A fogcsikorgatás (bruxizmus) jelei, okai és kezelése
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:
Az akaratlan fogcsikorgatás hátterében az áll, hogy az állkapcsok reflexesen próbálják megtalálni megfelelő érintkezéssel a nyugalmas helyzetet. Ha ez kiegyensúlyozatlan érintkezése miatt nem tud megvalósulni, az fogcsikorgatásként jelentkezhet.
A rágóizmok nagy erővel képesek összeszorítani az alsó állkapcsot és a felső állcsontot, ezáltal az alsó és felső fogsort. A rágófogak felületére négyzetcentiméterenként akár 40 kg-os nyomás is nehezedhet. Ha az ilyen erő nem tudatos irányítással működik, illetve nem rágás céljából lép fel, akkor beszélünk fogcsikorgatásról, vagy a fogak összeszorításáról. Ilyenkor jelentősen nagyobb erő hat a fogakra, mint rágás közben.
A fogcsikorgatás többnyire éjszaka jelentkezik, így sokan nem is tudnak róla. Az esetek egy részében a fogcsikorgatók partnere fedezi fel a bruxizmust, mivel ők ébrednek fel a fogcsikorgatás keltette hangos zajra. Más esetben fogászati problémák, a fogak károsodása jelezheti a bajt az éjszakai forcsikorgatóknak. A probléma hazánkban is sokakat érint, gyerekeknél és fiataloknál gyakrabban fordul elő.
A fogcsikorgatás okai
A stressz, a lelki megterhelés, a belső feszültéség mellett a fogak és az állkapocs hibás állása lehet az éjszakai fogcsikorgatás hátterében a fő ok. Gyakori probléma az ún. pókharapás vagy rendellenesen álló bölcsességfogak esetén. A rossz felületű, túl magas tömések, inlay-k, hidak, koronák és a protézis is okozhat zavarokat, vagy felerősítheti a már meglévő problémákat. Az állkapcsok éjszaka próbálnak zárni, és mivel ez nem sikerül, előre-hátra, vagy oldalirányba történő mozgással próbálja öntudatlanul elérni az ideális pozíciót.
Ha fennáll a krónikus fogcsikorgatás gyanúja, mindig alaposan meg kell vizsgálni a fogak helyzetét, a harapást, a töméseket és az esetleges fogpótlásokat, hogy ezek betöltik-e szerepüket, és együtt megfelelően működnek-e. Ha a fogak esetleg hibásan érintkeznek, rosszul mozog az állkapocs vagy az állkapocsízület funkciózavara áll fenn, azt funkcióanalízissel derítik ki, de egy egyszerű fogászati röntgen is nagyon sok információt nyújt a fogorvos számára.
A fogcsikorgatás következményei
A fogakra nehezedő tartós nyomás, a szorítás, a folytonos csikorgatás számos struktúrát érint: az állkapocsízületet, a fogakat, a fogínyt, a rágóizmokat és akár néhány csigolyát is.
Az állandó igénybevétel következtében előbb a fogak pereme károsodik, töredezik, a rágófelületek és a fogak elveszítik kontúrjukat, csiszolódnak. A káros folyamatok addig folytatódhatnak, míg végül már csak a foggyökér marad meg, ez azonban nagyon ritkán, extrém esetben fordulhat elő. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a fogak állása, helyzete megváltozik, és egyes fogak ki is lazulhatnak.
Az állkapocsízület közepén található egy elmozdulni képes porc. Ez a porcréteg a hibás működés miatt túl gyorsan elhasználódik, elkopik. Ennek következtében az ízület recsegő, pattogó, súrlódó vagy kattogó hangot ad, mozgása korlátozódik, és ez fájdalommal is járhat. Sőt, az állkapocs kiakadásához is vezethet, ami azt jelenti, hogy a szájat se kinyitni, se bezárni nem tudja a páciens.
A fogcsikorgatás nemcsak az állkapocsízületekre, hanem azok környékére is hatással van. Először megfeszülnek, majd megkeményednek a rágóizmok, aztán a nyak és torok izmai következnek. Az izmok rendellenes terhelése miatt migrénes fejfájás, krónikus fülzúgás (tinnitus), továbbá alvászavar, nyaki fájdalom is lehet a fogcsikorgatás következménye.
Mit tehetünk a fogcsikorgatás ellen és következményeinek megelőzése érdekében?
Fogászati kezelések
Annak érdekében, hogy a csikorgatás ne tegyen kárt a fogakban, a páciensek egy vékony műanyagból készült sínt kapnak. Többnyire ezt éjszaka kell fogsorukra helyezve viselniük, de súlyosabb panaszok esetén nappal is hordaniuk kell.
A sín hatásosan védi a fogakat a rájuk nehezedő nyomástól, és súrlódási erőtől. A sín az alsó és felső fogsor egymáshoz viszonyított helyzetét is megváltoztatja, és gondoskodik róla, hogy az ízület ellazult állapotba kerüljön. Sajnos néha előfordulhat, hogy a fogcsikorgató személy nem tudja megszokni a sínt, vagy akár az erős műanyagot is szétharaphatja.
A fogcsikorgatás hátterében álló fogászati problémától függően szükség lehet fogszabályozásra, a bölcsességfogak eltávolítására, vagy a fogpótlások korrekciójára is.
Feszültségoldás
Noha a sín legtöbbször enyhíti a fogcsikorgatás következtében fellépő tüneteket, nem szűnteti meg a pszichés okokat, így a stresszt sem. Ennek kezelésére hasznosak a relaxációs gyakorlatok, mint például a Jacobson-féle progresszív izomlazítás, az autogén tréning, továbbá a masszázsok vagy az arc tornáztatása.
Hatásos lehet a viselkedésterápiás önkontrolltechnika is, mindenekelőtt akkor, ha a fogcsikorgatásnak nincs semmilyen kézzel fogható oka (pl. hibás tömés, stb.). Az érintetteknek nappal oda kell figyelniük arra, hogy hogyan tartják állkapcsukat és fogaikat, és hogy ellazult állapotban vannak-e rágóizmaik. Ideális esetben elérhető, hogy a felső és alsó fogsorban elhelyezkedő fogak csak lazán érintkezzenek, vagy minimális távolságban legyenek egymástól. Minél gyakrabban figyel oda erre és korrigálja, annál jobb eredményt érhet el.
Gyermekkorban érdemes átgondolni a feszültség és szorongás lehetséges kiváltó okait. Pszichológus segítségét is kérheti.
Ez is érdekelheti
WEBBeteg.hu
Szerző: Bak Marianna biológus szakfordító; Forrás: NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
