Segíthet-e a D-vitamin-pótlás hosszú COVID-ban?

A hosszú vagy long COVID-ban szenvedő betegeknél - ahol az eredeti koronavírus-fertőzés hatása több mint 12 hétig tart - alacsonyabb volt a D-vitamin szintje egy retrospektív tanulmány szerint, mint más, COVID-on átesett betegeknél.

A hosszú COVID-ban szenvedő betegek esetében a legalacsonyabb D-vitamin-szintet pedig az agyködtől (brain fog) szenvedőknél mérték.

Ezeket az eredményeket Dr. Luigi di Filippo és munkatársai a közelmúltban mutatták be az Európai Endokrinológiai Kongresszuson (ECE) Isztambulban, és egyúttal a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism folyóiratban is publikálták. Kutatásuk egy homogén populáción végzett, a hosszú COVID többféle tünetét is figyelő kontrollált vizsgálat volt, melynél a szokásos vizsgálatokhoz képest hosszabb utánkövetést (3-6 hó) is alkalmaztak.

Adataik alapján felmerülhet a kérdés, hogy vajon a D-vitamin pótlása segíthet-e a long COVID-ban szenvedők tünetein? Illetve, hogy érdemes-e ellenőrizni a D-vitamin-szintet a hosszú COVID-tól szenvedőknél? A válaszuk az alábbiak alapján igen.

„Adataink azt sugallják, hogy a koronavírusos betegek D-vitamin-szintjét főleg a kórházi elbocsátás után érdemes vizsgálni" – írják a milánói San Raffaele Kórház kutatói." A D-vitamin-pótlás szerepét a COVID-19 következményeinek megelőzésében pedig randomizált kontrollált kutatásokban kell vizsgálni” – sürgetik.

„Tanulmányunk erősen ellenőrzött jellege segít jobban megérteni a D-vitamin-hiány szerepét a hosszú COVID-ban, és megállapítani azt is, hogy valószínűleg kapcsolat van a D-vitamin-hiány és a hosszú COVID között" – jelentette ki Andrea Giustina vezető szerző az Európai Endokrinológiai Kongresszus egy sajtóközleményében.

Tanulmányuk azt is kimutatta, hogy az alacsony D-vitamin-szinttel rendelkező koronavírusos betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki hosszú COVID. Sajnos az még nem ismert, hogy a D-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítők vajon javíthatják-e a tüneteket, vagy egyáltalán csökkenthetik-e ezt a kockázatot. Viszont Giustina és munkatársai intervenciós, randomizált kontrollált vizsgálatainak adatai arra utalnak, hogy a D-vitamin-pótlás egy lehetséges megelőző stratégiát jelenthet a koronavírus következményeinek csökkentésében.

Ésszerű tehát a D-vitamin-szint tesztelése, és fontolja meg a D-vitamin-pótlást is!

Dr. Amiel Dror PhD – aki egy hasonló tanulmányt vezetett – szintén megerősítette, hogy kutatásaik alapján a D-vitamin-hiányban szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyos koronavírus-fertőzés. „Az újabb tanulmány újszerűsége és jelentősége azonban abban rejlik, hogy bővíti a D-vitamin és a COVID-19 közötti kölcsönhatás ok-okozati összefüggéseiről szerzett ismereteinket, túlmutatva a betegség akut fázisán” – mondta Dror, az izraeli safedi Bar-Ilan Egyetem Azrieli Orvostudományi Karának munkatársa a Medscape Medical News-nak.

„Feltűnő látni, hogy a D-vitamin szintje továbbra is befolyásolja a betegek egészségét még a kezdeti fertőzésből való felépülés után is" – jegyezte meg. „A további randomizált kontrollált vizsgálatok pedig lehetővé tennék számunkra annak eldöntését is, hogy a D-vitamin-kiegészítés mennyire hatékonyan csökkenti a hosszú COVID kockázatát vagy súlyosságát" – tette hozzá.

„Tekintettel a D-vitamin biztonságosságára és széles körű egészségügyi előnyeire, ésszerű lehet a D-vitamin szintjének vizsgálata koronavírussal fertőzött betegeknél. Ha a D-vitamin szintjét alacsonynak találják, akkor pedig érdemes lehet ennek a pótlása. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt orvosi felügyelet mellett kell megtenni, és további vizsgálatokra is szükség van a D-vitamin-pótlás optimális időzítésének és pontos adagjának meghatározásához” – mondta Dror.

Alacsony D-vitamin-szint és a hosszú-COVID kockázata

A hosszú COVID egy olyan, jelenleg is vizsgált szindróma, amely a koronavírussal megfertőződöttek kb. 50-70%-át érinti.

Az alacsony D-vitamin-szint összefüggésbe hozható a gépi lélegeztetés szükségességének megnövekedett valószínűségével, és a COVID-19 miatt kórházba került betegek rosszabb túlélésével is, de a long COVID alacsony D-vitamin-szinttel kapcsolatos kockázata eddig nem volt ismert.

Az olasz kutatók olyan 18 éves és idősebb felnőttek adatait elemezték, akiket a San Raffaele Kórházban igazolt COVID-19-diagnózissal ápoltak az első pandémiahullám idején, és 2020 márciusa és májusa között engedtek haza, majd 6 hónappal később is megvizsgálták őket.

A kutatók 50 hosszú COVID-ban szenvedő beteget azonosítottak a 6 hónapos utánkövetés során, és összehasonlították őket 50 olyan beteggel, aki akkoriban nem szenvedtek a hosszú COVID-ban, életkor, nem, kísérőbetegségek, nem invazív gépi lélegeztetés szükségessége alapján.

A betegek átlagéletkora 61 év volt (51-73 év), 56%-uk férfi, 28%-uk pedig lélegeztetőgépre is szorult a COVID-19 miatti kórházi kezelés alatt.

A hosszú COVID-ban szenvedő betegeknél a 6 hónapos utánkövetés során a leggyakoribb tapasztalt tünetek a következők voltak: asthenia (gyengeség, a betegek 38%-a tapasztalta), dysgeusia (rossz szájíz, 34%), nehézlégzés (légszomj, 34%) és anosmia (szaglásvesztés, 24%).

A legtöbb tünet a szív- és légzőrendszerrel (42%), a jó közérzettel (42%) vagy az érzékszervekkel (36%) volt kapcsolatban. Kevesebb betegnél jelentkeztek neurokognitív károsodással kapcsolatos tünetek (mint fejfájás vagy agyköd, 14%), vagy fül-orr-gégészeti (12%), illetve a gyomor-bélrendszert érintő (4%) panaszok.

A később hosszú COVID-ban szenvedő betegek D-vitamin-szintje a kórházi felvételkor alacsonyabb volt, mint a később hosszú COVID-ban nem szenvedő betegeké, miközben az aktuális (utánkövetés végén mért) D-vitamin-hiány-szint mindkét csoportban hasonló lett.

A kórházi felvételkor alacsony D-vitamin-szinttel rendelkező betegek kétharmada a 6 hónapos utánkövetés során is alacsony D-vitamin-szintet mutatott.

A D-vitamin-szintje szignifikánsan alacsonyabb volt azoknál a betegeknél, akiknél neurokognitív tünetek jelentkeztek az utánkövetéskor, mint az ilyen tünetekkel nem rendelkező betegeknél.

Azon betegek közül, akiknek D-vitamin-hiányuk (< 20 ng/ml) volt a kórházi felvételkor, az utánkövetés során a hosszú COVID-ban szenvedők esetén alacsonyabb volt a mért D-vitamin-szint, mint azoknál, akiknél nem alakult ki hosszú COVID.

Az elemzések szerint az alacsonyabb D-vitamin-szint volt az egyetlen olyan változó az utánkövetéskor, amely szignifikánsan összefüggésbe hozható volt a hosszú COVID-dal.

Az eredmények „kifejezetten megerősítik a D-vitamin-szint vizsgálatának klinikai hasznosságát, amely így egy olyan lehetséges módosítható patofiziológiai tényezőként azonosítható, amely e világszerte kialakuló kritikus egészségügyi probléma hátterében állhat” – állapították meg a kutatók.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Could Vitamin D Supplementation Help in Long COVID? (Medscape)