Gének hajlamosítanak az agyhártyagyulladásra
megjelent:
Új védőoltások kifejlesztése várható agyhártyagyulladásra hajlamosító gének azonosításától. Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezése szerint, egyes gének megléte esetén, könnyebb agyhártyagyulladásban megbetegedni - a felfedezéséről a Nature Genetics című genetikai szaklapban számolt be.
Az agyhártyagyulladásra hajlamosító géneket azonosították. A felfedezés révén, amelyről a Nature Genetics című genetikai szaklap számolt be, új oltóanyagok fejleszthetők ki.
Tudta? |
| Néhány alapbetegség (nyílt koponysérülés, immunhiány, leromlott állapotú beteg kórházi fertőzése) esetén nagyobb az agyhártyagyulladás veszélye, ilyenkor a kórokozók is mások lehetnek, mint eredetileg egészséges személy betegségében. |
A meningitis az agyburkok, azaz az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedése.
A fertőzést vírusok és baktériumok okozzák, ám míg az előbbiek általában ártalmatlan, rövid lefolyású betegséget idéznek elő, utóbbiak sokkal súlyosabb lefolyású, az esetek 14 százalékában halállal végződő folyamat okozói.
A tudósok már korábban is feltételezték, hogy egyes emberek génmintázatuk okán könnyebben betegednek meg, mint mások, ám mivel a kutatást kisszámú betegcsoport bevonásával végezték, nem sikerült egyértelműen bizonyítani az összefüggéseket.
Az agyhártyagyulladás |
| A fertőződés leggyakrabban úgy jön létre, hogy a baktériumok a légutakban megtelepednek, ott gyulladást keltenek, a gyulladt nyálkahártyán keresztül a véráramba, majd az agyvízbe kerülnek, ahol a betegséghez vezető összetett történéseket indítanak be. Az agyhártyagyulladás tünetei |
Az immunrendszer tehetetlen
A nemzetközi kutatócsoport az egyik legveszélyesebb kórokozóval, a Neisseria meningitidis nevű baktérium által kiváltott agyhártyagyulladással foglalkozott. A vizsgálat során 1400 bakteriális meningitisen átesett beteg DNS-ét hasonlították össze, 6000 egészséges egyén génmintázatával.
Első lépésként a kutatók, 475 agyhártyagyulladásos brit beteg teljes genetikai kódját térképezték fel, valamint 4700 egészséges személyét. Vizsgálataik során sikerült egyértelmű eltérést kimutatniuk, az immunválaszért felelős gének kis csoportja között. A tanulmány következő fázisában két másik európai populáció képviselőit is bevonták a vizsgálatba, ugyanilyen eredménnyel.
Az adott gének a H-faktornak nevezett fehérje, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb proteinek kódolásáért felelősek. Amennyiben e gének sérülnek, a meningitist kiváltó kórokozó rákapcsolódik a proteinekre, s ezáltal meggátolja, hogy az immunrendszer felismerje a baktériumot, s harcba szálljon vele.
Mint Michael Levin, az Imperial College London professzora, a tanulmány szerzője rámutat, a felfedezés révén a meningitis B ellen fejleszthető ki oltóanyag, amely az agyhártyagyulladásos esetek többségét okozza Nagy-Britanniában. (Jelenleg már létezik hatékony oltóanyag a meningitis C kórokozója ellen.)
"Úgy tűnik, hogy a H-faktorban megmutatkozó genetikai különbségek felelősek azért, hogy valakinek a szervezete fogékony-e a meningitisre, vagy ellenálló a betegséggel szemben" - magyarázta Michael Levin, hozzátéve, hogy a kutatócsoport eredményei egyrészt az egész népesség számára hatékony oltóanyag előállítását teszik lehetővé, másrészt az agyhártyagyulladásban szenvedő betegek hatékonyabb kezelése várható tőle.
(MTI)
