Fejfájás és a stressz

A stressz a nyak- és rágóizmok megfeszülésével jár, aminek gyakran fejfájás a következménye. Milyen típusú fejfájás jelentkezhet stressz hatására, és mit lehet ellene tenni?

Több mint 200-féle különböző fejfájástípus ismert, melyek közül a tenziós fejfájás, a migrén és a cluster fejfájás a legyakoribb. Ez a három úgynevezett elsődleges (primer) fejfájás, ami azt jelenti, hogy hátterükben nem áll más betegség. Az okuk nem teljesen ismert, genetikai hajlam mellett különböző triggerfaktorok játszanak szerepet jelentkezésükben. Az első kettő teszi ki a fejfájásos esetek 90%-át. A tenziós fejfájás, mely feszítő, nyomó, szorító jellegű fájdalommal jár, gyakoribb a migrénnél.

Az említett triggerfaktorok egyike lehet a stressz, elsősorban a tenziós fejfájás és a migrén esetében.

Az éjszakai fejfájás hátterében is állhat a stressz. Az éjszaka jelentkező fejfájás lehet a migrén egyik típusa is, ugyanakkor lehet szekunder fejfájás is, ami mögött más ok, esetleg súlyos betegség (pl. dehidratáltság, alvási apnoe, agyi artériákat érintő gyulladás, stroke, agydaganat, mellékvesevelő-daganat) is állhat.

Hogyan vezethet a stressz fejfájáshoz?

Stressz hatására a szervezet stresszhormonokat választ el, amelyek riadókészültségben tartják a szervezetet felkészítve a menekülésre vagy a "harcra": adrenalint, noradrenalint és kortizolt. Ezen hormonok növelik a pulzusszámot és a vérnyomást, hatásukra – elsősorban a fej, a nyak és a vállak területén lévő – izmok megfeszülnek. Mindezek pedig együttesen járulnak hozzá a fejfájás kialakulásához.

Ha a stressz tartósan fennáll, annak következtében egy sor egyéb olyan változás játszódik le a szervezetben, amely ugyancsak hozzájárul a fejfájás jelentkezéséhez, illetve súlyosbodásához:

• a megfeszülő izmok nyomást gyakorolnak az idegekre és a vérerekre
• alvászavarok lépnek fel, alváshiánnyal társulva: ha az agy nem tudja kipihenni magát, annak egyik következménye fejfájás is lehet
• a negatív pszichés hatások felerősítik a fájdalmat, csökkentik a fájdalomküszöböt
• közvetetten a viselkedésben is változások állhatnak be, pl. több koffein- és alkoholfogyasztás, rendszertelen étkezések, túl sok édesség fogyasztása, és kevés mozgás, rendszeres folyadékpótlás elmulasztása, túlzott mértékű, akár éjszakába nyúló okostelefonozás, internetfüggőség.
• éjszakai fogcsikorgatás: a két fogsor nagy erővel történő összeszorítása is a stressz egyik következménye, ami miatt a fogzománc lekophat, állkapcsi diszfunkció alakulhat ki, az érintettek reggel fejfájásra, állkapocstáji fájdalomra ébredhetnek.

Mit tehet a stressz kiváltotta fejfájás ellen?

A stressz indukálta fejfájás ellen léteznek hatékony stratégiák. Az alábbi módszerek együttes alkalmazása a legeredményesebb:

• A megfelelő mennyiségű, pihentető alvás az alap: ez elengedhetetlen a regenerációhoz és hogy meg tudjunk birkózni a stresszhelyzetekkel. Napi 7-8 óra alvásra szükségünk van ahhoz, hogy a fájdalomküszöbünk ne csökkenjen.
• Szervezze meg a napját! Ha az segítség az Ön számára, készíthet listát is. A fontos feladatokat arra a napszakra próbálja meg időzíteni, amikor a legkoncentráltabb és legfrissebb, ez egyénenként eltérő. Ugyanakkor legyen rugalmas, ha valami nem fér bele a napjába, vagy nem sikerült teljesítenie, ne ostorozza magát miatta! Ne vállalja túl magát! Tartson a nap folyamán rendszeresen pihenőket. Lehetőség szerint csökkentse a képernyők előtt töltött időt!
• Tanuljon meg nemet mondani és húzzon határokat!
• Sajátítson el és alkalmazzon relaxációs technikákat! Sokat segíthet a progresszív izomlazítás, a légzőgyakorlatok, a mindfulness és az autogén tréning vagy a meditáció és a jóga.
• Sportoljon rendszeresen, az állóképességet javító mozgásformák, mint a futás, úszás, kerékpározás, túrázás, különösen előnyösek. A rendszeres edzés csökkenti a kortizolszintet is.
• Ügyeljen a rendszeres folyadékpótlásra, egészséges embereknek naponta 1,5 liter folyadékot kell meginniuk, fizikai aktivitás és hőség mellett ennél többet.
• Táplálkozzon egészségesen! Kerülje az édességeket és a zsíros ételeket, valamint az alkoholt!

A fájdalomcsillapítók akut esetben enyhülést hozhatnak, segíthetnek az acetilszalicilsav, az ibuprofen vagy a paracetamol hatóanyagú készítmények, migrénben még a diclofenak is. Azonban legyen óvatos! Havi 10 alkalomnál többször ne vegyen be fájdalomcsillapítót, kivéve, ha orvosa másként javasolja! Sose lépje túl a betegtájékoztatóban ajánlott dózist! Ellenkező esetben a fájdalomcsillapító túlzott használata is okozhat fejfájást, függőséget és sok egyéb mellékhatást! Gyakran jelentkező és/vagy erős fejfájás esetén mindenképpen forduljon orvoshoz, hogy a háttérben álló okokat feltárják és megfelelő kezelésben részesülhessen!

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Kopfschmerzen durch Stress? (Knappschaft), Wie sich Stress im Kopf bemerkbar macht (t-online), Kopfschmerzen durch Stress (mhplus), Kopfschmerzen durch stress? Einen gang zurückschalten! (Kopfschmerzen)