A mozgáshiány elősegíti a fejfájást, ám a mozgás sem mindig kedvező

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Jóna Angelika frissítve:

Bár a megerőltető fizikai tevékenységek a migrén esetében rohamot provokálhatnak, a rendszeres és egyenletes fizikai aktivitás minden fejfájástípus esetén kedvező hatású, a leggyakoribb tenziós fejfájás és a súlyos migrén esetén is.

Kutatások szerint a fizikai aktivitás rendkívül összetett összefüggésben áll a fejfájásokkal, ugyanakkor a fizikai inaktivitás (a WHO által ajánlott mozgásmennyiség nem teljesítése) minden fejfájástípus és minden nem esetén egyértelműen növeli a fejfájások előfordulásának gyakoriságát. Akik életvitelére fizikai inaktivitás jellemző (ülőmunkát végeznek, nem végeznek szabadidős sporttevékenységet) sokkal hajlamosabbak a rendszeres fejfájásra, a gyakori fejfájós epizódokra.

A sport nem mindig kedvező, de a mozgáshiány minden esetben ront

A fejfájással élők gyakran hajlamosak arra, hogy az ajánlottnál kevesebbet mozogjanak. Ennek hátterében valószínűleg személyes tapasztalatok is állnak, ugyanis a testmozgás nem minden esetben van rájuk kedvező hatással, így előfordulhat, hogy épp a fizikai aktivitás hatására következik be egy újabb epizód.

A témában született kutatások szerint a mozgásforma és annak intenzitása valóban különböző módon hat a különböző fejfájástípusok esetén, sőt a nőkre és a férfiakra is.

A legkedvezőbb az összefüggés a szabadidős sportokat, mozgásformákat rendszeresen, a minimálisan ajánlottnál magasabb szinten végzők körében volt, esetükben a migrénes és a tenziós fejfájás is ritkábban következett be. A minimálisan ajánlott szintet teljesítők körében ugyancsak alacsonyabb volt a fejfájások száma a tenziós fejfájásban érintettek körében, ám ez a kedvező hatás nem érvényesült a migréneseknél. Az alacsony aktivitási szintű betegeknél mindkét fejfájástípus esetén gyakoribbak voltak a fejfájásepizódok.

A tetmozgás hatása a tenziós fejfájásra

Egy 68 000 felnőtt részvételével végzett norvég kutatás során azt tapasztalták, hogy azoknál, akik sosem végeztek testedzést, 14 százalékkal nagyobb eséllyel jelentkezett rendszeres fejfájás, mint aktív társaiknál. A dolog megfordítva is igaz, azok, akik bármilyen jellegű rendszeres fejfájástól szenvedtek, sokkal hajlamosabbak voltak a fizikai inaktivitásra.

A tanulmány szerint a testmozgás hiánya, komoly rizikófaktor lehet a tenziós fejfájás kialakulásában, illetve a szakemberek szerint, a rendszeres testgyakorlatok jelenthetik a gyógyulás esélyét a fejfájásban szenvedőknek. Jelenleg még nem ismert, hogy milyen típusú mozgásformák a legjobbak a rendszeres fejfájás megelőzésére, kezelésére, ám az biztosnak tűnik, hogy míg a migrénes fejfájást az erőteljes mozgás tovább rontja, a tenziós fejfájáson ez a mozgástípus is javíthat.

Migrén és fizikai aktivitás

A migrénben szenvedők tudják, hogy a hirtelen elkezdett megerőltető testmozgás (legyen az sport, nehéz fizikai munka, vagy akár szex) kiválthat migrénes rohamokat. Kutatások is alátámasztják, hogy az intenzív, megerőltető tevékenységek (szemben a mérsékelt testmozgással) növelik a migrénes rohamok esélyét, elsősorban nőknél.

Mindez azonban nem vonatkozik a rendszeresen végzett, nem túl megerőltető sportokra, ez ugyanis kutatások szerint megelőző hatással van a migrén gyakoriságára. A fizikai inaktivitás ugyanis gyakoribbá teszi a migrénes epizódok előfordulását, míg az edzettség és a rendszeres aktivitás képes csökkenteni azt.

Egy kutatócsoport magyarázata szerint a sportolás migrénmegelőzési mechanizmusának a kulcsa a testmozgás által fokozottan termelődő endorfin, endokannabinoid és neurotrofikus faktor-szintek, a stresszhormonszintek csökkenése. Ezek megemelik a migrénes betegekben azt a küszöböt, ami fölött már migrén következik be. „Mivel a migrén a stresszfeldolgozás agyi zavara, az alacsonyabb stresszhormonszint befolyásolja az egyéni fájdalomküszöböt” - magyarázta a Kieli Egyetemi Klinika egyik kutatója.

Az még kérdéses, hogy milyen gyakoriság és intenzitás ajánlott a betegeknek, így egyelőre nem léteznek speciális edzéstervek a migrénben szenvedők számára. Általános esetben a WHO heti 150-300 perc nem megerőltető aerob mozgást javasol felnőtteknek.

Számításba kell venni az egyéni jellemzőket is. „A sport segít, de csak addig, amíg segít leépíteni a stresszt. Ha maga az edzés generálja a stresszt, akkor a módszer természetesen nem működik.

Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító, Lektorálta: Dr. Jóna Angelika
Források: International Headache Society; The Journal of Headache and Pain; ReutersHealth; Netdoktor.de

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Oxygen Medical - Dr. Nagy Ildikó, neurológus
WEBBeteg - Magyar Fejfájás Társaság
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest