Miért lehetnek érzékenyek a fogak?

Sokáig azt mondta a fogorvosunk, hogy rosszul mosunk fogat, amiben lehet is némi igazság, hiszen sokan megrögzötten sikálunk. De nem csak ez lehet a probléma forrása. Életünk tele van stresszel, akár a munkahelyünkre, akár a magánéletünkre gondolunk. Ezt valahogy le kell vezetni. De mikor és hogyan?

Számos ember éjszaka, alvás közben fogcsikorgatással vagy a fogak szorításával vezeti le a stresszt. Amit fogaink zománca bán. Fogaink legkeményebb szövete a fogzománc, mely a fognyakon a legvékonyabb és a szorítás kapcsán fellépő erők ezen a leggyengébb részen repedéseket, majd kitöredezéseket okoznak.

Ha pedig már kitört, az alatta lévő puhább szövetet, a dentint ilyenkor már nagyon könnyű kisikálni a rossz fogmosási technikánkkal. A tornádós hasonlattal élve, olyan ez, mint amikor egy nagyobb vihar megbontja a házak burkolatait, úgy pattogzik le a fogzománcunk is, mint a háztetők cserepei.

De akkor hogyan kellene fogat mosni?

A legfontosabb, hogy mindenütt megtisztítsuk fogainkat és különös figyelmet szenteljünk a fogak elülső felszínének! A felső fogsornál a fogunk ezen részét fentről lefelé, míg az alsó fogsornál lentről felfelé kell sepregetni a fogkefe sörtéjével, hogy kíméljük a fog nyaki részét. A fog többi felszínét körkörös mozdulatokkal tudjuk a leghatékonyabban megtisztítani. És ami a lényeg, felejtsük el a kemény sörtéjű fogkeféket! Hiszen sokan azért vesznek erős sörtéjű fogkefét, mert azt gondolják, hogy azzal hatékonyabban tisztítják meg fogaikat, de ez nem igaz, ez is csak ahhoz járul hosszá, hogy még jobban kidörzsöljük fogainkat.

Mit tehetünk az érzékenység ellen?

Ilyenkor jön a fognyaki érzékenységre való fogkrém, amelyekből már egy tucat kapható a boltokban sensitiv megjelöléssel, vagy ha ez nem segít, ezeket az elvékonyodott, kitöredezett részeket, fogtöméssel lehet korrigálni, és mindjárt nem a saját fogszövetünket koptatjuk.

Természetesen ezt is érzéstelenítés mellett végzik, legfőképp mert egy nagyon érzékeny területről van szó. Ha ezt nem tesszük meg, ez a kopás akár elérheti a fog idegszövetét is, ami már igen nagy fájdalmat is okozhat és gyökérkezeléshez vezethet.

Azt szoktam mondani, hogy ez olyan, mint amikor elkezdik fejszével kivágni a fákat.

Nem csak a fog nyaka kopik, de kophat a fogaink rágófelszíne is, valamint a front fogak éli része is. Ezzel az éjszakai szorítással, nagyon nagy erők lépnek fel, ami a fogágyat is nagyon megterheli.

Azonban még mindig ott van a stressz!

Erre harapásemelőt ajánlanék, amiből szintén több féle van pl.: rugalmas, merev, csak az első fogakra ráhelyezhető stb.

Mindez azért szükséges, mert amikor erre az eszközre ráharapunk, az izmaink érzékelik, hogy valami akadály van a szánkban, és automatikusan ellazulnak az izmok a szorítás alól. Ilyen készüléket fogorvosunknál kérhetünk, aki lenyomatot vesz az alsó és a felső fogsorunkról és technikus készíti el számunkra az egyéni harapásemelőnket.

Nagyon fontos, hogy ha ilyen problémánk van, ne erősítsük tovább rágóizmainkat, például napközbeni rágógumizással, hiszen az izmaink tréningezésével növeljük az éjszakai szorítás erősségét!

Az erős éjszakai szorítás, összefüggésben lehet a halántéktáji fejfájással, az állkapocsízület fájdalmával, rágás közbeni kattogással, valamint nyaki-, háti- és vállfájdalmakkal is, de azt is tapasztalhatjuk, hogy nem kipihenten ébredünk reggel, hiába aludtunk 6-8 órát.

Tovább

• A leggyakoribb fogápolási tévhitek
• A fogkő következményei
• Fogszuvasodás - Miért alakul ki? Hogyan előzhető meg?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Galgóczi Natália, fogorvos