Ártanak-e fogainknak a cukorpótlók, édesítőszerek?
Mit érdemes tudnunk a cukrokról, a cukorpótlókról és az energiamentes édesítőszerekről fogazatunk egészségének szemszögéből?
Édesítésre különböző anyagokat, mint pl.: méz, nádcukor már az időszámításunk előtt is használtak elődeink. A szénhidrátokban gazdag étrend manapság nemcsak elhízással, cukorbetegséggel és más következményes betegségekkel jár, hanem fogaink egészségi állapotát is rontja. Gyakorlatilag manapság alig van olyan ember köztünk, akinek nincs fogszuvasodása, vagy tömött foga.
Miért és hogyan is ártanak fogainknak a szénhidrátok?
Minden alkalommal, amikor megiszunk egy cukros üdítőt vagy cukrot/csokit eszünk, az egy ragadós lepedéket alakít ki a fogainkon. A szénhidrátokat a szánkban élő mikroorganizmusok (Streptococcus mutans baktérium) bontják, melyek végterméke sav és bontó enzimek lesznek. Ezek együttes hatása fogja megbontani a zománcszerkezetet és vezet szuvasodáshoz. Segíthet a helyzeten, ha olajos étellel, sajttal vagy rágógumizással zárjuk az étkezést.
Miért nem játszódik le ugyanez a folyamat a cukorpótlókkal és az édesítőszerekkel?
Fogászati szempontból az ideális édesítőszer az, ami nem bomlik savvá a lepedékben, mint pl.: a xillit, a szorbit. Ezeket felveszik ugyan a baktériumok, de nem bontják tovább, így nem keletkezik végtermékként sav, ami bomlást okozna a zománc szerkezetében.
Az édesítésre használt anyagok csoportjai, és hatásaik a fogainkra
Az édestő anyagokat két csoportba sorolhatjuk: lehetnek energiát (kalóriát) tartalmazók és energiamentesek (kalóriamentesek).
Energiát tartalmazók
Ezek további két csoportra bonthatók:
- Cukrok (nem kímélik a fogakat): szőlőcukor, répacukor, gyümölcscukor stb. Legáltalánosabb a háztartási cukor (szacharóz). Lehet finomított (nem tartalmaz egyéb ásványi anyagokat), vagy nem finomított. A vércukorszintet emelik. A plakkban lévő baktériumok a szénhidrátok bontása során savat termelnek, amely csökkent pH-val jár.
- Cukorpótlók (kímélik a fogakat): pl. xilit (más néven nyírfacukor vagy xilitol), szorbit, mannit, eritrit, laktit stb. Ezen anyagok hatására a szájüregi plakk tapadási képessége kisebb, a vércukorszintet nem emelik, jó ízűek. Nem okoznak szuvasodást, cukorbetegek is alkalmazhatják. Édesíz-érzetet adnak. Lehetnek természetesek vagy mesterségesen előállítottak. Használhatók diabetes mellitus esetén, fogyókúrában stb. A baktériumok ugyan felveszik, de nem emésztik meg, így nem képződik sav és nem indul el a kritikus pH alatti fogszuvasodás. A xilitről fontos tudni, hogy a kutyákra nézve mérgező, ezért soha ne engedje hozzáférni a kedvencét!
Energiát nem tartalmazók
- Édesítőszerek (kímélik a fogakat): pl. szacharin, ciklamát, aszpartám, aceszulfám, sztívia stb. Intenzív édesítő hatásuk van, kalóriamentesek vagy csak elhanyagolható energiatartalommal rendelkeznek. Ezeket sem bontják a baktériumok, tehát fogkímélők, a vércukorszintet nem befolyásolják. Kombinálhatók cukorpótlókkal.
Cukorpótlók és édesítőszerek gyakran szerepelnek rágógumik, torokfertőtlenítő tabletták, sőt fogkrémek összetevői közt is, mint láthattuk, nyugodtak lehetünk, hogy ezek használatával nem ártunk fogainknak. A fogkrémek rendszeres használata szükséges a fogak épéségnek megőrzéséhez. A pl. xilitet vagy szorbitot tartalmazó rágógumik pedig fokozzák a nyáltermelést, rágás közben mechanikusan tisztul a fogfelszín, a savas pH-t semlegesítik, részt vesznek az ásványi anyagok zománcba való visszaépülésében.
Türekedjünk a fogszuvasodás megelőzésére!
A genetikai háttér következtében egy fog lehet hajlamosabb szuvasodásra, vagy lehetnek mélyebbek a barázdái s így kevésbé könnyen tisztítható, de a tudatos táplálkozással és helyes tisztítással a fog romlása megelőzhető. Kerüljük a fő étkezések közötti nassolásokat és a túlzásba vitt cukorfogyasztást! Naponta legalább 2x minimum 2 percig tartson a fogmosás és használjunk kiegészítő eszközöket is, mint pl. fogselyem.
Ezek is érdekelhetik
- Az energiamentes édesítőszerek szerepe a diétás étkezésben
- A szájüreg pH-ja és a fogszuvasodás
- Hogyan mossunk fogat? A fogmosás helyes technikája
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Horváth Viktória, fogszakorvos