Epekő-diéta: epekövesség esetén ajánlott táplálkozás
Az epehólyaggal, epeutakkal kapcsolatos betegségek esetén rendkívül nagy figyelmet kell szentelni a helyes táplálkozásra. Étkezéssel csökkenthető az epekövek számának és méretének növekedése, a panaszok jelentkezése és a szövődmények kialakulásának kockázata.
Az epekő-diéta szerepe
Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 15 százalékának keletkezik élete folyamán epeköve (cholelithiasis) az epehólyagban, 15-18 százalékában egyidejűleg az epeutakban is. A hasi ultrahang vizsgálattal kimutatható epekövesség az érintettek jelentős részénél nem okoz panaszokat, vagy csak évek elteltével vezet tünetek kialakulásához, esetleg szövődményekhez, amelyek közül a leggyakoribb az epehólyag és epeút akut vagy krónikus gyulladása (cholecystitis, cholangitis).
A panaszt nem okozó epekövesség (néma epekő) műtétet nem igényel, azonban ebben az esetben is rendkívül fontos a diéta. Az epebetegségek esetén ajánlott étrenddel csökkenthető a kövek számának és méretének növekedése, ezzel elkerülhetőek az epekövek által kiváltott panaszok, epeköves rohamok (epegörcs), az epepangás, az epehólyag és epevezeték akut vagy krónikus gyulladása, továbbá az olyan súlyos szövődmények, mint az epeutak sérülése és a gyulladás esetén megnövekedett rizikójú epehólyagrák.
Panaszokat okozó epekő vagy gyulladás, sárgaság jelentkezése esetén a javallat a műtét, diétával nem fordítható vissza a folyamat. Szigorú epekímélő táplálkozással ugyan elkerülhetőek epeköves rohamok, de kielégítő táplálkozás mellett tartós megoldást és a szövődmények rizikójának elkerülését műtéttel lehet biztosítani.
A diéta alapelvei epekövesség esetén
Általánosságban elmondható, hogy a betegségek előfordulásának valószínűségét növeli a magas zsírbevitel, az egyszerű cukrok, édességek (növelik az epe koleszterinkoncentrációját), a kevés gyümölcs és zöldség fogyasztása (rostszegény táplálkozás), az erős, fűszeres ételek, valamint az alacsony folyadékfogyasztás. A fehérjék fogyasztása kedvezően befolyásolja az állapotot, hiszen növelik az epesav-koncentrációt, így csökken a koleszterinkicsapódás veszélye.
Az epekőképződést elősegíti a koplalás, vagy a drasztikus fogyókúrákkal elért hirtelen testsúlycsökkentés, mivel ez nem készteti ürülésre az epehólyagot, pangás alakul ki. Hasonló okból kerülendő a rendszertelen táplálkozás; rendszeres, kis mennyiségű ételek fogyasztásával elkerülhető az epepangás és a kőképződés.
Az epekőképződés kockázatát és így a panaszok, illetve szövődmények elkerülését csökkentő étrend nem más, mint a rendszeres, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, mely során az étrend alapját a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, a zöldségek, gyümölcsök képezik, kiegészítve sovány húsokkal és húskészítményekkel, halakkal, tejtermékekkel. Napi 40-60 g zsír, illetve 25 g élelmi rost bevitele az ideális a megelőzés szempontjából, napi négy-ötszöri, kismennyiségű táplálékbevitel formájában.
Az epebetegségekkel kapcsolatos diéták |
Az epepanaszokkal kapcsolatos konkrét étrendi ajánlások eltérőek a betegség különböző fázisaiban. Jelen cikk a kimutatható epekövek esetén az epegörcsök és a szövődmények megelőzésére ajánlott táplálkozási javaslatokat (epekő-diéta) tartalmazza. Az epeműtét utáni diéta kezdetben jóval szigorúbb szabályok követését írja elő, míg a kőképződést megelőző általános epekímélő diéta esetén több élelmiszer fogyasztása engedélyezett. Valamennyi esetben közös a rendszeres kis mennyiségű táplálkozás és a kisebb-nagyobb mértékű zsírszegény étrend fontossága. Áttekintés: Diéta epekövesség esetén |
Milyen ételeket fogyasszanak és melyeket kerüljenek az epebetegek?
A legfontosabb, amit be kell tartani, az a növényi és állati eredetű zsiradékok mennyiségi megszorítása. Különösen veszélyes a forró, bő zsírban készült ételek, valamint a majonéz fogyasztása, és szigorúan tilos a használt zsiradékot más ételhez újra felhasználni. Ételek elkészítéséhez javasolt konyhatechnológia a diétás rántás (hevítés nélküli növényi olaj és liszt), egyszerű vagy kefires habarás, alufóliában, sütőzacskóban, grillen történő sütés.
A szénhidrátbevitel megszorításra akkor van szükség, ha a beteg elhízott, egyébként kiválóan beilleszthetők az étrendbe. A betegek részére elsősorban a magasabb rosttartalmú gabonafélék ajánlottak a pangó epesavak megkötésére, valamint a székrekedés megszűntetésére. Adható a búzaliszt (finom és teljes kiőrlésű lisztek), puffasztott termékek, zabpehely, búzakorpa. Könnyíti az emésztést, ha enyhén szikkadt, másnapos kenyeret és pékárut eszik a beteg. A friss, meleg, zsírban gazdag péksütemények (pl. túrós béles, lekváros batyu, hájas tészták) súlyos epegörcsöt válthatnak ki, így tartózkodni kell fogyasztásuktól.
A tésztaipari termékek közül azokat kell választani, amelyek könnyen emészthetőek, pl. cérnametélt, kiskocka. Nehezebben emészthető a spagetti, makaróni. Amennyiben koleszterin megszorításon van a beteg, a tojás nélkül készült durumtésztákból kell választani.
A fehérjebevitel fedezésére a sovány húsok (pl. lebőrözött csirke- és pulykamell, sertéscomb, sertéskaraj, szűzpecsenye, marha bélszín) és húskészítmények (pl. gépsonka, prágai sonka, tavaszi felvágott) ajánlottak. Tengeri halakat is érdemes enni hetente egyszer az értékes omega-3-zsírsav-tartalmuk miatt. A napi húsmennyiség ne legyen több 100-150 g-nál, és érdemes minél vékonyabb szeletekre és merőlegesen vágni a húst, a jobb emészthetőség elérése érdekében. Nem fogyaszthatók a hurkák, kolbászok, szalámik, disznósajt, tepertő, szalonna, és a többi magas zsírtartalmú készítmények.
A tej és tejtermékek egyéni tolerancia alapján illeszthetők az étrendbe. Ajánlott a sovány tej (1,5%), kefir (0,2%), tejföl (8-12%), vajkrém (40%), joghurt, félzsíros vagy sovány túró (7,0 és 0,5%). Sajtok közül a soványakat lehet enni 1-2 dkg mennyiségben, reszelve vagy vékonyra szeletelve, a jó emészthetőség miatt. A pirítósra vaj helyett margarint lehet kenni, de csak kis mennyiségben.
A tojás fehérjéjének fogyasztásával nincs gond, de a sárgáját kerülni kell a magas zsírtartalom miatt. Tojást kis mennyiségben tartalmazó élelmiszerek (pl. állagjavítási céllal használt tojás, főtt tészták) fogyaszthatóak, azonban a sült tojás, rántotta kerülendő.
A zöldségek és gyümölcsök az étrend alapját képezhetik, egyéni tolerancia alapján. A puffasztó zöldségek (pl. káposzta, karfiol, zöldpaprika, uborka, retek) és apró magvas gyümölcsök panaszt okozhatnak (pl. eper, málna, szőlő, ribizli). Ez a hatás csökkenthető hámozással, forrázással, besózással, vékonyra szeleteléssel, reszeléssel, lekvár formájában fogyasztva.
Édesítésre mesterséges édesítőszer javasolt, mivel az egyszerű cukrok növelik az epe koleszterin koncentrációját.
A fűszerek közül a szárított zöldfűszerek javítják az étvágyat és elősegítik az emésztést, az erős, csípős fűszerek helyett használjuk ezeket.
Az éhgyomorra ivott kávé fokozhatja az epekőképződést, emellett az alkoholos italoknak sincs helye az étrendben.
Rost-olívaolaj-keserűsó diéta - Nem bizonyított |
A közhiedelemmel ellentétben a rostos gyümölcslevet, olivaolajat és keserűsót használó kúraszerű diéta alkalmazása mellett nem szólnak bizonyítékokon alapuló orvoslás szerinti tapasztalatok. Minden olyan életmódi és diétás tanács, amely nem „esett át” a bizonyítékokon alapuló orvoslás szigorú kritikáján, nem tekinthető tudományosan megalapozottnak. Ezekben az esetekben a diéta kedvező hatása sokkal inkább tulajdonítható egyéni érzékenyégnek, melyet a rostos gyümölcslé-olivaolaj-keserűsó diéta előnyösen befolyásolt. |
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
További szakértő: Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus