • Italok: gyümölcslevek, kukoricaszirupot tartalmazó üdítőitalok, sör, bor

Alacsony FODMAP-tartalmú élelmiszerek, amelyeket lehet fogyasztani:

  • Húsok, halak, tojás
  • Zsírok, olajok
  • Gabonafélék: rizs, puffasztott rizs, zab, zabpehely, kukoricapehely, kukoricadara, gluténmentes pékáruk, tésztafélék, kenyerek, köles, quinoa, cirok
  • Laktózmentes tejtermékek, kefir, zabtej, camambert (Tipp: laktázenzim-tartalmú készítményekkel a hagyományos tejtermékek is fogyaszthatóvá válhatnak)
  • Zöldségek: uborka, paradicsom, burgonya, sárgarépa, fehérrépa, saláta, spenót, sütőtök, cukkini
  • Gyümölcsök: szőlő, eper, málna, áfonya, banán, narancs, grapefruit, kivi, mandarin, lime, sárgadinnye, ananász, kókusz
  • Diófélék, olajos magvak: amerikai mogyoró, dió, szezámmag, fenyőmag, tökmag, napraforgómag
  • Édesítő anyagok: sztívia, eritrit, juharszirup, mesterséges édesítőszerek
  • Fűszerek nagyrésze, só
  • Italok: tea, kávé

Kiknek ajánlott a FODMAP diéta?

Számos kutatás támasztotta alá az alacsony-FODMAP-tartalmú étrend hatásosságát, és IBS-ben szenvedő betegek nagy részénél fokozott állapotjavulás mutatkozik. Gyulladásos bélbetegséggel, vastagbélgyulladással küzdő betegek étrendi kezelésére vonatkozóan még további orvosi kutatások szükségesek.

Kiknek nem ajánlott?

Ez az étrend nem egy újabb hangzatos divatdiéta, hanem bizonyos betegségek tüneteinek enyhítésére szolgál. Egészséges embereknek általában nem okoznak gondot a magas FODMAP-tartalmú ételek, ezért nincs okuk ezt a diétát követni. Indokolatlanul tartott FODMAP diéta következtében a szervezet nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz, vitaminhoz, nyomelemhez, és csökkenhet a rostbevitel is, ami további emésztési panaszokat okozhat.

Amennyiben hasi fájdalmai vannak, puffadással és görcsökkel küzd, forduljon orvosához, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat és felállítja a pontos diagnózist és személyre szabott kezelésben részesülhet. Egyéb ételintolerancia, ételallergia, lisztérzékenység is okozhat hasi panaszokat, de ezekben az esetekben másféle speciális étrend összeállítására van szükség.

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Cikkajánló

Az irritábilis bél szindróma és tünetei

Dr. Zsuga Judit, Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Irritábilis bél szindróma
Ötből egy felnőttnek irritábilis bél szindrómája (IBS) van, így ez a kórkép az egyik leggyakoribb betegségnek számít. Mik lehetnek a tünetek?
Az epekő kialakulása
Az epekő kialakulása

Mi vezethet hozzá, hogyan kezelhető?

Visszér és sport
Visszér és sport

Hogyan hatnak a különféle sportok lábainkra?

WEBBeteg öszeállítás - Dr. Kónya Judit, családorvos és Dr. Hidvégi Edit, gyermektüdőgyógyász
WEBBeteg - Cs. K., fordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.